Sikeres felzárkóztatás: az analfabetizmus csökkentése is kiút lehet a munkanélküliségből

Kifejtette, 520 pedagógust kellett volna kiképezniük, de a projekt javára többet sikerült: 526 oktatót – ők tanítanak a Második esély program keretében. A tanulói célcsoportok a következőképpen vannak felosztva a programban: 12 és 16 év közöttiek, 16 és 24 év közöttiek, valamint 24 és 64 év közöttiek, a résztvevők többsége 25 és 64 év közötti – ők azok, akiknek munkába kellene állniuk, de még nem nyugdíjaskorúak. Az oktatási helyszíneket iskolák biztosítják: Hargita megyéből tíz tanintézet vesz részt a programban, Kovászna megyéből kilenc – többnyire vidéki iskolák, de akadnak városiak is.

A takarítói álláshoz is kell a nyolc osztály

„A programba kerülő tanulók általában nem tudnak írni, olvasni, vagy csak minimális ideig jártak iskolába, egy-két osztályt, valamiért úgy alakult az életük, hogy az elemi osztályokat sem tudták befejezni” – mutatott rá a pedagógus.

Mint kifejtette, a két éve kezdődött projekt eddigi tapasztalatai alapján elmondható, hogy több mint száz diákot sikerült beiskoláztatni: ez azt jelenti, hogy befejezték az elemi osztályokat. „Ezek a csoportok szimultán osztályokban működnek, tehát egy osztályban másodikosok, harmadikosok, negyedikesek is tanulnak. Ki ahogy végez, átesik egy értékelésen, és amennyiben megfelel a követelményeknek, átmegy, majd kap egy bizonylatot arról, hogy elvégezte az elemi négy osztályát” – mondta el Bartolf Hedwig.

Kifejtette, a program pozitív hozadéka – azon kívül, hogy ezek a diákok megtanulnak írni-olvasni – hogy a tanulni akaró személy megismerkedik az osztálytársakkal, akik szintén célul tűzték ki a tanulást. „Ha a diák szeretné, folytathatja a tanulmányait ötödik osztályban, tehát megnyitjuk számukra az utat a továbbtanulás felé. Van pár csoport, amelynek tagjai 5-8 osztályba járnak, náluk nagyobb az óraszám, és időközben a három év alatt el kell végezniük gyakorlati képzést is. Ha ezt teljesítik, akkor úgy számít, mintha elvégezték volna a szakiskolát is, legalábbis 10 osztályt” – mondta el a pedagógus. Rámutatott, a 602-ből 70-80 diáknak meglesz az úgynevezett „nyolc osztálya”, ők pedig mehetnek tovább középiskolába. „Azért is jó ez a projekt, mert sikerül csökkenteni az analfabetizmust, sikerül egy csomó embert felkészíteni a jövőre, ugyanis nagyon sokan nem tudják, hogy mit szeretnének az életben.

A pedagógus arra is kitért, hogy a program olykor nehézségbe is ütközik, ugyanis a résztvevők abba a kategóriába tartoznak, amely nincsen hozzászoktatva a mindennapi, rendszeres programhoz – de ez is alakul időközben, pszichológusi segítséget is kapnak. A pszichológusok közös tevékenységeket tartanak a résztvevőknek, játékokat, hogy jobban megismerjék egymást és önmagukat. Bartolf Hedwig azt is kifejtette, versenyeket is szerveznek a program keretében, a tanulók olyasmiben vetélkedhetnek, amihez értenek: éneklés, farsangi maszk készítése, rajzverseny.

„A tanulók zöme jár az órákra, de páran kikoptak, a két megyében körülbelül 10-20-an. Türelmesek is vagyunk a diákok iránt, hiszen sokan napszámban dolgoznak, vagy külföldre járnak dolgozni, majd visszajönnek. Az iskolák úgy állítják össze az órarendet, hogy figyelembe veszik az osztály összetételét. Például ha tudjuk, hogy a nyári hónapokban el vannak menve szezonmunkára, ezekre a hónapokra nem tervezünk órákat” – mondta a pedagógus. Hozzátette, a téli hónapokban viszont, amikor nincs szezonmunka, akkor tudnak tanulni – ugyanakkor megvan a kötelező óraszám, amit be kell tartani, mert oklevelet másképp nem lehet szerezni, csak ha rendesen kijárták az iskolát.