Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az utókor nem bánt méltón gróf Bánffy Miklóssal, pedig az anyaországtól elszakított Erdélyben a nemzet lelkiismerete volt, hűséges fia hazájának és egyházának – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a volt külügyminiszter erdélyi otthonában, Bonchidán, a Bánffy Miklós erőterei című kiállítás megnyitóján, vasárnap, hozzátéve: napjainkra viszont Bonchida jó példák sokaságát mutatja a helyreállítási munkálatoknál.
2023. május 28., 18:322023. május 28., 18:32
2023. május 28., 20:392023. május 28., 20:39
A rendezvényen – amelyen Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Bánffy család számos tagja és Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke is részt vett – a miniszterelnök-helyettes beszédében emlékeztetett:
Mint mondta, a bonchidai Bánffy-kastély, „az erdélyi Versailles”, évszázadokon keresztül volt a losonczi Bánffy család ősi fészke, amelyet ma Erdély egyik legjelentősebb műemlékei közt tartanak számon, nemcsak mérete és összetettsége, építészeti és szobrászati kvalitásai matt, hanem azért is, mert szervesen kapcsolódik a losonczi Bánffy család történetéhez, „amely politikai szolgálata és nagyra becsült műveltsége mellett művészetpártolásának köszönhetően is ismert”.
Hozzátette: a Bánffyak „itt éltek, építkeztek, gazdálkodtak és alkottak”, „ízlést és szemléletet formáltak” 1944 októberéig, amikor az utolsó tulajdonos, Bánffy Miklós arra kényszerült, hogy elhagyja otthonát. A visszavonuló német csapatok kifosztották és felgyújtották az épületet, amelynek berendezése, könyvtára, valamint híres portrégalériája elpusztult, állaga romlásnak indult az öt évtizednyi nem megfelelő használat következtében. A kilencvenes évek végére pedig teljesen romos állapotba került – tette hozzá.
Semjén Zsolt felidézte: a Transylvania Trust Alapítvány 1996 óta kísérte figyelemmel a kastélyegyüttes sorsát, majd vállalta helyreállítását és hasznosítását. 1999-ben a műemlékegyüttes felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb épületének listájára, és ekkor kezdődött el a helyreállítása, 2001-ig magyar és román állami támogatásból. 2001-től az alapítvány viseli gondját az épületnek, amely 2008-tól ismét a Bánffy család tulajdona.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Hozzátette: nyaranta pályázatokon elnyert támogatásokból egyetemi hallgatók, szakmunkások és önkéntesek segítenek a kastély felújításában. A nemzetközi épített örökség helyreállító szakképző program 2008-ban elnyerte az Európai Bizottság Europa Nostra nagydíját – jegyezte meg, kiemelve, eddig 32 országból csaknem 3000 diák vett részt a programban. Az alapítvány alkotótáborokat és kulturális rendezvényeket szervez, hogy „megmentse és élettel töltse meg Erdély legnagyobb főúri rezidenciáját”.
– emelte ki. Semjén Zsolt szerint Magyarország kormánya azért követte kitüntetett figyelemmel ezt a munkát, mert ez gróf Bánffy Miklósnak, Magyarország volt külügyminiszterének otthona, emellett kiemelkedő, egyetemes magyar épített örökség, harmadsorban pedig azért, mert a felújítás „önmagában iskolát teremtett”, hiszen több mint háromezer diák tanult az épületegyüttes falai között.
A felújított terekben asztalos-, kőfaragó- és bútorrestaurátor-tanműhelyek működnek, a diákok emellett boltozatépítés és -restaurálásban, falazatrestaurálásban és vakolásban, díszvakolatok, ácsszerkezetek készítésében részesülnek képzésben - mondta.
– emelte ki a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a kastély szellemisége ehhez kiváló környezetet teremt.
Közölte: 2018 decemberében Magyarország 400 millió forinttal támogatta a főépület szerkezetének helyreállítását és a romantikus szárny felújítását. Idén újabb támogatással segítik az alapítvány munkáját, hogy elkezdődhessen az utolsó omladozó épületrész, a hintószín felújítása és oktatási tanműhelyként hasznosítása.
Semjén Zsolt elmondta: a megújult neogótikus szárny földszintjén kiállítással tisztelegnek Bánffy Miklós, kastély utolsó lakója előtt születésének 150. évfordulója alkalmából. A Bánffy Miklós erőterei című kiállítás az első, Bánffy Miklósnak, a sokoldalú személyiségének és örökségének dedikált kiállítás a világon és a miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a tárlat kialakításához nyújtott szakmai segítségért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mindeddig tisztázatlan körülmények között életét vesztette egy magyarországi motoros Torockón. 38 éves férfi többedmagával túrázott a Székelykőnél.
Miként lehet a népművészet nyelvét a jelen igényeire fordítani, és milyen állapotban van ma az erdélyi kézművesség? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ az Élő Népművészet XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás erdélyi regionális válogatása.
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban – hívta fel a figyelmet a vadász- és sporthorgász egyesület. A szervezet szerint a mezei vadállomány közel felére csökkent.
Zajlanak a munkálatok az alagútfúrók indítóaknájánál Szászfenesen, a majdani kolozsvári metró nyugati végénél: elkészült 86 műanyag cölöp, amelyek a fúrópajzs várva várt behatolását segítik elő.
Új térrel bővül és új hangsúlyokat kap a 17. Kolozsvári Magyar Napok: a „nagykorúság küszöbéhez” érkező rendezvény idén nemcsak gazdag programkínálattal készül, hanem egy egész évben működő kulturális központ megnyitásával is.
Életét vesztette egy 58 éves nő csütörtök reggel, miután Beszterce területén egy vasúti átjárón elgázolta egy vonat – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.
Az iráni háború miatt számos romániai turista kénytelen lemondani Közel-Keletre tervezett utazását. Kelemen Barna turisztikai szakemberrel beszélgettünk a visszamondásokról, alternatív úti célokról és arról, hogyan hat a háború a térség idegenforgalmára.
A Krónika megkérdezte a hétfői kolozsvári tragikus közlekedési baleset kapcsán Titi Aur volt autóversenyzőt, defenzív vezetési oktatót.
Az időjárási körülmények javulásával a munkagépek ismét dolgoznak A király útja építésén, a Marospetres községtől a Hunyad megyei határig tartó szakaszon.
Havonta 20 ezerszer hajtottak át a piroson felelőtlen sofőrök egyetlen városban a közúti kamerák felvételei szerint, amelyek eddig csak „figyeltek”, mostantól azonban élesben is bevetik őket a bírságosztó e-Sigur rendszer beüzemelésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!