Továbbra is le van zárva a rónaszéki bányaomlás környéke
Fotó: Facebook/RMDSZ Máramaros megyei szervezete
A helyi önkormányzat már megkapta a rendkívüli kormányülésen elkülönített több mint egymillió lejt a rónaszéki bányaomlás következményeinek elhárítására, illetve a további károkat megelőző munkálatok elvégzésére, de a pénz felhasználása procedúrákhoz kötött, és ez késlelteti a munka megkezdését – magyarázta a Krónikának Pintér Zsolt megyei önkormányzati képviselő, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke. Közben az érintett rónaszéki lakosok éjszakánként csak saját felelősségre tartózkodhatnak otthonaikban.
2025. szeptember 10., 19:042025. szeptember 10., 19:04
Augusztus derekán az RMDSZ minisztereinek közbenjárására rendkívüli kormányülés keretében különített el a kormány 1,176 millió lejt Rónaszék számára, a júliusi földbeomlás következményeinek elhárítására. A támogatásból geológiai és hidrogeológiai vizsgálatok, valamint a terület biztonságossá tételét szolgáló munkálatok valósulnak meg – közölte akkoriban a közösségi oldalán Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácsos, aki több ízben is a helyszínen járt, és meghallgatta, illetve tájékoztatta a lakosokat a fejleményekről.
Megnyugtatásul hozzátette, hogy a régi sóbánya bejáratánál keletkezett kráter sem mélyebb, sem szélesebb nem, tehát a földmozgás megállt, a jelek szerint nem nőtt a veszély.
Rónaszéken (Coștiui) július 21-én este, egy kiadós eső után szakadt be egy használaton kívüli sóbánya egyik tárnája, a helyén 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett. Mivel további földmozgás volt észlelhető, elrendelték hét személy kitelepítését.
és lezárták a kráterhez vezető utcát is, sőt a 186A jelzésű megyei rangú úton is korlátozták a gépjárműforgalmat a hatóságok. A katasztrófavédelmi felügyelőség helyi szintű veszélyhelyzetet vezetett be, aminek értelmében az érintett lakosoknak el kellett hagyniuk házaikat. Mivel sokan nem akarták felügyelet nélkül hagyni ingóságaikat, veteményesüket és jószágaikat, a hatóságok engedélyezték, hogy napközben otthon tartózkodjanak, de éjszakára távozniuk kellett rokonaikhoz, vagy a község területén kialakított átmeneti szállásokra.
Legutóbb a máramarosszigeti illetőségű Zahoránszki Brigitta, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője tájékoztatása alapján arról írtunk, hogy a helyi és a megyei hatóságok amellett döntöttek, hogy ideiglenesen földdel és farönkökkel megerősítik a kráter oldalait, hogy ne omoljon tovább. Úgy látszik, ez bevált, mert egyelőre nem tapasztaltak további földomlást.
Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.
Segítséget jelentett a 2002-es területrendezési terv, amelyben a Ferdinánd-bánya is szerepel, ezáltal pontosan meg tudták határozni a sóbánya kiterjedését és mélységét. Az utcában, amelyben a bányakatasztrófa történt az úttest is több helyen megrepedt, azt betonnal és aszfalttal tömték ki, hogy a beszivárgó csapadék ne tegyen több kárt benne.
A történelmi Máramarosban több évezredes múltja van a sóbányászatnak, a Felsőróna (Rona de Sus) községhez tartozó Rónaszéken is ez jelentette a fő megélhetést a 20. század elejéig; az 1930-as években jött fel az utolsó csille a tárnákból, a Ferdinánd-bánya – amelynek a bejáratánál történt a földomlás – volt az utolsó működő termelőegység.
Rónaszéken a sóbányászat nem csak az ipart, a bányászok megélhetését jelentette, fürdőturizmus is épült rá. A 20. század első felében létesült a sósvízű strand, amely az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan leépült, ma már nem működik. Alexa Semeniuc polgármester nagyszabású tervei között szerepel a fürdőrehabilitáció, a létesítmény szomszédságban található Apafi-kastély – az egykori sókamara székháza – felújítása, ezáltal Rónaszéknek az idegenforgalomba történő bekapcsolása.
Az ún. Apafi-kastély, az egykori sókamara volt székhelye, amelyben legutóbb iskola működött
Fotó: Wikipedia/Țetcu Mircea Rareș
A soknemzetiségű történelmi Máramaros természeti, épített és szellemi öröksége felfedezésének kiváló kiindulópontja lehetne ezáltal Rónaszék.
Ruttner Károly, az RMDSZ rónaszéki szervezetének elnöke szerint a veszélyhelyzet továbbra is érvényben van, tudomása szerint azt három hónapra hirdették ki.
Tőle tudtuk meg még korábban azt is, hogy az épületekben nem történt kár, ráadásul néhány ház nem lakott állandóan. „Hasadás, repedés nem történt. Az egyik háznak talán megsüllyedt az egyik sarka, mintha nehezebben záródna az ajtaja, de más baja nincs. Kutak is vannak a kertekben, és mindegyikben megmaradt a víz, nem szakadtak be” – érzékeltette a helyzetet.
A helyi magyar közösség képviselője szerint a környék továbbra is le van zárva, a csendőrség és katasztrófavédelmi felügyelőség emberei őrzik a területet, és a helybeliek „nagyon szeretnék már, ha betömnék a krátert, vagy legalább nekifognának a munkának”.
Megkezdődtek a munkálatok a beomlott rónaszéki sóbányánál, a geotechnikusok és bányaszakértők megpróbálják kideríteni, mi okozhatta a problémát, és megállítható-e a további földomlás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!