
Továbbra is le van zárva a rónaszéki bányaomlás környéke
Fotó: Facebook/RMDSZ Máramaros megyei szervezete
A helyi önkormányzat már megkapta a rendkívüli kormányülésen elkülönített több mint egymillió lejt a rónaszéki bányaomlás következményeinek elhárítására, illetve a további károkat megelőző munkálatok elvégzésére, de a pénz felhasználása procedúrákhoz kötött, és ez késlelteti a munka megkezdését – magyarázta a Krónikának Pintér Zsolt megyei önkormányzati képviselő, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke. Közben az érintett rónaszéki lakosok éjszakánként csak saját felelősségre tartózkodhatnak otthonaikban.
2025. szeptember 10., 19:042025. szeptember 10., 19:04
Augusztus derekán az RMDSZ minisztereinek közbenjárására rendkívüli kormányülés keretében különített el a kormány 1,176 millió lejt Rónaszék számára, a júliusi földbeomlás következményeinek elhárítására. A támogatásból geológiai és hidrogeológiai vizsgálatok, valamint a terület biztonságossá tételét szolgáló munkálatok valósulnak meg – közölte akkoriban a közösségi oldalán Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácsos, aki több ízben is a helyszínen járt, és meghallgatta, illetve tájékoztatta a lakosokat a fejleményekről.
Megnyugtatásul hozzátette, hogy a régi sóbánya bejáratánál keletkezett kráter sem mélyebb, sem szélesebb nem, tehát a földmozgás megállt, a jelek szerint nem nőtt a veszély.
Rónaszéken (Coștiui) július 21-én este, egy kiadós eső után szakadt be egy használaton kívüli sóbánya egyik tárnája, a helyén 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett. Mivel további földmozgás volt észlelhető, elrendelték hét személy kitelepítését.
és lezárták a kráterhez vezető utcát is, sőt a 186A jelzésű megyei rangú úton is korlátozták a gépjárműforgalmat a hatóságok. A katasztrófavédelmi felügyelőség helyi szintű veszélyhelyzetet vezetett be, aminek értelmében az érintett lakosoknak el kellett hagyniuk házaikat. Mivel sokan nem akarták felügyelet nélkül hagyni ingóságaikat, veteményesüket és jószágaikat, a hatóságok engedélyezték, hogy napközben otthon tartózkodjanak, de éjszakára távozniuk kellett rokonaikhoz, vagy a község területén kialakított átmeneti szállásokra.
Legutóbb a máramarosszigeti illetőségű Zahoránszki Brigitta, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője tájékoztatása alapján arról írtunk, hogy a helyi és a megyei hatóságok amellett döntöttek, hogy ideiglenesen földdel és farönkökkel megerősítik a kráter oldalait, hogy ne omoljon tovább. Úgy látszik, ez bevált, mert egyelőre nem tapasztaltak további földomlást.

Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.
Segítséget jelentett a 2002-es területrendezési terv, amelyben a Ferdinánd-bánya is szerepel, ezáltal pontosan meg tudták határozni a sóbánya kiterjedését és mélységét. Az utcában, amelyben a bányakatasztrófa történt az úttest is több helyen megrepedt, azt betonnal és aszfalttal tömték ki, hogy a beszivárgó csapadék ne tegyen több kárt benne.
A történelmi Máramarosban több évezredes múltja van a sóbányászatnak, a Felsőróna (Rona de Sus) községhez tartozó Rónaszéken is ez jelentette a fő megélhetést a 20. század elejéig; az 1930-as években jött fel az utolsó csille a tárnákból, a Ferdinánd-bánya – amelynek a bejáratánál történt a földomlás – volt az utolsó működő termelőegység.
Rónaszéken a sóbányászat nem csak az ipart, a bányászok megélhetését jelentette, fürdőturizmus is épült rá. A 20. század első felében létesült a sósvízű strand, amely az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan leépült, ma már nem működik. Alexa Semeniuc polgármester nagyszabású tervei között szerepel a fürdőrehabilitáció, a létesítmény szomszédságban található Apafi-kastély – az egykori sókamara székháza – felújítása, ezáltal Rónaszéknek az idegenforgalomba történő bekapcsolása.
Az ún. Apafi-kastély, az egykori sókamara volt székhelye, amelyben legutóbb iskola működött
Fotó: Wikipedia/Țetcu Mircea Rareș
A soknemzetiségű történelmi Máramaros természeti, épített és szellemi öröksége felfedezésének kiváló kiindulópontja lehetne ezáltal Rónaszék.
Ruttner Károly, az RMDSZ rónaszéki szervezetének elnöke szerint a veszélyhelyzet továbbra is érvényben van, tudomása szerint azt három hónapra hirdették ki.
Tőle tudtuk meg még korábban azt is, hogy az épületekben nem történt kár, ráadásul néhány ház nem lakott állandóan. „Hasadás, repedés nem történt. Az egyik háznak talán megsüllyedt az egyik sarka, mintha nehezebben záródna az ajtaja, de más baja nincs. Kutak is vannak a kertekben, és mindegyikben megmaradt a víz, nem szakadtak be” – érzékeltette a helyzetet.
A helyi magyar közösség képviselője szerint a környék továbbra is le van zárva, a csendőrség és katasztrófavédelmi felügyelőség emberei őrzik a területet, és a helybeliek „nagyon szeretnék már, ha betömnék a krátert, vagy legalább nekifognának a munkának”.

Megkezdődtek a munkálatok a beomlott rónaszéki sóbányánál, a geotechnikusok és bányaszakértők megpróbálják kideríteni, mi okozhatta a problémát, és megállítható-e a további földomlás.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
szóljon hozzá!