Fotó: Beliczay László
Továbbra is akadályozza az állami erdészeti hivatal Maros és Hargita megye összekapcsolását a Siklód-, valamint a Bakta-tetőn keresztül. A Romsilva önkényeskedésének csak egy kormányhatározat vagy a terület kisajátítása vethetne véget.
2022. június 09., 20:122022. június 09., 20:12
2022. június 09., 20:182022. június 09., 20:18
Továbbra sincs lényeges haladás a Maros és Hargita megyét összekötő két megyei út korszerűsítésének ügyében. Az akadályt mindkét esetben az állami erdészeti hivatal (Romsilva) jelenti, amely a megyehatáron „rátelepedett” az egykoron szekerek, majd traktorok, teherautók és buszok által is használt göröngyös nyomvonalakra.
Bár telekkönyvileg nem a saját tulajdona, a Romsilva mégis leltárba foglalta, és nem hajlandó lemondani a Maros megyei Laposnyateleptől a Bakta-tetőig meghúzódó kilenc kilométeres szakaszról.
Amint Márton Katalin, a Maros megyei önkormányzat műszaki igazgatóságának ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hosszas levelezés után a tanács vezetősége arra a következtetésre jutott, hogy az erdészet elutasító álláspontját csak a terület kisajátításával lehet ellensúlyozni.
„Nem értem, hogy nem világos az erdészet számára, hogy Szászrégentől Gyergyóremetéig, a Görgény-völgyén keresztül megyei út vezetett és vezet. Az állapota pedig jó ideje szinte használhatatlan” – fejtette ki Márton Katalin.
A Maros megyei önkormányzat még az idén elkészítené a korszerűsítésre vonatkozó megvalósítási tanulmányt, majd fokozatosan nekilátna az út feljavításának. Szászrégentől Erdőlibánfalváig jó állapotban lévő, kétsávos aszfaltcsík vezet, onnan a laposnyai vadászkastélyig viszont köves út következik.
A valamikori királyi uradalomtól a megyehatárig földút kanyarog az erdőn keresztül, a Bakta-tetőtől a Hargita megyei Gyergyóremetéig tört köves szakaszon lehet leereszkedni. Amennyiben sikerül kisajátítani és telekelni a problémás kilenc kilométert, illetve elkészíteni a megvalósíthatósági tanulmányt, kezdődhet a beruházás. Az igazgatónő szerint csak szakaszonként, hiszen 52 kilométer túl sok ahhoz, hogy a megye költségvetéséből egyszerre le lehessen aszfaltozni.
Egy árnyalattal tisztább a Hargita megyei Siklódon átvezető, Sóváradot Etéddel összekötő DJ135-ös megyei út helyzete. A Maros megyei önkormányzatnak sikerült a maga nevére telekeltetnie a nyomvonalat – azt a szakaszt is, amelyre az utóbbi fél évszázadban ránőtt az erdő. Arra az útszakaszra is, ahol a hetvenes évek elején, Siklód és Küsmöd érintésével, még rendszeres buszjárat közlekedett a sóvidéki Sóvárad és a Keresztúr-vidéki Etéd között. A Romsilva itt sem hajlandó lemondani az önkényesen elfoglalt területről.
A remények szerint a Hargita Siklódról át lehet menni Maros megyébe, ha sikerül újra utat létesíteni az erdőn keresztül
Fotó: Siklód/Facebook
„Itt valamivel közelebb állunk a megoldáshoz, kormányhatározattal megkaphatjuk az erdő borította útszakaszt, helyébe viszont máshol kell területet biztosítanunk, azt beültetnünk, majd különbözetet fizetnünk a Romsilvának” – magyarázta Márton Katalin. Míg sikerül megmászni ezt a néhány lépcsőfokot, az önkormányzat az idén elkészítené az előtanulmányt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!