Romjaiból épült újra a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár

Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter úgy fogalmazott, hogy a gyimesbükki vár a megmaradás, az összetartozás és az építkezés jelképe. Az évszázadok alatt „átélt és túlélt, épült és hanyatlott”, és történetébe mostani lakói írnak új fejezetet – mondta az MTI szerint.

„Ez a hely határ volt földrajzi értelemben, de még inkább lelki és közösségi értelemben. Itt húzódott egykor az ezeréves határ, itt találkozott kelet és nyugat,

– fogalmazott. Rámutatott: a beruházás megerősíti az emberekben azt az érzést, hogy érdemes szülőföldjükön maradni, tervezni és jövőt építeni.

Közölte: a beruházás értéke 7,7 millió lej, ebből 750 ezer lejt a helyi önkormányzat állt, és magánadományokból is származott 250 ezer lej, amit területrendezésre fordítottak. Cáfolta, hogy a felújítást az Orbán-kormány is támogatta. Az Orbán-kabinet a vártörténeti kiállítás és honlap létrehozására adott pénzt – mondta.

azáltal, hogy 2008-ban felújították a vasúti őrhelyét, és befutott a magyar állami címeres mozdony. Az avatóünnepségen 40 ezer ember jelent meg – mondta. „Azóta lett Gyimesbükkből zarándokhely, talán annak is köszönhetően, hogy folytattuk a munkát” – jelentette ki. Hozzátette:

Dolhai István csíkszeredai főkonzul beszédében Gyimesbükköt „szellemi és lelki találkozási pontnak” nevezte, és azt kívánta, hogy a vár „lelki tartóoszlop” legyen, a béke, a méltóság és az örökös megújulás jelképe.

Andreea Negru Bákó megyei prefektus azt hangsúlyozta, hogy az épített örökség megmentése az oktatásba és turizmusba való befektetés is. Ionela-Cristina Breahna-Pravat, a Bákó megyei önkormányzat elnöke

• a magyarok és románok közötti békés együttélést,
• a csángóföldi magyar elöljárókkal való jó kapcsolatot emelte ki.

Falak helyet erős közösségeket kell építeni – mondta.

Az emelkedett hangulatot a helyi Dani Gergely Iskola kórusa, a Gyimesvölgye Férfikórus és a Csíkszentimrei Fúvószenekar műsora tette ünnepélyesebbé.