Răzvan Pascu (balra) a Bíró-Barna Botond tanácselnökkel (jobbra) tartott sajtótájékoztatón közölte: roppant kedveli a székelyföldi régiót
Fotó: Hargita megyei önkormányzat
Răzvan Pascu személyében román turisztikai marketingszakember lett Hargita megye első turisztikai nagykövete. A szakértő egyik fő céljaként a székelyföldi megyével kapcsolatos előítéletek felszámolását jelölte meg.
2025. február 28., 18:072025. február 28., 18:07
2025. február 28., 18:152025. február 28., 18:15
Hargita megye első turisztikai nagykövetét pénteken nevezték ki a sajtó jelenlétében – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya. Mint írták, ezzel újabb jelentős lépést tettek a fenntartható turizmus fejlesztése érdekében a székelyföldi megyében. Răzvan Pascu az egyik legismertebb román turisztikai szakemberként évek óta elkötelezetten népszerűsíti a székelyföldi térséget, és ezentúl már hivatalosan is képviselheti belföldön és külföldön egyaránt – közölte a testület.
„Kezdetét veszi egy olyan felkészülés, amelyben a szakemberekkel való hatékony együttműködés, szervezés és kommunikáció kiemelt figyelmet kap. Éppen ezért eljött az ideje annak, hogy a politikusok egy lépéssel hátralépve teret engedjenek azoknak a szakembereknek, akik már bizonyítottak” – idézte a tanácselnököt az MTI.
Mint rámutatott: Răzvan Pascuval eredményesen dolgoztak együtt, szerepe kulcsfontosságú lesz a térség népszerűsítésében. A tanácselnök azon reményének is hangot adott, hogy az elnyert cím a román állami és az európai források lehívásához is hozzásegíti a megyét. „Hiszen Hargita megye nemcsak önmagát, hanem egész Romániát is képviseli a nemzetközi turisztikai térképen” – húzta alá Bíró Barna-Botond.
Răzvan Pascu közölte: fontosnak tartja, hogy felszámolják a Romániában Hargita megyével kapcsolatos előítéleteket, hiszen vallja, hogy a nyelvi különbségek nem jelentenek akadályt. Közölte: több éve működik együtt a Visit Hargita csapatával, évente többször ellátogat a megyébe, ahol gyermekei is számos élménnyel gazdagodtak, ott tanultak síelni, családi eseményeket tartottak, és mindig szívesen térnek vissza. Közölte: szereti és nagyon jól érzi magát ott, és most nagyobb felelősséget is érez iránta.
„Nagyon szeretném, ha az emberek felfedeznék ezt a térséget pontosan olyannak, amilyen: egy meleg, vendégszerető helynek, ahol jól érzed magad, ahol finom ételeket kóstolhatsz, és ahol rengeteg izgalmas program és családi szórakozási lehetőség van. Legyen szó nyárról vagy télről, itt mindig akad valami, amit csinálhatsz” – idézte a közlemény a turisztikai szakembert.
Elmondása szerint a megyét népszerűsítő Visit Hargita munkáját további nagykövetek is segítik majd. A Visit Hargita és partnerei február folyamán Budapesten és Bukarestben is turisztikai vásárokon népszerűsítették a térséget, a román fővárosban minden eddiginél nagyobb standdal és látványkonyhával voltak jelen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás