A feltárt a sírok a környéken állomásozó római katonai egység közelében élő közösséghez tartoztak
Fotó: Maros Megyei Múzeum/Facebook
Római kori tömegsírt, 20 gyermekcsontvázat is azonosítottak a Maroskeresztúron zajló régészeti feltárások során – közölte kedden a Maros Megyei Múzeum.
2026. március 17., 15:302026. március 17., 15:30
Amint az intézmény Facebook-oldalán olvasható, Maroskeresztúron zajló régészeti feltárások során eddig mintegy 30 római kori sírt találtak.
Fotó: Maros Megyei Múzeum/Facebook
Néhány sírban
amelyek értékes információkkal szolgálnak a mintegy kétezer évvel ezelőtt itt élt emberek mindennapjairól.
Fotó: Maros Megyei Múzeum/Facebook
Különösen figyelemre méltó a tömegsír, ahol körülbelül 20 gyermekcsontvázat azonosítottak.
A felfedezés jelentősége azért rendkívüli, mivel eddig nem ismerték a maroskeresztúri római település temetőjének pontos helyét, bár a környék régészeti szempontból már ismert volt, és a római korban fontos központnak számított – szerepel a közleményben.
Fotó: Maros Megyei Múzeum/Facebook
A Maroskeresztúron végzett előzetes régészeti kutatások során mintegy 30, a Kr. u. 2–3. századra datált sír került napvilágra, amelyek a környéken állomásozó római katonai egység közelében élő közösséghez tartoztak.
Fotó: Maros Megyei Múzeum/Facebook
E katonai egységek körül kézművesek, kereskedők és a katonák családjai által lakott polgári települések alakultak ki.
Fotó: Maros Megyei Múzeum/Facebook
Fotó: Maros Megyei Múzeum/Facebook
Fotó: Maros Megyei Múzeum/Facebook
Fotó: Maros Megyei Múzeum/Facebook
Július utolsó napján befejeződtek az idei régészeti ásatások az egykori ciszterci Boldogságos Szűz Mária apátság lelőhelyén, a Temes megyei Egresen, ahol II. András magyar király és felesége, Courtenay Jolánta sírját is megtalálták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!