Újabb régészeti különlegességeket tártak fel Egresen, ahol II. András király is nyugszik

A királysírok feltárása mellett a régészek az egykori kolostort és a területén lévő sírokat is kutatták, az egykori apátság elméleti rekonstrukcióját is elkészítették, hogy az utókor minél több ismerettel gazdagodjon a 12–13. századról. A munka ezen a nyáron is folytatódott a temesvári Bánság (Banatul) Nemzeti Múzeum és a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének szakértőinek a részvételével: romániai részről Daniela Tănase projektvezető és Kopeczny Zsuzsanna régészek, Magyarországról Major Balázs egyetemi docens és Jámbor Keve Botond egyetemi hallgató irányításával.

Az egresi régészeti ásatások kezdetei

A kutatási program 2013-ban kezdődött el Egresen. A 19. században még meglévő romokat teljesen elbontották, így látható nyoma nem maradt a kolostornak. A korábbi források tanulmányozásával, légi fotózással és geofizikai kutatások segítségével sikerült meghatározni az egykori épületek pontos helyét. Ekkor kezdődött meg a mai faluban még megőrzött, az egykori kolostorból faragott kövek felmérése is. E kutatások eredményei alapján döntöttek a közös ásatások megkezdéséről, az első „kapavágást” 2016-ban végezték.

A falrészek jól követhetőek voltak, ami azt jelentette, hogy nem bontották el az alapokig a kolostort, s a régészek meglelték a templom padlószintjét is, ami alatt késő középkori sírokat és egy, a tatárjáráshoz köthető, építési törmelékkel és emberi maradványokkal feltöltött tömegsír nyomaira bukkantak.

Előkerült többek közt egy oszloptalapzat, egy középkori ajtószárny faragott töredéke, valamint egy vörösmárvány szoborfej. Ezek a leletek tanúskodnak az apátság egykori művészeti és kulturális gazdagságáról.

Daniela Tănase: Egres fontos vallási és közigazgatási központ volt

A temesvári régészek részéről Daniela Tănase beszélt a Krónikának az eredményekről. „Az idei ásatások elsősorban a kolostor és a templom alaprajzával kapcsolatos új információkat hoztak. Az alaprajz arra utal, hogyan néztek ki az épületek, hol helyezkedtek el, milyen terv alapján készültek. Különlegesek azok a vörös márványból készült építészeti töredékek, amelyek a királyi sírokat díszítették.

Nagyon szépek az angyalfejek, arkangyalok, valószínűleg bibliai vagy akár történelmi személyek ábrázolásai, amelyeket találtunk. Sajnos nem tudjuk pontosan, mit ábrázolnak: lehet, hogy a meghalt királyt életének különböző szakaszaiban mutatják be” – mesélte a szakértő.

Kiemelte a különféle liturgikus leleteket is. „Egy kis keresztet találtunk egy emberi csontokat tartalmazó gödörben, amely kapcsolatban van az 1241-es tatárjárással, amikor elpusztították az egresi kolostort. Ugyanott találtunk egy kis hegyikristálykulacs-töredéket is, ami egészen különleges, és amiben valószínűleg szentek csontereklyéit őrizték. Az ilyen darabok nagyon ritkák és biztos, hogy II. András király hozta ide, aki szentföldi keresztes hadjáratán különféle szent ereklyéket vásárolt” – mondta Daniela Tănase.

Egres hiteleshely volt, és a kolostor apátjai részt vettek különféle egyházi zsinatokon vagy a magyar királyság szintjén fontos kérdések megvitatásában” – ismertette a szakember, aki szerint a jövőben feltárják azokat az épületeket, amelyek a kolostort alkották, és ásatásokat végeznek a templom belsejében is.

Major Balázs: Egres a jövő generáció képzése szempontjából is fontos helyszín

A budapesti Régészettudományi Intézet vezetője, Major Balázs egyetemi docens szerint az a kolostor, amit 1179-ben III. Béla alapított Egresen, az akkori legmodernebb európai szerzetesrendnek volt az egyik kiemelt központja, gyakorlatilag a Kárpát-medence talán legfontosabb ciszterci kolostora. A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára ezt a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség sajtóirodájának munkatársai által készített interjúban fejtette ki, a beszélgetés írott és a videós változata megtalálható az egyházmegye honlapján.

Szerinte nem véletlen, hogy II. András király második felesége, Courtenay Jolánta ezt választotta temetkezési helyül, mivel az ő családtagjai Pontigny-be temetkeztek. A kolostor alaprajza teljesen rendhagyó: az építkezéseknek két nagy periódusa volt, és a végeredmény egy nem tipikus ciszterci alaprajz – magyarázta. „A feltárások során szintén nem egy ciszterci jellegzetességgel szembesültünk, amikor azt láttuk, hogy egy korábbi falu helyére épült, sőt egy korábbi falu templomát vágja ketté a monostor temploma. A ciszterci szerzetesek általában a világtól távol, feltöretlen földeken, erdőkben telepedtek le, és úgy hoztak létre belőle mintagazdaságot.

Itt vezetett a fő sóútvonal, az hatalmas jövedelmeket generált. Tehát emellett épült fel, egy korábbi település helyén. Végezetül nagyon fontos kiemelni, hogy királyi temetkezési hely volt, tehát nemcsak a második feleséget, Jolántát temették ide, hanem a férjet, II. András királyt is, aki az egyik legdicsőbb Árpád-házi uralkodó. A feltárások során úgy tűnik, hogy sikerült megtalálni az eredeti sírok helyét, amit valószínűleg a mongol pusztítás döntött romba. Ennek a mongol pusztításnak a nyomait is sikerült megtalálni egy tömegsír formájában” – mondta a szakember.

Nagyapja a legendás Chatillon Rajnáld a korszak leghíresebb keresztes lovagja volt, tehát amikor az ő egyetlen utóda megjelent a Szentföldön, akkor mindenki várta. Hazafele jövet pedig ő volt az egyedüli keresztes uralkodó a kétszáz év alatt, aki nem tengeren hozta haza a hadseregét, hanem a szárazföldön. Szíriából jött vissza Magyarországra, az utat pedig arra használta, hogy távolra tekintő nemzetközi diplomáciai szövetségi hálózatot építsen. (…) Nemzetközi jelentőségű még, hogy II. András Európa egyik védőszentjének, Szent Erzsébetnek az apja” – olvashattuk többek között a püspsökség honlapján.

A budapesti kutató szerint nagyon jó munkakapcsolat alakult ki a magyar és román kollégák között, továbbá a jövő generáció képzése szempontjából is fontos helyszín Egres.