
A frissen végzett orvostanhallgatók röghöz kötését fontolgatja a román kormány, ezzel próbálva megakadályozni az orvosmigrációt.
2015. május 28., 13:572015. május 28., 13:57
Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter kedden újságírói kérdésre válaszolva elmondta: egyáltalán nem tartja rossz ötletnek az orvosi egyetemet végzettek röghöz kötését célzó elképzelést. A tárcavezető hozzátette, felkérte a minisztérium jogi osztályát, vizsgálják meg, miként lehetne arra kötelezni a pályakezdő orvosokat, hogy legkevesebb tíz évig az országban dolgozzanak.
„Nem hinném, hogy rövid időn belül gyakorlatba tudnánk ültetni a korlátozást, de megfontoljuk. De meg kell vizsgálni, összeegyeztethető-e az uniós jogszabályokkal és a munkaerő szabad áramlásának elvével\" – jelentette ki Bănicioiu.
A téma azért aktuális, mert Romániában akut kérdéssé vált a szakorvosok hiánya. A szakemberek elvándorlása miatt jelenleg a hazai kórházakban lévő 26 ezer orvosi állás csaknem fele betöltetlen. Az orvosmigráció a rendszerváltás után vette kezdetét, azóta 21 ezer szakorvos vállalt munkát külföldön.
A legnagyobb exodus az uniós csatlakozás óta tapasztalható: 2007 után 14 ezer orvos lépett ki a hazai egészségügyi rendszerből; tavaly 2450-en váltották ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges szakmai igazolást. A legtöbben, 4300-an Franciaországban vállaltak praxist (ők képezik az országban dolgozó külföldi orvosok 60 százalékát), négyezren Nagy-Britanniában, további háromezren Németországban.
A jelenség miatt az ezer lakosra jutó orvosok száma 1,9-re csökkent Romániában, amely az utolsó helyre került Európában. A szakembereket főként a hazai fizetés akár tízszeresére is rúgó bérezés csábítja külföldre: a kezdő gyakorló orvosok nettó fizetése 200, a szakorvosoké átlagosan 435 euró havonta. Miközben a Ponta-kormány idén januártól száz lejjel pótolta az egészségügyi dolgozók bérét, a szakszervezetek tízszázalékos fizetésemelést követelnek szeptembertől, ellenkező esetben sztrájkba lépnek.
Szakmai körökben egyébként többször felmerült, hogy az agyelszívás haszonélvezőinek számító nyugat-európai országoknak támogatásokkal kellene ellensúlyozniuk az elvándorlást. Vasile Astărăstoae, a román orvosi kamara volt elnöke korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Románia mintegy 3,5 milliárd eurót fordított a külföldre távozott orvosok taníttatására, cserébe nem kapott egy centet sem.
Az illetékes szerint az EU-nak kiemelten kellene támogatnia azoknak az országoknak az egészségügyi rendszerét, amelyek orvosokat „exportálnak\". „Miközben egy futballklub jól keres egy-egy játékosa átigazolásával, orvosai távozása nyomán egy kórház csak veszít\" – példálózott Astărăstoae.
Egyébként Magyarországon a felsőoktatási törvény két évvel ezelőtti módosítása révén szabályozták a röghöz kötést. Ennek megfelelően az államilag támogatott diplomát megszerzőknek a végzés utáni 20 év alatt kell annyi időt Magyarországon dolgozniuk, amennyi a tanulmányaik ideje volt.
A magyar kormány ugyanakkor azt tervezi, hogy az orvosok bérrendezése során azok a szakemberek kaphatnának bizonyos mértékű keresetkiegészítést, akik vállalnák, hogy Magyarországon dolgoznának tovább főállású közalkalmazottként állami intézményben, és nem fogadnak el hálapénzt.
A Magyar Orvosok Szövetsége azonban úgy véli: míg a rezidensek esetében elfogadható, hogy magyarországi munkavégzéshez kötik az ösztöndíjuk kifizetését, addig a tíz–húsz éve a szakmában dolgozó orvosoknál nem, hiszen ők már „bőven ledolgozták a képzési idejüket\".
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
szóljon hozzá!