Röghöz kötött orvosok? – Korlátoznák a migrációt

Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter kedden újságírói kérdésre válaszolva elmondta: egyáltalán nem tartja rossz ötletnek az orvosi egyetemet végzettek röghöz kötését célzó elképzelést. A tárcavezető hozzátette, felkérte a minisztérium jogi osztályát, vizsgálják meg, miként lehetne arra kötelezni a pályakezdő orvosokat, hogy legkevesebb tíz évig az országban dolgozzanak.

„Nem hinném, hogy rövid időn belül gyakorlatba tudnánk ültetni a korlátozást, de megfontoljuk. De meg kell vizsgálni, összeegyeztethető-e az uniós jogszabályokkal és a munkaerő szabad áramlásának elvével\" – jelentette ki Bănicioiu.

A téma azért aktuális, mert Romániában akut kérdéssé vált a szakorvosok hiánya. A szakemberek elvándorlása miatt jelenleg a hazai kórházakban lévő 26 ezer orvosi állás csaknem fele betöltetlen. Az orvosmigráció a rendszerváltás után vette kezdetét, azóta 21 ezer szakorvos vállalt munkát külföldön.

A legnagyobb exodus az uniós csatlakozás óta tapasztalható: 2007 után 14 ezer orvos lépett ki a hazai egészségügyi rendszerből; tavaly 2450-en váltották ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges szakmai igazolást. A legtöbben, 4300-an Franciaországban vállaltak praxist (ők képezik az országban dolgozó külföldi orvosok 60 százalékát), négyezren Nagy-Britanniában, további háromezren Németországban.

A jelenség miatt az ezer lakosra jutó orvosok száma 1,9-re csökkent Romániában, amely az utolsó helyre került Európában. A szakembereket főként a hazai fizetés akár tízszeresére is rúgó bérezés csábítja külföldre: a kezdő gyakorló orvosok nettó fizetése 200, a szakorvosoké átlagosan 435 euró havonta. Miközben a Ponta-kormány idén januártól száz lejjel pótolta az egészségügyi dolgozók bérét, a szakszervezetek tízszázalékos fizetésemelést követelnek szeptembertől, ellenkező esetben sztrájkba lépnek.

Szakmai körökben egyébként többször felmerült, hogy az agyelszívás haszonélvezőinek számító nyugat-európai országoknak támogatásokkal kellene ellensúlyozniuk az elvándorlást. Vasile Astărăstoae, a román orvosi kamara volt elnöke korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Románia mintegy 3,5 milliárd eurót fordított a külföldre távozott orvosok taníttatására, cserébe nem kapott egy centet sem.

Az illetékes szerint az EU-nak kiemelten kellene támogatnia azoknak az országoknak az egészségügyi rendszerét, amelyek orvosokat „exportálnak\". „Miközben egy futballklub jól keres egy-egy játékosa átigazolásával, orvosai távozása nyomán egy kórház csak veszít\" – példálózott Astărăstoae.

Egyébként Magyarországon a felsőoktatási törvény két évvel ezelőtti módosítása révén szabályozták a röghöz kötést. Ennek megfelelően az államilag támogatott diplomát megszerzőknek a végzés utáni 20 év alatt kell annyi időt Magyarországon dolgozniuk, amennyi a tanulmányaik ideje volt.

A magyar kormány ugyanakkor azt tervezi, hogy az orvosok bérrendezése során azok a szakemberek kaphatnának bizonyos mértékű keresetkiegészítést, akik vállalnák, hogy Magyarországon dolgoznának tovább főállású közalkalmazottként állami intézményben, és nem fogadnak el hálapénzt.

A Magyar Orvosok Szövetsége azonban úgy véli: míg a rezidensek esetében elfogadható, hogy magyarországi munkavégzéshez kötik az ösztöndíjuk kifizetését, addig a tíz–húsz éve a szakmában dolgozó orvosoknál nem, hiszen ők már „bőven ledolgozták a képzési idejüket\".