RMDSZ: változtatni kell, de csak csínjával

Bár eredetileg a jövő nyári helyhatósági választásokat megelőző jelöltállítás szabályzatának elfogadása volt az RMDSZ „miniparlamentjeként\" működő SZKT szombati ülésének fő napirendi pontja, ezt az elmúlt napok belpolitikai eseményei alaposan felülírták. A Kolozsvári Magyar Operában rendezett tanácskozás elején a mintegy 140 küldött egyperces néma csenddel adózott a bukaresti klubtragédia áldozatainak emléke előtt.

Kelemen Hunor elnök politikai beszámolóját is a tömegkatasztrófa nyomán kirobbant utcai tüntetések, az emiatt bekövetkezett kormánybukás, a demonstrációkon megfogalmazott követelések tematizálták. A politikus úgy vélekedett, az elmúlt hét fejleményei alapjaiban megváltoztathatják a hazai politikai viszonyokat, bebizonyosodott ugyanis, hogy Románia „megszűnt következmények nélküli ország lenni\".

„Románia ma dühös ország, a tüntetők utcára viszik a szüleik, szomszédaik dühét is. Dühre viszont nem lehet építeni, a nemes szándék könnyen átcsaphat rombolásba, káoszba. Sok-sok kockázatot rejt magában a jelenlegi helyzet, de azt is, hogy az ország, a társadalom jobbá válhat\" – jelentette ki.

Kelemen Hunor úgy vélte miközben nagyon sokan az egész politikai osztály legitimitását kérdőjelezik meg, a politikának határozottan ki kell mondania: csak úgy lehet tovább lépni, helyt adni a jogos elvárásoknak, ha nem kérdőjelezzük meg a parlamenti demokrácia, a demokratikus államberendezkedés létjogosultságát, amelynek szerinte nincs alternatívája. „Ezekre a kérdésekre továbbra is a politikának kell megadnia a választ, nem a hadseregnek vagy az utcának\" – állapította meg a szövetségi elnök.

Fiatalok és nők előnyben
Az RMDSZ által elfogadott jelöltállítási szabályzat értelmében az alakulat a 2016-os helyhatósági választások előkészítési szakaszában kiemelten támogatja a 35 évnél fiatalabb jelöltek és a nők részvételét a jelöltlistákon. A szövetség helyi és megyei szervezetei tanácsosjelölteket indítanak minden olyan közigazgatási egységben, ahol esély van a magyar képviselet biztosítására. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a 15 százalékot, kötelező a polgármesterjelölt indítása, máshol javallott. Valamennyi RMDSZ-jelöltnek nyilatkozatban kell vállalnia, hogy hatáskörének megfelelően érvényesíti a nyelvhasználati jogokat az önkormányzatában, a magyar oktatási hálózat struktúrájának esetleges módosításáról pedig tanácskozik az RMDSZ megyei és országos illetékeseivel. A jelölteknek továbbra is nyilatkozniuk kell arról, hogy nem működtek együtt a Szekuritátéval. Ezen túlmenően vállalniuk kell, hogy önkormányzati tisztségbe jutásuk esetén a mandátumukból eredő bruttó többletjövedelmük 10, míg a mandátumukból eredő bruttó jövedelmük két százalékát befizetik a jelölő szervezetüknek. 

Kormányfőjelöltek „fantomképe”

Kelemen elmondta, a Klaus Johannis államfővel folytatott konzultációk során az RMDSZ küldöttsége azt javasolta, hogy olyan technokrata kormány alakuljon, amelyben a miniszterelnök választja meg kormánya tagjait. (Az elnök úgy véli, a jelenlegi helyzetben olyan típusú politikus tölthetné be a kormányfői posztot, mint Dacian Cioloș volt uniós mezőgazdasági biztos vagy Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank alelnöke).

Szerinte ennek a kormánynak az lenne a legfontosabb feladata, hogy előkészítse a jövő évi előre hozott parlamenti választásokat, amelyeket az önkormányzati választásokkal egy időben kellene megtartani májusban vagy júniusban.

Ezzel kapcsolatban azonban éppen a szövetség egyik jogász szakpolitikusa, Máté András képviselő figyelmeztetett arra, miszerint az alkotmánybíróság 2012-ben született határozata értelmében nem lehet egy időben rendezni a helyhatósági és a parlamenti választást. „Nem kell a demagógia felé menni, nem szabad olyat ígérni, ami megvalósíthatatlan. Előre hozott választás esetén mivel kampányolunk: Székelyföldön az autonómiáról szóló törvénnyel, szórványban pedig a megszűnt magyar osztályokkal?\" – tette fel a kérdést a Kolozs megyei honatya.

Kelemen Hunor azzal válaszolt az aggályokra, hogy mivel rendkívüli helyzetekben rendkívüli megoldásokra van szükség, a szakértői kormánynak úgy kell módosítania a választási törvényt, hogy előre hozott megmérettetést lehessen rendezni, a taláros testületnek pedig felül kellene bírálnia korábbi, a két választás összekötését tiltó – amúgy nem az alkotmány, hanem a Velencei Bizottság ajánlása alapján megfogalmazott – álláspontját. „Az előre hozott választás nem ördögtől való, nem a demokrácia megcsúfolása. Bátornak kell lenniük az RMDSZ frakcióinak, nem a székhez kell ragaszkodni, hanem a közjót kell előtérbe helyezni\" – közölte Kelemen.

„Azt kell csinálni, mint eddig”

Az SZKT küldötteinek többsége szerint valóban változásra van szükség a romániai politikában és a társadalom szintjén, sokan úgy vélték azonban, hogy csínján kell bánni a reformokkal. Kovács Péter ügyvezető elnök közölte, újra kell tervezni a közéletet, de nem tudja elfogadni a kollektív bűnösség elvét, azaz hogy valamennyi politikus korrupt és hogy minden elítélt közszereplő bűnös.

Csoma Botond kolozsvári városi tanácsos azt kifogásolta, hogy az utcai megmozdulások általánosítanak, nem disztingválnak, számos politikus pedig „meglovagolja\" a jelenlegi hangulatot, mintha nem lenne része a rendszernek. „Hiú ábránd, hogy a csalódottság ne lenne jellemző a magyarságra. Kihívásokkal néz szembe az etnopolitika, mert olyan problémék váltották ki a tüntetéseket, amelyeknek nincs közük az etnicitáshoz\" – jelentette ki a politikus.

Szabó Ödön bihari képviselő azonban úgy vélte, a szövetség „tökéletesen érti az utca hangját\" is, mivel – elmondása szerint – nagy a társadalmi beágyazottsága és sikerült megőriznie a magyar közösség bizalmát. „Nehogy magunkra vegyük az egész romániai társadalom ódiumát\" – figyelmeztetett Borbély László parlamenti képviselő is, miközben bihari frakciótársa, Cseke Attila kijelentette: az RMDSZ-nek azt kell csinálnia, mint eddig, csak hatékonyabban. „Munka és közösségi képviselet\" – nevezte meg a feladatokat a nagyváradi politikus.

Vétójog a csúcsvezetőségnél

Az SZKT-n elfogadott, a jövő évi önkormányzati választásra vonatkozó jelöltállítási szabályzat kapcsán Kelemen Hunor a tanácskozást záró sajtótájékoztatón elmondta, a szabályzat „nyitva hagy minden kaput\", nem zárja ki az együttműködés semmilyen formáját a többi pártokkal. A szabályzat értelmében azonban minden helyi szintű együttműködési megállapodást a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) kell jóváhagynia.

Lapunk megkérdezte az RMDSZ elnökétől, hogy a tüntetőknek a politika megtisztulására vonatkozó követelése alapján változtatni kívánnak-e a szövetség politikáján. Például úgy, hogy az alakulat nem indít olyan jelölteket a jövő évi választásokon, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, vagy akiket jogerősen elítélt a bíróság.

Kelemen úgy válaszolt, az RMDSZ a tüntetésektől függetlenül olyan jelölteket fog állítani, akik megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyek egy új politikai osztály létrejöttét eredményezik. „Már a helyhatósági választáson ez lesz a feladat, ezeket a kritériumokat erősen figyelembe fogják venni a jelölő szervezetek\" – szögezte le a szövetség vezetője.

A politikus mindazonáltal az MTI-nek nyilatkozva hozzátette, az elfogadott szabályzat nem tiltja meg, hogy olyan politikusok legyenek a szövetség jelöltjei, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, de minden egyes ilyen esetet külön meg fognak vizsgálni. „Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármestert például nem korrupcióval vádolják. Ha felmenti alapfokon a bíróság, miért ne indulhatna?\" – tette fel a kérdést, hozzátéve: azoknak azonban mindenképpen vissza kell lépniük, akik ellen korrupció miatt emelt vádat az ügyészség.

Kelemen Hunor elmondta azt is, hogy a Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével a napokban folytatott telefonbeszélgetés alapján a hónap végén vagy december elején tárgyalóasztalhoz ülnek, ugyanakkor a Magyar Polgári Párttal (MPP) kötendő választási együttműködés elvi alapjait már 90 százalékban véglegesítették.

Az SZKT Kolozsváron újraválasztotta Biró Rozália elnököt; a nőszövetség elnöki tisztségét is betöltő szenátor Budai Richárdot, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnökét 92-38 arányban győzte le a szavazáson. Biró egyetlen kihívója egyébként az ülésen kifogásolta, hogy a miniparlament csak félévente ülésezik, és nem gyakorolja a belső demokráciát.