Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Törvénytelen a minisztériumi rendelet, amely alapján a magyar tanítóknak nem akarják kifizetni a pluszórákat, szembemegy a tanügyi törvény betűjével és szellemével is – szögezte le a Krónika megkeresésére Szabó Ödön. Az RMDSZ oktatásért felelős szakpolitikusa kifejtette, ezt írásban és a soron következő egyeztetések során is jelezni fogják a tanügyminisztériumnak.
2018. október 06., 10:272018. október 06., 10:27
Amint arról beszámoltunk, Valentin Popa volt oktatási miniszter nem csupán egyetlen, végül „kivédett” csapást mért a magyar oktatásra: egy júliusi, „jól titkolt” rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a pluszórákért járó többletjuttatást – erősítették meg a Krónikának főtanfelügyelőségi vezetők, illetve pedagógusok. A fondorlatos „csavarokat” tartalmazó intézkedés azt a jól ismert célt szolgálja, hogy a többet dolgozó magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok. A szakszervezet szerint az oktatási törvénnyel is szembemegy az igazságtalan, diszkrimináló miniszteri rendelet, bíróságra kerülhet az ügy.
Valentin Popa volt oktatási miniszter nem csupán egyetlen – végül kivédett – csapást mért a magyar oktatásra: egy júliusi, „jól titkolt” rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a pluszórákért járó többletjuttatást. A szakszervezet szerint az oktatási törvénnyel is szembemegy az igazságtalan, diszkriminá
Szabó Ödön a júliusi intézkedés kapcsán lapunkkal közölte:
A szövetség politikusai abban bíznak, hogy egyeztetések során sikerül rendezni a kérdést, hiszen tavasszal volt már egy próbálkozás a minisztérium részéről, hogy a többletórákat töredékállásokká alakítsa át – azt is sikerült megakadályozni.
Szabó Ödön elmondta, ezzel párhuzamosan megsürgetik a parlamentben annak a törvénypontosítási javaslatuknak az elfogadását, amely az „amúgy is világos törvényt” még egyértelműbbé teszi: a többletórákért jár a pluszpénz. A Bihar megyei parlamenti képviselő felelevenítette, hogy évekig a magyar tanítók annyi pénzt kaptak, mint román társaik, noha többet dolgoztak. Először 2005-ben miniszteri belső szabályozással sikerült rendezni ezt a kérdést, 2007-ben újra, majd 2011-ben törvényi szintre emelték, bekerült a tanügyi törvénybe, hogy a két kerettanterv közötti különbözetet jelentő pluszórákat ki kell fizetni a kisebbségi tanítóknak.
Idén tavasszal már volt egy próbálkozás, amellyel Kolozs megyében töredékállássá akarták átalakítani a pluszórákat. Akkor az értelmezési viták lezárása érdekében az RMDSZ benyújtott egy pontosítást, miszerint ezeket a többletórákat nem kell állássá átalakítani, hanem bele kell foglalni a bérezési dokumentumokba, és ki kell fizetni. A tanügyi törvény módosításait – többek között ezt a pontosítást is –, a parlament mindkét háza elfogadta, ám Klaus Johannis államfő alkotmányossági óvást emelt.
Szabó Ödön
Fotó: RMDSZ
„Az alkotmánybíróság ezt a cikkelyt alkotmányosnak találta, ám mivel egy másikkal kapcsolatban aggályok merültek fel, visszaküldte a parlamentnek az egész módosítást.
– szögezte le Szabó Ödön. Hangsúlyozta, a kifizetést szabályozó, 4165-ös számú tanügyi rendelet nemcsak törvénytelen, hanem ellentmondásokat is rejt, hiszen a „körtét hasonlítja össze az almával”, azaz a román tanítók kerettantervét a magyar tanítók tulajdonképpen ledolgozott óraszámával, holott vagy a két kerettantervet, vagy a ledolgozott órákat kellene párba állítani.
Szabó Ödön kérdésünkre kifejtette, a rendelet ellentmondásaira eddig azért nem derült fény, mert az órabér a vakációban nem jár, aztán szeptemberben okafogyottá vált az inkriminált, és azóta visszavont újabb rendelet miatt, amely értelmében román szakos tanárokra bízták a magyar kisdiákok tanítását.
– szögezte le a képviselő. „A minisztérium huncutul nem is adott ki belső rendelkezést arról, miként kell értelmezni a júliusi rendeletet, egyszerűen letiltotta ezeknek az óráknak a kifizetését az EDUSAL számítógépes bérezési programban” – mutatott rá Szabó Ödön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás