HIRDETÉS

„Előre eltervezett, ördögi terv” – újabb csapást mértek a magyar tanítókra

Bíró Blanka , Kiss Judit 2018. október 04., 19:00 utolsó módosítás: 2018. október 04., 21:12
HIRDETÉS

Valentin Popa volt oktatási miniszter nem csupán egyetlen, végül „kivédett” csapást mért a magyar oktatásra: egy júliusi, „jól titkolt” rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a pluszórákért járó többletjuttatást – erősítették meg a Krónikának főtanfelügyelőségi vezetők, illetve pedagógusok. A fondorlatos „csavarokat” tartalmazó intézkedés azt a jól ismert célt szolgálja, hogy a többet dolgozó magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok. A szakszervezet szerint az oktatási törvénnyel is szembemegy az igazságtalan, diszkrimináló miniszteri rendelet, bíróságra kerülhet az ügy.

Meg nem érdemelt intő. A tanítók szerint az egész egy előkészített, ördögi, hosszú terv, ami diszkriminálja a magyarokat Fotó: Barabás Ákos

Megvonják a kisebbségi oktatás elemi osztályaiban tanítóktól a pluszórákért eddig kapott többletjuttatást egy olyan miniszteri rendelet alapján, amely még júliusban született meg – erősítették meg lapunknak főtanfelügyelőségi vezetők, illetve pedagógusok.

Az intézkedés egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok.

HIRDETÉS

Mint ismeretes, egybehangzó vélemények szerint Valentin Popa nemrég lemondott oktatási minisztert hasonló elvek vezérelték akkor is, amikor nem sokkal a szeptember 10-ei tanévkezdés előtt, szintén miniszteri rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a románórák megtartásának jogát, és szaktanárokra bízta az oktatást. Csakhogy az intézkedés – amely óriási felháborodást keltett – végül tisztségébe került, a román kormánynak a Hivatalos Közlönyben múlt pénteken napvilágot látott sürgősségi rendelete alapján pedig űgy tűnt, visszaáll a régi rend.

Csakhogy kiderült, Valentin Popa már korábban is lépéseket foganatosított a magyar tanítók ellen. A július 27-én megjelent, a többletórák kifizetését szabályozó 4165-ös tanügyminiszteri rendeletben – amely csak most kapott nyilvánosságot –

az a csavar, hogy összehasonlítja a magyar tanítók által megtartott órák számát azzal, amit a román tanítóknak előír a kerettanterv, tehát nem azzal, amit ők valójában megtartanak

– részletezte megkeresésünkre Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, például az előkészítő osztályban a magyar oktatásban heti 22 óra szerepel a kerettantervben: ebből 18 órát tart a tanító, míg a két tornaórát, az idegen nyelvet és a vallásórát szaktanár oktatja. A román oktatásban 19 óra szerepel a tantervben – a különbség oka, hogy a magyar diákoknak magyar és román órákat is tartanak. Bár a román tanítók sem tartják meg a torna-, a vallás- és idegennyelv-órákat, az új rendeletben mégis ezekkel is számolnak, amikor párba állítják a román és a magyar tanítók órakötelezettségét.

Megtornáztatják a román tanítókat

Az ellentmondást azzal „védi ki” a miniszteri rendelet, hogy előírja a román tanítóknak: azokat az órákat is kötelesek valamilyen módon ledolgozni, amelyeket szaktanárok tartanak. Ezt a román pedagógus megteheti úgy is, hogy részt vesz a tornaórán, besegítve a testneveléstanárnak, vagy ha iskola utáni tevékenységet szervez a gyerekeknek.

Ez azt jelenti, hogy amikor tornaóra van, a román tanító nem mehet el a piacra, vagy ha mégis, délután bepótolja. A magyar tanító elmehet ugyan, de ettől függetlenül meg kell tartania a plusz román órákat”

– mondta a főtanfelügyelő. Rámutatott, a rendeletben újabb csavar, hogy eddig többletórákért fizettek a tanítóknak, a jelenlegi tanévtől azonban ezek a pluszórák mind állásokat generálnak. Eszerint Kovászna megyében a magyar elemi osztályokban tartott románórák 90 pluszállást jelentenek, ezt azonban nem hagyta jóvá a minisztérium. Ennek pedig az a következménye, hogy

ha az iskolaigazgatók, a tanfelügyelőség ki akarná fizetni ezeket az órákat a tanítóknak, egyszerűen nincs rá lehetőség, ugyanis nem engedi a minisztérium EDUSAL számítógépes bérezési programja

– szögezte le Kiss Imre. A főtanfelügyelő úgy összegzett: a minisztérium újabb Pandóra-szelencét nyitott meg a kisebbségi oktatásban.

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának szintén leszögezte: két teljesen különböző dolgot hasonlít össze a minisztérium, amikor a magyar tanítók tulajdonképpeni óraszámát a román tanítók kerettantervben szereplő óráival veti össze. Hangsúlyozta, ezt jelezték a minisztériumnak, és abban reménykednek, hogy módosítják a rendeletet. Kéry Hajnal egyébként arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy a román szaktanároknak kifizetik az elemi tagozaton megtartott szeptemberi pluszórákat, ám

azokban a tanintézetekekben, ahol nem sikerült szaktanárokat bevonni, a tanítók hiába tartották meg a románórákat: ezért ők már nem kapnak pluszjuttatást.

Tanítópénz. A rendelet egyértelmű célja, hogy a többet dolgozó magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok Fotó: Gecse Noémi

„Már megint diszkriminálják a kisebbségi tanítókat”

„Ugyanannyi pénz jár a román és a magyar tanítóknak, annak ellenére, hogy a magyar tanítók többet dolgoznak, hiszen román órákat is tartanak: a román tanító 16 órát tart, a magyar 20-at, és a fizetés mégis ugyanannyi. Most derült ki ez egy júliusi rendeletből, amely alapján már megint diszkriminálják a kisebbségi tanítókat” – foglalta össze a helyzetet a Krónikának Karp Ágnes tanítónő, a marosvásárhelyi Szász Adalbert Sportlíceum pedagógusa, aki több, a magyar elemisták számára írt román tankönyv társszerzője.

Kifejtette, 1–4. osztályban néggyel több órája van a kisebbségi tanítónak, mint a románnak – ezt a négy órát, vagyis amennyivel többet dolgoznak a magyar pedagógusok, körülbelül öt éve fizetik pluszban nekik. „Most pedig kitalálták, hogy összehasonlítják a román tagozat kerettantervét a mi megtartott óráink számával, hogy »kiegyenlítődjenek« a dolgok. Elemiben a sportot, idegen nyelvet, vallást nem a tanítók tanítják, hanem tanárok.

A rendelet csele az, hogy a román tanítók esetében azokat az órákat is beszámolják a fizetésbe, amit más tart meg, a magyaroknál meg nem számolják be, így jön ki az »egyenlőség«. Mindezt csak azért teszik, hogy ne adjanak több pénzt a magyar tanítónak”

– magyarázta Karp Ágnes.

„Előkészített, ördögi terv”

Úgy fogalmazott, a múlt héten lemondott tanügyminiszter, Valentin Popa minden eszközzel azt akarta elérni, hogy ha a magyar tanítók tanítják is a románt, de ne fizessék ki nekik ezt. Aztán egy „jobb” ötlettel állt elő: kiteszi a magyar tanítókat az osztályból, és román tanárokkal helyettesíti őket – akiknek természetesen fizették volna az órákat. „Azt a rendeletet sikerült törölni, ez, a fizetésre vonatkozó júliusi viszont megmaradt, és

diszkriminálja a kisebbségi tanítókat úgy, hogy megszünteti a román és magyar tanítók közti fizetésbeli különbséget. Ez csalás, kettős mérce, mert alsóbbrendű állampolgároknak tartanak bennünket, úgy gondolják, hogy velünk mindent meg lehet csinálni. Ez az egész egy előkészített, ördögi, hosszú terv, ami diszkriminálja a magyarokat”

– mondta Karp Ágnes. Hozzátette, meglátása szerint ez a júliusi, most napvilágra került döntés is annak bizonyítéka, hogy a döntéshozók sunyiban a kisebbség ellen dolgoznak. „Mi, tanítók szakembertől akarunk véleményt kérni, mert a munkatörvénykönyvben az áll, hogy ugyanannyi munkáért ugyanannyi bér jár, több munkáért pedig természetesen arányosan nő a fizetés. Valószínűleg ismét összefog a magyar pedagógus közösség, mert ez a kettős mérce tarthatatlan” – mondta Karp Ágnes.

Bíróságon kereshetnek jogorvoslatot

A miniszteri rendelet a 2011/1-es számú tanügyi törvénynek mond ellent, hiszen az világosan kimondja, hogy a kisebbségek nyelvén tanítóknak ki kell fizetni a heti plusz négy órát – szögezte le Nagy Gábor, a a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Kovászna megyei elnöke. Hangsúlyozta,

a rendelet a munkatörvénykönyvvel is ellentétes, hiszen a ledolgozott többletórákat ki kell fizetni. Az érdekvédelem minden úton megpróbálja érvényesíteni a magyar tanítók jogait, ha kell, bírósági úton keresnek jogorvoslatot

– szögezte le Nagy Gábor. A bizalmi úgy tudja, már több tanintézetben fontolgatják a tanítók, hogy nem tartják meg a románórákat. Szerinte ez a rendelkezés „nemzeti tragédia”, a magyar oktatás elsorvasztásához vezet. Nagy Gábort a régmúlt időkben tapasztalt elnyomásra emlékezteti az intézkedés: felelevenítette azt az 1929-ben hozott törvényt, amely szerint azoknak a román tanítóknak, akik magyar vidéken vállaltak munkát, 25–30 százalékos többletjövedelmet, sőt földet is adott a román állam.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS