Mint ismeretes, egybehangzó vélemények szerint Valentin Popa nemrég lemondott oktatási minisztert hasonló elvek vezérelték akkor is, amikor nem sokkal a szeptember 10-ei tanévkezdés előtt, szintén miniszteri rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a románórák megtartásának jogát, és szaktanárokra bízta az oktatást. Csakhogy az intézkedés – amely óriási felháborodást keltett – végül tisztségébe került, a román kormánynak a Hivatalos Közlönyben múlt pénteken napvilágot látott sürgősségi rendelete alapján pedig űgy tűnt, visszaáll a régi rend.

korábban írtuk

Visszatértek a tanítók: tanfelügyelőségi körlevél alapján állt helyre a rend a románoktatásban

Ismét az anyanyelven oktató tanítók tartották meg a románórákat hétfőn a kisebbségi elemi osztályokban, a tanfelügyelőségek körlevelének kiérkezésétől függően azonban akadtak iskolák, ahol még a román szaktanárok tanították a kisdiákokat.

Csakhogy kiderült, Valentin Popa már korábban is lépéseket foganatosított a magyar tanítók ellen. A július 27-én megjelent, a többletórák kifizetését szabályozó 4165-ös tanügyminiszteri rendeletben – amely csak most kapott nyilvánosságot –

– részletezte megkeresésünkre Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, például az előkészítő osztályban a magyar oktatásban heti 22 óra szerepel a kerettantervben: ebből 18 órát tart a tanító, míg a két tornaórát, az idegen nyelvet és a vallásórát szaktanár oktatja. A román oktatásban 19 óra szerepel a tantervben – a különbség oka, hogy a magyar diákoknak magyar és román órákat is tartanak. Bár a román tanítók sem tartják meg a torna-, a vallás- és idegennyelv-órákat, az új rendeletben mégis ezekkel is számolnak, amikor párba állítják a román és a magyar tanítók órakötelezettségét.

Megtornáztatják a román tanítókat

Az ellentmondást azzal „védi ki” a miniszteri rendelet, hogy előírja a román tanítóknak: azokat az órákat is kötelesek valamilyen módon ledolgozni, amelyeket szaktanárok tartanak. Ezt a román pedagógus megteheti úgy is, hogy részt vesz a tornaórán, besegítve a testneveléstanárnak, vagy ha iskola utáni tevékenységet szervez a gyerekeknek.

– mondta a főtanfelügyelő. Rámutatott, a rendeletben újabb csavar, hogy eddig többletórákért fizettek a tanítóknak, a jelenlegi tanévtől azonban ezek a pluszórák mind állásokat generálnak. Eszerint Kovászna megyében a magyar elemi osztályokban tartott románórák 90 pluszállást jelentenek, ezt azonban nem hagyta jóvá a minisztérium. Ennek pedig az a következménye, hogy

– szögezte le Kiss Imre. A főtanfelügyelő úgy összegzett: a minisztérium újabb Pandóra-szelencét nyitott meg a kisebbségi oktatásban.

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának szintén leszögezte: két teljesen különböző dolgot hasonlít össze a minisztérium, amikor a magyar tanítók tulajdonképpeni óraszámát a román tanítók kerettantervben szereplő óráival veti össze. Hangsúlyozta, ezt jelezték a minisztériumnak, és abban reménykednek, hogy módosítják a rendeletet. Kéry Hajnal egyébként arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy a román szaktanároknak kifizetik az elemi tagozaton megtartott szeptemberi pluszórákat, ám

– magyarázta Karp Ágnes.

„Előkészített, ördögi terv”

Úgy fogalmazott, a múlt héten lemondott tanügyminiszter, Valentin Popa minden eszközzel azt akarta elérni, hogy ha a magyar tanítók tanítják is a románt, de ne fizessék ki nekik ezt. Aztán egy „jobb” ötlettel állt elő: kiteszi a magyar tanítókat az osztályból, és román tanárokkal helyettesíti őket – akiknek természetesen fizették volna az órákat. „Azt a rendeletet sikerült törölni, ez, a fizetésre vonatkozó júliusi viszont megmaradt, és

– mondta Karp Ágnes. Hozzátette, meglátása szerint ez a júliusi, most napvilágra került döntés is annak bizonyítéka, hogy a döntéshozók sunyiban a kisebbség ellen dolgoznak. „Mi, tanítók szakembertől akarunk véleményt kérni, mert a munkatörvénykönyvben az áll, hogy ugyanannyi munkáért ugyanannyi bér jár, több munkáért pedig természetesen arányosan nő a fizetés. Valószínűleg ismét összefog a magyar pedagógus közösség, mert ez a kettős mérce tarthatatlan” – mondta Karp Ágnes.

Bíróságon kereshetnek jogorvoslatot

A miniszteri rendelet a 2011/1-es számú tanügyi törvénynek mond ellent, hiszen az világosan kimondja, hogy a kisebbségek nyelvén tanítóknak ki kell fizetni a heti plusz négy órát – szögezte le Nagy Gábor, a a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Kovászna megyei elnöke. Hangsúlyozta,

– szögezte le Nagy Gábor. A bizalmi úgy tudja, már több tanintézetben fontolgatják a tanítók, hogy nem tartják meg a románórákat. Szerinte ez a rendelkezés „nemzeti tragédia”, a magyar oktatás elsorvasztásához vezet. Nagy Gábort a régmúlt időkben tapasztalt elnyomásra emlékezteti az intézkedés: felelevenítette azt az 1929-ben hozott törvényt, amely szerint azoknak a román tanítóknak, akik magyar vidéken vállaltak munkát, 25–30 százalékos többletjövedelmet, sőt földet is adott a román állam.