Meg nem érdemelt intő. A tanítók szerint az egész egy előkészített, ördögi, hosszú terv, ami diszkriminálja a magyarokat
Fotó: Barabás Ákos
Valentin Popa volt oktatási miniszter nem csupán egyetlen, végül „kivédett” csapást mért a magyar oktatásra: egy júliusi, „jól titkolt” rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a pluszórákért járó többletjuttatást – erősítették meg a Krónikának főtanfelügyelőségi vezetők, illetve pedagógusok. A fondorlatos „csavarokat” tartalmazó intézkedés azt a jól ismert célt szolgálja, hogy a többet dolgozó magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok. A szakszervezet szerint az oktatási törvénnyel is szembemegy az igazságtalan, diszkrimináló miniszteri rendelet, bíróságra kerülhet az ügy.
2018. október 04., 19:002018. október 04., 19:00
2018. október 04., 21:122018. október 04., 21:12
Megvonják a kisebbségi oktatás elemi osztályaiban tanítóktól a pluszórákért eddig kapott többletjuttatást egy olyan miniszteri rendelet alapján, amely még júliusban született meg – erősítették meg lapunknak főtanfelügyelőségi vezetők, illetve pedagógusok.
Mint ismeretes, egybehangzó vélemények szerint Valentin Popa nemrég lemondott oktatási minisztert hasonló elvek vezérelték akkor is, amikor nem sokkal a szeptember 10-ei tanévkezdés előtt, szintén miniszteri rendelettel megvonta a kisebbségi tanítóktól a románórák megtartásának jogát, és szaktanárokra bízta az oktatást. Csakhogy az intézkedés – amely óriási felháborodást keltett – végül tisztségébe került, a román kormánynak a Hivatalos Közlönyben múlt pénteken napvilágot látott sürgősségi rendelete alapján pedig űgy tűnt, visszaáll a régi rend.
Ismét az anyanyelven oktató tanítók tartották meg a románórákat hétfőn a kisebbségi elemi osztályokban, a tanfelügyelőségek körlevelének kiérkezésétől függően azonban akadtak iskolák, ahol még a román szaktanárok tanították a kisdiákokat.
Csakhogy kiderült, Valentin Popa már korábban is lépéseket foganatosított a magyar tanítók ellen. A július 27-én megjelent, a többletórák kifizetését szabályozó 4165-ös tanügyminiszteri rendeletben – amely csak most kapott nyilvánosságot –
– részletezte megkeresésünkre Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, például az előkészítő osztályban a magyar oktatásban heti 22 óra szerepel a kerettantervben: ebből 18 órát tart a tanító, míg a két tornaórát, az idegen nyelvet és a vallásórát szaktanár oktatja. A román oktatásban 19 óra szerepel a tantervben – a különbség oka, hogy a magyar diákoknak magyar és román órákat is tartanak. Bár a román tanítók sem tartják meg a torna-, a vallás- és idegennyelv-órákat, az új rendeletben mégis ezekkel is számolnak, amikor párba állítják a román és a magyar tanítók órakötelezettségét.
Az ellentmondást azzal „védi ki” a miniszteri rendelet, hogy előírja a román tanítóknak: azokat az órákat is kötelesek valamilyen módon ledolgozni, amelyeket szaktanárok tartanak. Ezt a román pedagógus megteheti úgy is, hogy részt vesz a tornaórán, besegítve a testneveléstanárnak, vagy ha iskola utáni tevékenységet szervez a gyerekeknek.
– mondta a főtanfelügyelő. Rámutatott, a rendeletben újabb csavar, hogy eddig többletórákért fizettek a tanítóknak, a jelenlegi tanévtől azonban ezek a pluszórák mind állásokat generálnak. Eszerint Kovászna megyében a magyar elemi osztályokban tartott románórák 90 pluszállást jelentenek, ezt azonban nem hagyta jóvá a minisztérium. Ennek pedig az a következménye, hogy
– szögezte le Kiss Imre. A főtanfelügyelő úgy összegzett: a minisztérium újabb Pandóra-szelencét nyitott meg a kisebbségi oktatásban.
Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának szintén leszögezte: két teljesen különböző dolgot hasonlít össze a minisztérium, amikor a magyar tanítók tulajdonképpeni óraszámát a román tanítók kerettantervben szereplő óráival veti össze. Hangsúlyozta, ezt jelezték a minisztériumnak, és abban reménykednek, hogy módosítják a rendeletet. Kéry Hajnal egyébként arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy a román szaktanároknak kifizetik az elemi tagozaton megtartott szeptemberi pluszórákat, ám
Tanítópénz. A rendelet egyértelmű célja, hogy a többet dolgozó magyar tanítók ne keressenek többet, mint a románok
Fotó: Gecse Noémi
„Ugyanannyi pénz jár a román és a magyar tanítóknak, annak ellenére, hogy a magyar tanítók többet dolgoznak, hiszen román órákat is tartanak: a román tanító 16 órát tart, a magyar 20-at, és a fizetés mégis ugyanannyi. Most derült ki ez egy júliusi rendeletből, amely alapján már megint diszkriminálják a kisebbségi tanítókat” – foglalta össze a helyzetet a Krónikának Karp Ágnes tanítónő, a marosvásárhelyi Szász Adalbert Sportlíceum pedagógusa, aki több, a magyar elemisták számára írt román tankönyv társszerzője.
Kifejtette, 1–4. osztályban néggyel több órája van a kisebbségi tanítónak, mint a románnak – ezt a négy órát, vagyis amennyivel többet dolgoznak a magyar pedagógusok, körülbelül öt éve fizetik pluszban nekik. „Most pedig kitalálták, hogy összehasonlítják a román tagozat kerettantervét a mi megtartott óráink számával, hogy »kiegyenlítődjenek« a dolgok. Elemiben a sportot, idegen nyelvet, vallást nem a tanítók tanítják, hanem tanárok.
– magyarázta Karp Ágnes.
Úgy fogalmazott, a múlt héten lemondott tanügyminiszter, Valentin Popa minden eszközzel azt akarta elérni, hogy ha a magyar tanítók tanítják is a románt, de ne fizessék ki nekik ezt. Aztán egy „jobb” ötlettel állt elő: kiteszi a magyar tanítókat az osztályból, és román tanárokkal helyettesíti őket – akiknek természetesen fizették volna az órákat. „Azt a rendeletet sikerült törölni, ez, a fizetésre vonatkozó júliusi viszont megmaradt, és
– mondta Karp Ágnes. Hozzátette, meglátása szerint ez a júliusi, most napvilágra került döntés is annak bizonyítéka, hogy a döntéshozók sunyiban a kisebbség ellen dolgoznak. „Mi, tanítók szakembertől akarunk véleményt kérni, mert a munkatörvénykönyvben az áll, hogy ugyanannyi munkáért ugyanannyi bér jár, több munkáért pedig természetesen arányosan nő a fizetés. Valószínűleg ismét összefog a magyar pedagógus közösség, mert ez a kettős mérce tarthatatlan” – mondta Karp Ágnes.
A miniszteri rendelet a 2011/1-es számú tanügyi törvénynek mond ellent, hiszen az világosan kimondja, hogy a kisebbségek nyelvén tanítóknak ki kell fizetni a heti plusz négy órát – szögezte le Nagy Gábor, a a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Kovászna megyei elnöke. Hangsúlyozta,
– szögezte le Nagy Gábor. A bizalmi úgy tudja, már több tanintézetben fontolgatják a tanítók, hogy nem tartják meg a románórákat. Szerinte ez a rendelkezés „nemzeti tragédia”, a magyar oktatás elsorvasztásához vezet. Nagy Gábort a régmúlt időkben tapasztalt elnyomásra emlékezteti az intézkedés: felelevenítette azt az 1929-ben hozott törvényt, amely szerint azoknak a román tanítóknak, akik magyar vidéken vállaltak munkát, 25–30 százalékos többletjövedelmet, sőt földet is adott a román állam.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás