
Fotó: Boda Gergely
2007. július 19., 00:002007. július 19., 00:00
Miután Szilágyi Zsolt moderátor katalán nyelvű Isten hozott-tal üdvözölte a katalóniai Luis Maria de Puigot, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagját, Csáky Pál kifejtette: Európában jelenleg két alapvető irányzat létezik. Az egyik a nemzetállamok szerepét erősítené, a másik pedig a régiók hatáskörét növelné. Mint mondta, a regionalizmusnak van politikai-társadalmi-mentális, valamint gazdasági vetülete. „Ha egy közösség autonóm polgárok szövetségén alapszik, erős lesz az a közösség” – mondta az MKP elnöke. Előadásában kitért a szlovákiai helyzetre is, kiemelve, hogy a kilencvenes évek elején elképzelt centralizált állammodell csődöt mondott. Beszédének zárórészében Csáky a határokon átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Hozzátette: az Európai Unió ma anyagilag is támogatja a határokon átívelő regionális együttműködést.
Luis Maria de Puig a spanyol modellt ismertette előadásában. A történelmi hagyományok mentén kialakított régiómodell mellett érvelve a katalán politikus elmondta: a spanyol példa is bizonyítja ennek hatékonyságát. Éppen ezért a regionalizmus előnyeit az Európa Tanácsban is be kell mutatni, mondta Maria de Puig. „A centralizált állammodell kudarcát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a regionalizmust eddig hevesen ellenző Franciaország is egyre jobban érdeklődik a spanyol modell iránt” – fogalmazott a katalán politikus. Egyúttal elmondta: a területi autonómia biztosítja leginkább a kisebbségek védelmét.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere előadásában a mesterségesen, statisztikai alapon létrehozott régiók ellen fakadt ki. „Magyarországon egyszerűen nincs regionalizmus. Papíron ugyan létrehozták a régiókat, ezek azonban gyakorlatilag működésképtelenek” – jelentette ki. Mint mondta, Magyarországon azért sem lehet regionalizációról beszélni, mert a Nemzeti Fejlesztési Tervből mindössze 18 százalékot különítenek el erre a célra, a többi pénzt központilag osztják el. „Az emberek fejében sincs regionalizmus. Én mindennap arra ébredek, hogy debreceni lakos vagyok, nem pedig valamelyik fejlesztési régió lakosa” – mondta Kósa. A debreceni polgármester szerint a városok közötti együttműködést nem a mesterségesen létrehozott régiók irányítják, hanem a természetes gazdasági fejlődés. Kósa egyúttal a Hajdú-Bihar–Bihar eurórégió kialakítása mellett is síkraszállt.
Borbély László fejlesztési, területrendezési és lakásügyi miniszter elmondta: Romániában egyelőre nem honos a regionális gondolkodás, a decentralizáció is gyerekcipőben jár. Ennek ellenére a kormánynak sikerült aláírnia az Országos Stratégiai Referenciakeretet, így lehet már pályázni az európai uniós pénzekre. Borbély ugyanakkor a régiók történelmi hagyományok mentén történő újrarajzolása mellett szállt síkra. Szerinte 2012-ig Románia képes lenne új jogosítványokkal felruházni a régiókat.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.