
Fotó: Bíró Blanka
A Kovászna megyei önkormányzati képviselő-testület az országban elsőként szavazta meg az új zászlótörvény alapján a megye lobogóját csütörtöki ülésén. Amint az várható volt, a román pártok képviselők nem szavazták meg a vonatkozó határozatot, mivel szerintük a lobogón fellelhető szimbólumok nem képviselik a Kovászna megyei román közösséget.
2015. július 30., 19:292015. július 30., 19:29
2015. július 30., 19:412015. július 30., 19:41
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke felszólalásában arra emlékeztette a testületet, hogy 2008-ban teljesen szabályosan már elfogadták a megyezászlót, azt négy év után támadta meg Codrin Munteanu akkori prefektus, és a brassói táblabíróság neki adott igazat, arra hivatkozva, hogy nincs törvény, amely a helyi zászlók elfogadását szabályozza.
„Az ország nagyon sok megyéjének és településének már akkor volt saját lobogója, csak Kovászna és Hargita megyének nem lehetett. Az igazságszolgáltatás kettéosztotta az országot” – mondta a háromszéki politikus. Tamás hangsúlyozta, a jogszabály szerint két változatot kell előterjeszteni, ezeket – akárcsak a korábban elfogadott zászlót – Szekeres Attila heraldikus tervezte. Szekeres Attila elmondta, a megyei jelkép az egykori Háromszék vármegye címerének kismértékben módosított változata, középpontjában kardot tartó páncélos kar áll, mely a székely határvédők hősiességére utal. A kardot takaró szív az áldozatkészség és hazaszeretet szimbóluma. A ragyogó nap és a növekvő holdsarló a székely nemzet jelképe, a három csillag pedig az egykori három székely rendet jelképezi, de utal a Háromszéket alkotó három kisebb területi egységre: Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszékre is.
A zászlón a kék tónusú, pajzs alakú címer egy aranyszínű sáv közepén helyezkedik el, amelyet két keskenyebb kék színű sáv övez. A második változaton ugyanez a címer szerepel fehér háttérrel. Szekeres rámutatott: a címer története 500 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Sabin Calinic szociáldemokrata (PSD-s) tanácstag azonban kifejtette, nem érdeklik a történelmi vonatkozások, szerinte a jelennek kell építkezni. Calinic azt kérte, kerüljön a zászló valamelyik sarkába egy román zászló is. Az sem győzte meg, hogy az ellenérvekre szemlátomást felkészült Tamás Sándor tucatnyi erdélyi román nemesi család címerét mutatta be, melyek hasonlítanak a háromszékihez. A PSD-s tanácsost arról sem sikerült meggyőzni, hogy a helyi lobogókon az országos szimbólumok, így például a trikolór használata nem engedélyezett. Végül a kék-arany változatot három ellenszavazattal elfogadták, azt jóváhagyásra be kell terjeszteni a közigazgatási minisztériumhoz, amely kikéri az országos heraldikai bizottság véleményét is.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!