Ökumenikus istentisztelet az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásának évfordulóján a kolozsvár-belvárosi unitárius templomban
Fotó: Rostás Szabolcs
1956 többek között azt üzeni az utókornak, hogy felül kell kerekednünk a közönyünkön, nem szabad hagynunk természetessé válni a visszaélést, például azt, hogy nem tarthatunk kültéri megemlékezést a kincses városában – hangzott el az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
2022. október 23., 14:252022. október 23., 14:25
2022. október 23., 18:182022. október 23., 18:18
A vasárnap délelőtt a sétatéri ‘56-os emlékműnél, majd a kolozsvár-belvárosi unitárius templomban tartott ünnepség szónokai nem mentek el amellett, hogy a csendőrség a Kolozsvári U és a CFR labdarúgócsapatok este rendezendő derbijére tekintettel nem engedélyezte a magyar szervezetek hagyományos fáklyás felvonulását. A magyar közösség berkeiben felháborodást kiváltó tiltás miatt a szervezők kénytelenek voltak átírni a programot, így az október 23-ai megemlékezésre délelőtt került sor. „Az élet sokszor váratlan dolgok miatt állít új helyzet elé bennünket. Most éppen egy focimeccs miatt tartjuk ünnepi rendezvényünket a templom biztonságában, és adott körülmények között jól van ez így” – állapította meg Rácz Norbert Zsolt lelkész a kolozsvár-belvárosi unitárius templomban tartott ökumenikus istentisztelet előtt elhangzott köszöntőjében.
Idén elmaradt a fáklyás menet, szavalattal és koszorúzással tisztelegtek a hősök emléke előtt az '56-os emlékműnél a Sétatéren
Fotó: Rostás Szabolcs
Elmondta, a hatvanhat évvel ezelőtt kirobbant forradalom idején elhangzott szavak, célkitűzések ma sem vesztették aktualitásukat, a jelenkor társadalmára például ma is veszélyt jelent a közöny, a passzivitás. A lelkész szerint elsősorban saját kényelmünkön kell felülkerekednünk, azon a mentalitáson, hogy a saját biztonságunk megléte közepette nem érdekel, mi zajlik körülöttünk. „Beletörődünk helyzetekbe, ami nem jó, mert természetessé válik a visszaélés. Márpedig nem jó, ha természetessé válik, hogy nem tarthatunk kültéri megemlékezést vagy hogy megszólnak az utcán, ne beszéljünk magyarul” – hangsúlyozta Kerékgyártó Imola, ’56 egyik legfontosabb üzenetének, kihívásának nevezve, hogy vállaljuk-e a rendkívüli cselekedetek megtételét.
Fotó: Rostás Szabolcs
Némileg békülékenyebb hangot ütött meg felszólalásában Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, aki szerint az ’56-os forradalom is azt példázza, hogy a küzdelem értelme nem csak a győzelem lehet. „1956-ban győztünk, ennek tanúbizonysága többek között, hogy ma a Sétatéren és Kolozsvár szívében ünnepelhetünk október 23-án. Ma is képesek vagyunk a győzelemre, de a kiegyezésre is” – utalhatott a hatóságokkal kötött kompromisszumra a politikus.
Kerékgyártó Imola evangélikus-lutheránus lelkész prédikációjában rámutatott, vállalni kell a rendkívüli tetteket
Fotó: Rostás Szabolcs
A diplomata a magyarság ezeréves történelmének jóformán egyetlen világraszóló eseményének nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, amikor a szovjet tankokkal szembeszálló pesti srácok megteremtették a nemzeti függetlenség alapjait. „1956 szent októbere a magyar nemzet egyik legfelemelőbb ünnepe, nemzeti önazonosságunk alappillére, azt üzeni, hogy a magyarok nem tűrik a rabságot, és mindig képesek vagyunk harcolni a szabadságért” – szögezte le a főkonzuli széket idén nyáron elfoglaló Grezsa Csaba.
Benkő Levente történész, a Krónika egykori főmunkatársa megemlékezésében elsősorban a fiatal nemzedékhez szólt, arra kérve a mai ifjakat, ne hagyják „kibeszéletlenül”, feledésbe merülni a magyar forradalom emlékezetét. „1956 nem a múlté, hanem a mindig bennünk élő valóság, a példa. Ne feledjétek a forradalmárokat, a pesti srácokat, őrizzétek szíveitek legszebb helyén az erdélyi ötvenhatosok emlékét, azoknak a példamutatását, akiket kivégeztek, meghurcoltak, börtönbe vetettek kiállásukért” – kérte a fiatalokat a forradalom, a történelmi korszak szakavatott tudója.
Fotó: Rostás Szabolcs
A kolozsvár-belvárosi unitárius templomban tartott ökumenikus istentiszteleten közreműködött Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület kancellárja és Orbán Szabolcs OFM ferences szerzetes, házfőnök. A megemlékezésen verses-zenés összeállítás hangzott el a János Zsigmond Unitárius Kollégium vegyeskara, valamint a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács jóvoltából.
Elmarad ebben az évben a fáklyás felvonulás a kincses városbeli ‘56-os megemlékezésen, a hatóságok ugyanis a Kolozsvári U és a CFR közötti labdarúgóderbire tekintettel nem engedélyezték a rendezvényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!