Ökumenikus istentisztelet az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásának évfordulóján a kolozsvár-belvárosi unitárius templomban
Fotó: Rostás Szabolcs
1956 többek között azt üzeni az utókornak, hogy felül kell kerekednünk a közönyünkön, nem szabad hagynunk természetessé válni a visszaélést, például azt, hogy nem tarthatunk kültéri megemlékezést a kincses városában – hangzott el az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
2022. október 23., 14:252022. október 23., 14:25
2022. október 23., 18:182022. október 23., 18:18
A vasárnap délelőtt a sétatéri ‘56-os emlékműnél, majd a kolozsvár-belvárosi unitárius templomban tartott ünnepség szónokai nem mentek el amellett, hogy a csendőrség a Kolozsvári U és a CFR labdarúgócsapatok este rendezendő derbijére tekintettel nem engedélyezte a magyar szervezetek hagyományos fáklyás felvonulását. A magyar közösség berkeiben felháborodást kiváltó tiltás miatt a szervezők kénytelenek voltak átírni a programot, így az október 23-ai megemlékezésre délelőtt került sor. „Az élet sokszor váratlan dolgok miatt állít új helyzet elé bennünket. Most éppen egy focimeccs miatt tartjuk ünnepi rendezvényünket a templom biztonságában, és adott körülmények között jól van ez így” – állapította meg Rácz Norbert Zsolt lelkész a kolozsvár-belvárosi unitárius templomban tartott ökumenikus istentisztelet előtt elhangzott köszöntőjében.
Idén elmaradt a fáklyás menet, szavalattal és koszorúzással tisztelegtek a hősök emléke előtt az '56-os emlékműnél a Sétatéren
Fotó: Rostás Szabolcs
Elmondta, a hatvanhat évvel ezelőtt kirobbant forradalom idején elhangzott szavak, célkitűzések ma sem vesztették aktualitásukat, a jelenkor társadalmára például ma is veszélyt jelent a közöny, a passzivitás. A lelkész szerint elsősorban saját kényelmünkön kell felülkerekednünk, azon a mentalitáson, hogy a saját biztonságunk megléte közepette nem érdekel, mi zajlik körülöttünk. „Beletörődünk helyzetekbe, ami nem jó, mert természetessé válik a visszaélés. Márpedig nem jó, ha természetessé válik, hogy nem tarthatunk kültéri megemlékezést vagy hogy megszólnak az utcán, ne beszéljünk magyarul” – hangsúlyozta Kerékgyártó Imola, ’56 egyik legfontosabb üzenetének, kihívásának nevezve, hogy vállaljuk-e a rendkívüli cselekedetek megtételét.
Fotó: Rostás Szabolcs
Némileg békülékenyebb hangot ütött meg felszólalásában Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, aki szerint az ’56-os forradalom is azt példázza, hogy a küzdelem értelme nem csak a győzelem lehet. „1956-ban győztünk, ennek tanúbizonysága többek között, hogy ma a Sétatéren és Kolozsvár szívében ünnepelhetünk október 23-án. Ma is képesek vagyunk a győzelemre, de a kiegyezésre is” – utalhatott a hatóságokkal kötött kompromisszumra a politikus.
Kerékgyártó Imola evangélikus-lutheránus lelkész prédikációjában rámutatott, vállalni kell a rendkívüli tetteket
Fotó: Rostás Szabolcs
A diplomata a magyarság ezeréves történelmének jóformán egyetlen világraszóló eseményének nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, amikor a szovjet tankokkal szembeszálló pesti srácok megteremtették a nemzeti függetlenség alapjait. „1956 szent októbere a magyar nemzet egyik legfelemelőbb ünnepe, nemzeti önazonosságunk alappillére, azt üzeni, hogy a magyarok nem tűrik a rabságot, és mindig képesek vagyunk harcolni a szabadságért” – szögezte le a főkonzuli széket idén nyáron elfoglaló Grezsa Csaba.
Benkő Levente történész, a Krónika egykori főmunkatársa megemlékezésében elsősorban a fiatal nemzedékhez szólt, arra kérve a mai ifjakat, ne hagyják „kibeszéletlenül”, feledésbe merülni a magyar forradalom emlékezetét. „1956 nem a múlté, hanem a mindig bennünk élő valóság, a példa. Ne feledjétek a forradalmárokat, a pesti srácokat, őrizzétek szíveitek legszebb helyén az erdélyi ötvenhatosok emlékét, azoknak a példamutatását, akiket kivégeztek, meghurcoltak, börtönbe vetettek kiállásukért” – kérte a fiatalokat a forradalom, a történelmi korszak szakavatott tudója.
Fotó: Rostás Szabolcs
A kolozsvár-belvárosi unitárius templomban tartott ökumenikus istentiszteleten közreműködött Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület kancellárja és Orbán Szabolcs OFM ferences szerzetes, házfőnök. A megemlékezésen verses-zenés összeállítás hangzott el a János Zsigmond Unitárius Kollégium vegyeskara, valamint a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács jóvoltából.
Elmarad ebben az évben a fáklyás felvonulás a kincses városbeli ‘56-os megemlékezésen, a hatóságok ugyanis a Kolozsvári U és a CFR közötti labdarúgóderbire tekintettel nem engedélyezték a rendezvényt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!