
Az emlékmű a 2018. december elsejei felavatáskor
Fotó: Rostás Szabolcs
A gyulafehérvári önkormányzat keddi tanácsülésén kérvényezni fogja, hogy az 1918. december elsejei nagygyűlés századik évfordulóján felavatott Egyesülés emlékműve állami tulajdonból a város birtokába kerüljön.
2023. május 26., 21:472023. május 26., 21:47
Az indoklás szerint az intézkedés célja „a hatékonyabb ügykezelés, értékhasznosítás, védelem és konzerválás”. Ugyanis a művelődési minisztérium birtokjegyzékéből „kikért” emlékmű állapota romlott a centenáriumi ünnepség óta eltelt kevesebb mint öt év alatt, karbantartásra szorul. A felavatása óta többször is graffitiket, obszcén feliratokat kellett eltávolítani róla.
Az Egyesülés emlékműve viszontagságos múltat tud maga mögött. 1993-ban hirdették meg az első pályázatot látványtervének elkészítésére. Ezt is, akárcsak a 15 évvel későbbi újabb pályázatot Mihai Buculei szobrászművész, a Bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem volt tanára nyerte. A kivitelezés azonban érthetetlen módon hosszú éveken keresztül tovább csúszott.
Miközben Gyulafehérvár polgármestere már arra készítette fel a nyilvánosságot, hogy december elsején az alkotást megjelenítő hologram köré fog egybegyűlni a román nép, a 22 méter magas, 1350 tonnát nyomó kőszobor végül rekordidő alatt elkészült, helyére került.

Elözönlötték Gyulafehérvár utcáit és tereit az ország minden tájáról, valamint külföldről összesereglett románok, hogy megünnepeljék az 1918-ban kimondott egyesülési nyilatkozat századik évfordulóját – helyszíni riportunk az Erdély történelmi fővárosában zajló eseményekről.
Viszont természetesen nem nyerte el mindenki tetszését. Az alkotás tulajdonképpen négy egymással szembefordított kereszt, amelyek csúcsai boltívesen egymásba folynak –
A megviselt szobor idén márciusban
Fotó: Marinela Brumar/Agerpres
Mint ismeretes, a magyar történelmi tudatban Erdély elvesztése 1920. június 4-éhez, a versailles-i Trianon-palotában aláírt békeszerződéshez kötődik, a román történelmi tudat viszont 1918. december elsejét, az e napon tartott gyulafehérvári nagygyűlést tekinti Erdély és Románia egyesülése dátumának. Az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés alkalmával az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok mintegy százezer küldötte nyilvánította ki egyoldalúan az általuk lakott területek és Románia egyesülését.
A nagygyűlés által elfogadott kiáltvány teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. Az erdélyi magyar szervezetek a kiáltvány kisebbségekre vonatkozó részét az autonómia korabeli terminusokkal való körülírásaként értelmezik.
Súlyos veszélybe került a történelmi Máramarost Erdély többi részével összekötő, festői tájakon áthaladó vasútvonal jövője. A 118 kilométer hosszú, több mint tíz viadukton átvezető vasúti szakasz forgalmát a hidak állapota miatt függesztik fel.
Idős adatközlők, népzenészek megsegítésére szervez jótékonysági eseményt Kolozsváron az Erdélyi Hagyományok Háza, a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó és az Ördögtérgye Néptáncegyüttes.
Hatalmas mennyiségű háztartási hulladékot sodort a megáradt Lápos folyó a Máramaros megyei Katalin felújított hídjához, ahol a felgyülemlett szemét egy ideiglenes tartószerkezetet és egy szennyvízvezetéket is megrongált.
Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.
Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.
Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.
A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.
Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.
Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
szóljon hozzá!