Az emlékmű a 2018. december elsejei felavatáskor
Fotó: Rostás Szabolcs
A gyulafehérvári önkormányzat keddi tanácsülésén kérvényezni fogja, hogy az 1918. december elsejei nagygyűlés századik évfordulóján felavatott Egyesülés emlékműve állami tulajdonból a város birtokába kerüljön.
2023. május 26., 21:472023. május 26., 21:47
Az indoklás szerint az intézkedés célja „a hatékonyabb ügykezelés, értékhasznosítás, védelem és konzerválás”. Ugyanis a művelődési minisztérium birtokjegyzékéből „kikért” emlékmű állapota romlott a centenáriumi ünnepség óta eltelt kevesebb mint öt év alatt, karbantartásra szorul. A felavatása óta többször is graffitiket, obszcén feliratokat kellett eltávolítani róla.
Az Egyesülés emlékműve viszontagságos múltat tud maga mögött. 1993-ban hirdették meg az első pályázatot látványtervének elkészítésére. Ezt is, akárcsak a 15 évvel későbbi újabb pályázatot Mihai Buculei szobrászművész, a Bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem volt tanára nyerte. A kivitelezés azonban érthetetlen módon hosszú éveken keresztül tovább csúszott.
Miközben Gyulafehérvár polgármestere már arra készítette fel a nyilvánosságot, hogy december elsején az alkotást megjelenítő hologram köré fog egybegyűlni a román nép, a 22 méter magas, 1350 tonnát nyomó kőszobor végül rekordidő alatt elkészült, helyére került.
Elözönlötték Gyulafehérvár utcáit és tereit az ország minden tájáról, valamint külföldről összesereglett románok, hogy megünnepeljék az 1918-ban kimondott egyesülési nyilatkozat századik évfordulóját – helyszíni riportunk az Erdély történelmi fővárosában zajló eseményekről.
Viszont természetesen nem nyerte el mindenki tetszését. Az alkotás tulajdonképpen négy egymással szembefordított kereszt, amelyek csúcsai boltívesen egymásba folynak –
A megviselt szobor idén márciusban
Fotó: Marinela Brumar/Agerpres
Mint ismeretes, a magyar történelmi tudatban Erdély elvesztése 1920. június 4-éhez, a versailles-i Trianon-palotában aláírt békeszerződéshez kötődik, a román történelmi tudat viszont 1918. december elsejét, az e napon tartott gyulafehérvári nagygyűlést tekinti Erdély és Románia egyesülése dátumának. Az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés alkalmával az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok mintegy százezer küldötte nyilvánította ki egyoldalúan az általuk lakott területek és Románia egyesülését.
A nagygyűlés által elfogadott kiáltvány teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. Az erdélyi magyar szervezetek a kiáltvány kisebbségekre vonatkozó részét az autonómia korabeli terminusokkal való körülírásaként értelmezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója.
Halálos medvetámadás történt Brassó megyében: egy 55 éves férfit sebesített meg halálosan a nagyvad. Eközben Marosvásárhelyen csendőrök siettek egy kerékpározó gyermekcsoport segítségére, miután a kiskorúak medvével találkoztak a Somostető erdős részén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!