Potápi: a cél az, hogy több magyar gyerek szülessen

A külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével rendezett fórumon az MTI tudósítása szerint az államtitkár a magyarság demográfiai gondjaira utalva kijelentette: a cél az, hogy több magyar gyerek szülessen, és a vegyes házasságban született gyermekek is kötődjenek a magyarsághoz. „A szülőföldön való boldoguláshoz a magyar emberek gazdasági megerősítésére van szükség, ezért a magyar nemzetpolitika figyelmet fordít a magyar gazdasági szereplők megerősítésére is, hogy azok magyar embereket foglalkoztassanak és így is biztosítsanak magyar jövőt a szülőföldön” – mutatott rá Potápi Árpád.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arról beszélt, hogy a közösség megmaradására és fejlődésére az autonómia a megoldás. Kitért a romániai közéletben jelen lévő korrupcióra, amelynek legfőbb ellenszerét az EMNP a föderális államszerkezetben, a regionalizmusban, a döntéshozatal közösségi szintre szállításában látja. Úgy vélte, az erdélyi magyarságnak a korrupcióval szemben kell „kerítést” emelnie. Azt mondta, nem szabad hagyni, hogy egyetlen magyart is ártatlanul hurcoljanak meg, viszont senki se bújjon az etnikai hovatartozása mögé, „amikor elviszi a DNA, mert azért, mert valaki magyar, nem biztos, hogy ártatlan”.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta: az ukrajnai konfliktus, az erőszak megjelenése Kárpátalján, a katonai sorozások súlyos helyzetbe sodorták az ott élő magyarságot, amelynek becslése szerint mintegy 15-20 százaléka elhagyta szülőföldjét az elmúlt egy évben. Ebben a helyzetben fontos, a szülőföldön való megmaradást bátorító segítségnek nevezte azt a magyarországi támogatást, amely a magyar pedagógusok bérkiegészítésében, a gyermekélelmezési programban és az önkormányzatok együttműködésében nyilvánul meg. Úgy vélte, van remény arra, hogy a decentralizációs folyamat során a magyarlakta térségek közös járásba kerüljenek, amely később akár szélesebb jogkörökkel is rendelkezhetne. „A kárpátaljai magyarság meg akar maradni közösségként szülőföldjén, és reméli, hogy ez sikerül” – zárta beszédét Brenzovics László.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „nemzetpolitikai bravúr” volt, amikor a magyarság eljutott odáig, hogy Szerbia megkövette a világháború után kollektív bűnösnek minősített magyarságot és vezetője fejet hajtott az áldozatok emléke előtt. Rámutatott, a migráció a vajdasági magyarságnak is hatalmas gond, az a 70 ezer ember, aki bejött Magyarországra, a Vajdaságon haladt át. Pásztor István szerint a megoldás szempontjából a magyarság egymaga nem sokat tehet, a problémát nemzetközi szinten kell orvosolni, de a szerb-magyar határon felépülő kerítéstől a vajdasági magyarok azt remélik, hogy a migránsok elkerülik ezt a térséget.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke elmondta, a bevándorlás a felvidéki magyarságot is érinti, mert a hat, menekülteket befogadó szlovákiai intézmény közül ötöt magyarlakta területeken alakítottak ki. Az MKP elnöke szerint Bősben most aláírásgyűjtés folyik ez ellen, mert akár biztonsági kockázatnak tekinthető, hogy 500 bevándorlót akarnak telepíteni az erőmű gátja mellé. Berényi kifejezte reményét, hogy jövő márciusi parlamenti választások után, a zászlajára tűzött önkormányzati program növekvő támogatottsága nyomán már parlamenti pártként üdvözölhesse a székelyföldi szabadegyetem részvevőit.