
Az érdeklődők előadások és terepgyakorlat keretében ismerhetik meg gyakori gyógynövényeinket, illetve a belőlük házilag elkészíthető gyógyhatású készítményeket, amelyeket nagyanyáink használtak
Fotó: Pixabay.com
A gyógynövények világában nyújt eligazítást az a több alkalomból álló előadássorozat, amelyet az Erdélyi Hagyományok Házában tart Köllő Melinda gyógyszerész, gyógynövényszakértő Marosvásárhelyen. A szakember arról beszélt a Krónikának, hogy a gyógynövények észszerű, körültekintő használatát szeretné megismertetni az érdeklődőkkel, hiszen sokan kíváncsiak erre a tudásra – annál is inkább, mert átadása szinte teljesen hiányzik az iskolai oktatásból.
2024. február 06., 09:302024. február 06., 09:30
Nem nehéz összetéveszteni az ehető medvehagymát a gyöngyvirág mérgező levelével, ha valaki nem ismeri ezeket a növényeket. De a halálosan mérgező foltos bürök is több növénnyel összetéveszthető – többek közt erre vonatkozó ismereteket szerezhetnek azok, akik bekapcsolódnak az Erdélyi Hagyományok Háza által szervezett, február 8. és április 28. között tartandó marosvásárhelyi előadássorozatra.
Köllő Melinda marosvásárhelyi gyógyszerész, gyógynövényszakértő
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza
Élénk az érdeklődés a gyógynövények világa iránt, amit az is jelez, hogy mind beteltek a helyek a rendezvénysorozatra, amelyet Köllő Melinda marosvásárhelyi gyógyszerész, gyógynövényszakértő tart. A Gyógynövények régen és napjainkban című rendezvénysorozat keretében az érdeklődők alapvető tudnivalókat ismerhetnek meg a fűben-fában fellelhető, jótékony hatásokról. Amint a rendezvénysorozat leírásában olvasható, a szakember fontosnak tartja „a tudományos oldaláról is és a teljesség részeként is tárgyalni ezeket a csodálatos növényeket, hogy segítségünkre lehessenek a mindennapjainkban”.
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza
Köllő Melinda a Krónika megkeresésére elmondta, azért tart évek óta előadásokat a témában, mert lényegesnek tartja, hogy azok az érdeklődők, akik nyitottak a gyógynövények ismerete iránt, kaphassanak olyan ismeretanyagot, ami alapnak tekinthető – vagyis tudjanak eligazodni a gyakorta használt növények világában. „Az is fontos, hogy a háziasszonyok be tudják építeni mindennapjaikba ezt a tudást, hogy akár megelőzésként alkalmazhassák, akár a teának mint élvezeti cikknek az elkészítése terén jártasak legyenek: tudják úgy megfőzni, hogy ne legyen mellékhatása” – emelte ki a gyógyszerész. Mint sorolta, azért is fontos ismerni a legfontosabb gyógynövényeket, hogy az enyhébb panaszok – például hasmenés, hűlés, láz, székrekedés – esetén alkalmazni lehessen otthon, a családban.
Köllő Melinda immár két éve tart tanfolyamokat a gyógynövények világáról
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza
Arra is kitért, hogy nyolc alkalomból álló sorozatról van szó, amelynek keretében a hatóanyagcsoportok szerint csoportosítja a gyógynövényeket: ugyanis vannak vitamintartalmú, nyugtató hatású, keserűanyag-tartalmú növények. A szakembertől megkérdeztük azt is, hogy tapasztalata szerint az emberek általában szívesen fordulnak-e a gyógynövények segítsége felé, akár úgy is, hogy a vegyi készítmények helyett részesítik ezeket előnyben.
„Sokfélék vagyunk. Természetesen akadnak olyanok, akik mindenképp meg szeretnék kerülni a vegyi anyagok használatát, és olyanok is, akik kiegészítő terápiaként tekintenek a gyógynövényekre, és olyanok is vannak, akik egyszerűen csak kíváncsiak. Mindig hangsúlyozom, hogy a gyógynövényekkel történő gyógyításhoz pontos, orvos által felállított diagnózis szükséges” – emelte ki Köllő Melinda. Mint fogalmazott, a dolog nem úgy működik, hogy az ember fölállít magának egy diagnózist, és akkor elkezd szedni bármit rá.
„Például ha egy növénynek vérnyomáscsökkentő hatása van, és mondjuk valakinek magas a vérnyomása, elkezdi szedni, majd elvárja, hogy ettől a vérnyomása csökkenni fog. De ha nem tudja a magas vérnyomás okát, azt, hogy mi okozza a problémát, akkor nem megfelelő az eljárás. Nem lehet elvonatkoztatni a pontos diagnózistól, a diagnosztikától” – hívta fel a figyelmet a gyógyszerész. Kifejtette, fontos, hogy először tudja az ember, pontosan milyen problémája van, csak akkor lehet segíteni. „Vannak esetek, amikor a teljes gyógyulást is elhozhatja akár a gyógynövényes terápia, de az az igazság, hogy manapság már az embereknek sem a türelme, sem a hite nem annyira erős, hogy ezt ki tudják várni. A türelemmel nagyon-nagyon rosszul állunk, a gyógynövényes terápiák pedig nem hoznak pillanatok alatt eredményeket, az emberek pedig emiatt könnyen elbizonytalanodnak. Azt szoktam mondani: az mindig jó lehet, ha a gyógynövényes kezelést kiegészítő terápiaként alkalmazzuk” – fejtette ki a gyógyszerész.
Mint mondta, az előadások abban fognak segíteni, hogy az érdeklődők valóban meg tudják ismerni a gyógynövények közül azokat, amiket a háztartásban veszély nélkül lehet alkalmazni.
Azt is megkérdeztük a szakembertől, hogyan tapasztalta gyógyszerészi munkája során, mennyire érdeklődnek az emberek gyógyszertári körülmények közt a gyógynövény-készítmények iránt. „Ez nem jellemző a nagyközönségre, de ha a gyógyszerész ajánlja, felhívja rájuk a figyelmet, elmondja, hogy van lehetőség a kiegészítő terápiára, a legtöbben elfogadják. Sokan nyitottak a gyógynövényes kezelésre, viszont nem mindenkinek jut eszébe, hogy erről az oldalról közelítse meg a dolgot. Az orvosképzésben csak kevéssé szerepel a gyógynövényismeret, fakultatív tárgyként, tehát nem sok az olyan orvos, aki teát, esetleg gyógynövényes készítményt ír fel a betegnek. Ugyanakkor a gyógyszerész dolga is lenne, hogy felhívja a figyelmet a lehetőségre ” – mondta Köllő Melinda.
Arra is kitért, hogy a gyógyszerészképzésben egy évig oktatnak botanikát, aztán oktatnak gyógynövény-hatóanyag-ismeretet, azaz farmakognóziát (a természetes eredetű gyógyszerekkel foglalkozó tudományág) és fitoterápiát (ami a betegek gyógynövényekkel vagy gyógynövénykészítményekkel, gyógyhatású anyagokkal történő kiegészítő kezelését foglalja magában).
Fotó: Pixabay.com
„Tehát aki elvégzi a gyógyszerészetet, annak ennek a tekintetben képzettnek kell lennie. A többi már csak az illető személyen, egyénen múlik, hogy tovább kutakodik-e a témában. Teljesen személyes hozzáállás kérdése, hogy az illető gyógyszerész a gyógyszerhatástan, vagy a gyógyszerkémia, esetleg a gyógynövények felé fordul – engem az utóbbi érdekel” – mondta el a szakember. Köllő Melindát arra kértük, mondjon példát olyan növényekre, amelyeket megismerhetnek az érdeklődők a sorozat keretében, illetve olyanokat is említsen, amelyek mérgezőek, és összetéveszthetőek gyógyhatásúakkal.
„A foltos bürök például halálosan mérgező. Ez egy ernyős virágnövény, amit első látásra könnyen össze lehet téveszteni bármilyen más ernyős virággal, akár a köménnyel, vagy a petrezselyemmel is, ha valaki nem ismeri. Az előadások elhangzik majd, hogy például milyen a szaga az illető növényeknek, milyenek a jellemzői. Például szintén össze lehet téveszteni a mérgező levelű gyöngyvirágot a medvehagymával. Utóbbi korábban bújik ki a földből, viszont vannak helyek, ahol mindkét növény előfordulhat” – hívta fel a figyelmet a gyógyszerész. Akivel az is megesett, hogy valaki szárított margarétát mutatott neki abban a hiszemben, kamilláról van szó – holott a két növény között óriási a különbség, méret tekintetében is.
Fotó: Köllő Melinda Mária
Mint mondta, az előadásokon általában 30 fölötti nők vesznek részt, általában olyanok, akiknek már van gyerekük, akik hangsúlyt fektetnek nevelés terén is az egészségre. Amint a tanfolyam leírásában szerepel még, az érdeklődők összesen hét előadás és egy terepgyakorlat keretében ismerhetik meg gyakori gyógynövényeinket, ehető vadon termő növényeinket, illetve a belőlük házilag elkészíthető gyógyhatású készítményeket, amelyeket nagyanyáink használtak.

Bár legtöbben áruházakban, piacokon vásároljuk meg a tavasz beköszöntével egyre kívánatosabb zöldfűszernövényeket, akadnak bátrabb, kísérletezőbb kedvű természetkedvelők, akik erdőn-mezőn keresik meg az ehető növényeket.

Erdély-szerte egyre nagyobb az igény és az érdeklődés a gyógynövény-ismertető előadások, tanfolyamok iránt.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
szóljon hozzá!