
Gyógynövényekből készítettek elixírt a gyergyói gazdasszonyképző keretében
Fotó: Facebook/Caritas Vidékfejlesztés
Erdély-szerte egyre nagyobb az igény és az érdeklődés a gyógynövény-ismertető előadások, tanfolyamok iránt. Ezt bizonyítja a szeptember elején tartott gyergyószentmiklósi füvesasszonyképzés is, amelynek második kiadására is szép számban jelentkeztek résztvevők, így a jövőben is számítani lehet arra, hogy lesz folytatása a képzésnek. Köllő Réka mezőgazdász, a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés munkatársa a képzés célkitűzéséről és a gyógynövényekhez fűződő ismeretanyag hasznáról beszélt a Krónikának.
2022. szeptember 18., 20:112022. szeptember 18., 20:11
Több éve szerveznek felnőttképzéseket Gyergyószentmiklóson a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztés-programja keretében a mezőgazdaságban dolgozók számára, amelyek témái főként az állattenyésztés, a növénytermesztés és a tejfeldolgozás témái köré összpontosulnak.
Köllő Réka, a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy az augusztusban és szeptemberben tartott füvesasszonyképzés egy programsorozat keretében jött létre, amelynek célja a mezőgazdaságban tevékenykedő nők megszólítása volt.
Mint mondta, a gazdák mellett a gazdasszonyoknak is fontos szerepük van egy gazdaság fenntartásában és működtetésében, ezért indították el a gazdasszonyképzést, amely többek közt a gyógynövények termesztéséről és feldolgozásáról szóló ismeretátadásra összpontosított.
Szurokfű, zsálya, kaporánizs. A vidékünkön termesztett gyógyfüvek adják a készítmények hozzávalóit
Fotó: Facebook/Caritas Vidékfejlesztés
A gyakorlati tudás elsajátítása mellett a résztvevőknek lehetőségük nyílt különböző fűszerrecepteket és gyógyborokat is készíteni a gyorstalpaló tanfolyamon. Köllő Réka szerint őseink gasztronómiai szokásaiból nagyon sok különleges eljárás és recept maradt fenn, ami a gyógynövény-feldolgozást illeti: több évszázados liktárium- (gyógynövényekből sűrű, mézes oldattá főzött házi orvosság – szerk. megj.), likőr- és gyógyborreceptek elérhetőek még ma is, amelyek elkészítését érdemes kipróbálni.
Őseink nagyon sok különleges macerátumot (gyógynövények olajos kivonata – szerk. megj.) és borecetet készítettek, az 1500-as években például már a kandírozás technikáját is alkalmazták. Mivel sokan jelezték, hogy nem tudnak részt venni a teljes gazdasszonyképzésen, úgy döntöttünk, hogy külön képzést indítunk azok számára, akik csak a gyógynövénnyel kapcsolatos ismeretekre kíváncsiak” – magyarázta.
A füvesasszonyképzés nagy népszerűségnek örvendett, mindkét időpontban, augusztusban és szeptemberben is, nagy volt az érdeklődés a műhelyek iránt. A gyakorlati képzésnek a harmincöt hektáron fekvő tangazdaság adott otthont, amelynek egyik szegletében harminchárom magasított ágyásban megtalálhatóak az olyan fűszer- és gyógynövények, mint a citromfű, zsálya, szurokfű, kakukkfű, kamilla, cickafark, lándzsás útifű vagy az izsóp.
A gyógynövénykertet egy különleges mentagyűjtemény ékesíti, néhány éve pedig egy levendulaültetvénnyel is kiegészült, így a résztvevők láthatták azt is, miként történik a gyógynövények termesztése.
Fotó: Facebook/Caritas Vidékfejlesztés
„A növényeink áldás a léleknek, gyógyír a testnek. Nagyon sokszor megtapasztaltam már, hogy bármilyen lelkiállapotban is legyek, hátramegyek a kertbe, és tíz perc múlva mindenről megfeledkezem, teljesen kikapcsolódom, ahogy a növényekkel dolgozom, fél óra elteltével pedig nagyon sok kreatív ötlet jön minden téren. Úgy gondolom, hogy a gyógynövényekkel való foglalkozás sokkal természetközelibb, élhetőbb világba visz át minket mindamellett, hogy jótékony hatással bírnak a szervezetre” – fogalmazta meg Köllő Réka. Rámutatott, hogy a gyógynövények iránt egyre nagyobb az érdeklődés.
A baráti hangulatban zajló összejövetelek célja Köllő Réka szerint elsősorban az ismeretátadás és a tapasztalatcsere, illetve hogy a résztvevők megtalálják annak a módját, hogyan lehet a hagyományos tudást és a természetközeliséget visszahozni a mindennapi életbe.
„Gyerekkoromban még természetes volt, hogy hátramentem a kertbe, és leszedtem a teáravalót, vagy hogy nagymamámmal fűszervajat készítettünk. A képzés legnagyobb hozadéka az lenne, ha a gyógynövények iránti érdeklődést és az ezekről való tudást sikerülne úgy átadni gyerekeinknek, hogy egyszer majd ők is érezzék a késztetését, hogy továbbadják ezt az értékes ismeretet” – mutatott rá Köllő Réka.
Fotó: Facebook/Caritas Vidékfejlesztés
Meglátása szerint a könyvekben és az interneten megtalálható széles ismeretanyag bárki számára elérhető, a kihívás mégis abban áll, hogy megtudjuk, mi az, ami a környékünkön felhasználható, és számunkra is hasznos. Úgy tartják ugyanis, hogy mindenkinek olyan gyógynövény terem meg a kertjében, amelyre éppen szüksége van, így például térségenként változik, hogy mit értenek ezerjófű alatt.
A növényhatározóban például apró, rózsaszínű virágként szerepel, Háromszéken azonban az orbáncfűre mondják, a csángók pedig a szurokfüvet értik alatta – mutatott rá a szakember. Mint mondta, noha a konkrét információk bárhonnan beszerezhetők, a gyakorlati tudás sok esetben hiányzik. Ezeket szeretnék pótolni a füvesasszonyképzéssel, rávilágítva olyan apró, termesztéssel és feldolgozással kapcsolatos, gyakorlati trükkökre, amelyek a többgenerációs tudás átadását jelentik.
Véleménye szerint a gyergyószéki régió fejlődésének záloga olyan közösségek kialakítása, amelyek rendszeres időközönként összeülnek, hogy megosszák tapasztalataikat, és tanácsot kérjenek egymástól a közös fejlődés érdekében.
„Térségünkben sokan konkurenciaként tekintenek egymásra, pedig nem vagyunk azok. Úgy gondolom, ha mindenki ki tudja alakítani az otthoni kis fűszerkertjét, nemcsak a családja lesz sokkal egészségesebb, hanem a környezete is, és karácsonyra lehet, hogy nem a bevásárlóközpontból fog vásárolni, hanem saját készítésű teakeveréket, levendulavizet vagy fűszersót fog ajándékozni” – tette hozzá.
Mint elmondta, az elmúlt évek tapasztalata is azt mutatta, hogy a közösségépítésre – amelyre a képzések kiváló lehetőséget biztosítanak – mindennél nagyobb szükség van, így a továbbiakban is tervezik folytatni a munkát, és ezekhez hasonló képzéseket is szeretnének szervezni.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
szóljon hozzá!