Ponta nem módosítaná az oktatási törvényt

„Nem támogatok semmilyen törvényt, amelybe nem egyezett bele minden érintett fél. Nem értek egyet a projekttel addig, amíg nem tudunk olyasvalamit az asztalra tenni, mint Európában vagy inkább Amerikában” – fogalmazott a kormányfő.

Ponta kifejtette: egy olyan oktatási törvényt kell előterjeszteni, amelynek előírásaival a parlament, az államfő, a szakszervezetek, a pedagógusok, a diákok és a szülők is egyetértenek. A miniszterelnök arra is felszólította Sorin Cîmpeanu oktatási minisztert, hogy „ne keltse a jogi ingatagság látszatát a tanügyben”.

Amint arról beszámoltunk, a szaktárca a kisebbségek anyanyelvű oktatását hátrányosan érintő tanügyi törvénytervezetet bocsátottak közvitára a napokban. A tervezet egyik kifogásolt előírása, hogy csak az elemi osztályokban lehetne idegen nyelvként oktatni a román nyelvet, az ország földrajzát és történelmét pedig ismét románul kellene tanítani az általános és a középiskolában.

A román sajtóban arról is vita indult, hogy felvételit rendeznének az olyan gimnáziumok, ahol túljelentkezés van, visszakerülne az óvodákhoz az előkészítő osztály, a szakképzést pedig háromról két évre csökkentenék. A dokumentum emellett azt is tartalmazza, hogy a nyolcadikos vizsgát bővítsék három új tantárggyal, az érettségi szóbeli vizsgáit pedig a tanév idején szervezzék.

Megfékeznék az iskolaelhagyást

Hat százalékkal, a mostani 17-ről 11-re csökkentené a kormány az iskolaelhagyás arányát 2020-ig, az erre vonatkozó stratégiát szerdai ülésén fogadta el a kabinet. A projekt azoknak a 18 és 24 év közötti fiataloknak a számát mérsékelné, akik legtöbb nyolc osztályt végeznek el, és azt követően semmilyen oktatási vagy szakmai képzésen nem vesznek részt. 2013-ban a romániai diákok 17,3 százaléka hagyta abba idő előtt az iskolát, ezzel az ország az ötödik helyen állt az Európai Unióban Olaszország, Portugália, Spanyolország és Málta után.

A kormány által elfogadott stratégia szerint az iskolaelhagyás különösen jellemző bizonyos hátrányos helyzetű csoportok – vidéki és roma közösségek, szegény családból származó, illetve évet ismétlő gyermekek – körében.

„A jelenségnek társadalmi és gazdasági következményei is vannak, hiszen a tanulmányaikat idő előtt abbahagyó fiataloknak nagyobb az esélyük arra, hogy munkanélküliek lesznek, vagy rosszul fizető állást vállalnak” – olvasható a dokumentumban. A stratégia hat programot tartalmaz, amelyek célja egyrészt az ingyenes és minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, a tanügyi rendszerből kikerült fiatalok visszatérésének segítése, valamint az iskolák támogatásának növelése. Az akció elindítását a Világbank kezdeményezte, amely anyagi segítséget is nyújt.