
Fotó: Boda L. Gergely
Polgári pert kezdeményez a kétnyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblák leszerelését követelő Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője ellen Kincses Előd. Az ügyvéd azt követően fordul a bírósághoz, hogy a marosvásárhelyi bíróság ügyészsége a múlt hónapban megalapozatlannak találta a fenyegetésért tett büntető feljelentést, melyet a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében érintett 11 vásárhelyi személy nyújtott be Bretfelean ellen.
2015. július 06., 19:242015. július 06., 19:24
Kincses meglepőnek tartja, hogy az ügyészség még csak ki sem hallgatta a bepanaszolt rendőrfőnököt, és készpénznek vette a vásárhelyi rendőrfőnök érvelését, miszerint azért kellett az embereket megfenyegetni 30 ezer és 50 ezer lej közötti bírsággal, mivel építkezési engedély nélkül „reklámtáblát\" szereltettek ingatlanjaikra. Azok közül, akik házilag készített, egynyelvű utcanévtáblát szereltek, egyetlen lakó sem kapott hasonló felszólítást – mutatott rá Kincses.
„Az ügyészség által idézett, 2013-as keltezésű, 185-ös számú törvény 49. szakaszának semmi köze az utcanévtáblákhoz, ez valóban a reklámok és hirdetések kifüggesztési módozatáról rendelkezik. De miféle reklám kiírni az Eminescu vagy Petőfi utca nevét két nyelven? A két nagy költő közül melyik szorul reklámra?\" – tette fel a kérdést Kincses Előd.
Az ügyben érintettek – köztük Kincses Előd is – úgy vélik, a rendőrfőnök visszaélt hatalmával, amikor pénzbüntetéssel fenyegette meg őket, ha nem szerelik le házuk faláról a reklámtáblának minősített kétnyelvű utcanévtáblát.
Fájdalomdíjként ezért ugyanannyi pénzt kérnek a marosvásárhelyi rendőrfőnöktől, mint amennyi a hatósági felszólítólevélben áll: 30 ezertől 50 ezer lejig terjedő összeget, pontosabban annak a középarányosát, 40 ezer lejt.
Kincses Előd szerint a fenyegetőlevelek kiküldésével az volt a rendőrfőnök célja, hogy arra kényszerítse a magyarságot, hogy öncenzúrát alkalmazva, mondjon le anyanyelv-használati jogairól. Az elején ez sikerült is, hisz az ügyvéd nyilvántartása szerint a nyolcvan táblából közel hatvan lekerült az épületek faláról. Időközben viszont újabb kétnyelvű táblákat függesztettek ki, és a leszereltek közül is néhány visszakerült a helyére. A rendőrség ugyanis egyelőre elállt a bírságolástól.
A Románia által is ratifikált Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája kötelezővé teszi a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését valamennyi településen, ahol a magyarság aránya eléri a 20 százalékot. Az említett jogszabály a helynevekre vonatkozik. Dorin Florea polgármester szerint azonban csak a város neve számít helynévnek, az utcáké, tereké nem.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!