Fotó: Adrian Nemeti
Fejenként kétezer euró erkölcsi kártérítést ítélt meg a Kolozs megyei táblabíróság a 2010 decemberében a kolozsvári Coastei utcából a Patarétre költöztetett romáknak.
2014. január 07., 20:562014. január 07., 20:56
A december 30-án hozott ítélet ugyanakkor arra kötelezi a kolozsvári önkormányzatot, hogy megfelelő lakáskörülményeket biztosítson a kilakoltatottak számára. A pert a European Roma Rights jogvédő szervezet indította a 200 kilakoltatott roma nevében, a döntés szerint tehát a kolozsvári önkormányzatnak 400 ezer eurót kell fizetnie kártérítésként.
Horváth Anna kolozsvári alpolgármester lapunknak elmondta, az önkormányzat várhatóan nem fogja megfellebbezni a döntést. „Szerintem ki kell fizetni a kártérítést, és ezzel még mindig messze nincs megoldva ezeknek az embereknek a sorsa” – nyilatkozta lapunknak Horváth Anna.
A pataréti romák jogait védő Civil Szervezetek Munkacsoportja (GLOC) közleményben üdvözölte az ítéletet. „Ez egy rendkívül fontos döntés, hiszen három évig küzdöttünk érte, amíg végre kedvező eredményt értünk el” – szögezi le a szerkesztőségünkbe eljuttatott kommunikében Claudia Greta, a kilakoltatott romák közösségi egyesületének tagja. Hozzáfűzte, folytatják a harcot jogaikért mindaddig, amíg vissza nem költözhetnek a városba.
Vincze Enikő egyetemi tanár, a GLOC másik tagja ugyanakkor úgy véli, a döntés túlmutat a kilakoltatott pataréti romák ügyén. „Korunk Romániájában, amelynek különböző szegleteiben előfordulnak az erőszakos kilakoltatások, különböző jogfosztások egy ilyen döntés fenomenális. Emlékeztet mindenkit arra, hogy az állam valamennyi polgáráért felelősséggel tartozik, mindannyian egyenlőek a törvény előtt, ezért jóvá kell tennie tévedéseit” – értékelte Vincze Enikő.
A táblabíróság döntését az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és az Amnesty International is üdvözölte. Gergely Dezideriu, az ERRC ügyvezető igazgatója emlékeztetett: a kilakoltatott romák a város peremén, a szeméttelep mellett tengették életüket az utóbbi három évben, ahonnan nehezen jutottak el munkahelyükre, gyerekeik iskolába, orvosi rendelőbe. Az igazgató ezért arra kérte az önkormányzatot, hogy ne fellebbezzen a döntés ellen.
Jezerca Tigani, az Amnesty International Európai és Közép-Ázsiai aligazgatója ugyanakkor úgy nyilatkozott: a bírósági döntés egyfajta jelzés a helyhatóságoknak, miszerint az emberek kilakoltatása elfogadhatatlan megoldás. A két emberjogi szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a kolozsvári eset nem egyedülálló Romániában, egyre gyakoribb a romák kilakoltatása.
Mint arról beszámoltunk, a Coastei utcai roma közösséget 2010. december 17-én költöztette ki a kolozsvári önkormányzat a városszéli Patarétre. A kilakoltatásra azt követően került sor, hogy az ott lakó 18 roma család hivatalos bérleti szerződése lejárt, a négy ingatlan pedig nagyon leromlott állapotba került. Ezek köré ugyanakkor újabb roma családok költöztek, így az itteni közösség több száz főre duzzadt.
Az önkormányzat végül 300 romát költöztetett a Patarétre, ahol 40 konténerlakást bocsátott a rendelkezésükre. Ezek a jogvédő szervezetek támogatásával számos módon tiltakoztak a döntés ellen, azt állítva, hogy az új lakhatási feltételek nem megfelelők. A Coastei utcai területet utólag az önkormányzat az erdélyi ortodox érsekségnek adta haszonbérbe, ahol a teológia számára építettek bentlakást, ezt egy hónappal ezelőtt avatta fel Victor Ponta kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
Visky András új regénye, az Illegalisták nemcsak korábbi műve, a Kitelepítés világát bontja tovább, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első felében működő erdélyi betanista közösség történetét és a hatalom működésének mechanizmusait is.
Őrizetbe vettek a székelyhídi rendőrök egy 32 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy részegen bántalmazta az édesanyját.
Újabb afrikai sertéspestisgócot találtak Arad megyében, a magyar határ mentén egy háztáji gazdaságban. Az elmúlt 30 napban ez a harmadik igazolt sertéspestis-fertőzés a megyében, és emiatt egy közelben működő hizlalda is karantén alá került.
A kormány csütörtöki ülésén határozattal jóváhagyta több település turisztikai erőforrásokkal rendelkező területté minősítését.
Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára.
Négy házkutatási parancsot hajtottak végre csütörtökön egy kereskedelmi társaság székhelyén és telephelyén, valamint képviselőjének lakóhelyén, a Bihar megyei Szalárdon.
Egy nepáli vendégmunkást két személy támadott meg és rabolt ki Szeben megyében – elvették a telefonját, és késsel fenyegetve arra kényszerítették, hogy elárulja banki alkalmazásának jelszavát.
A Nagybozinta melletti zagytározó okozta lég- és környezetszennyezés továbbra is problémát jelent a közösség és a mezőgazdaság számára – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Máramaros megyei Miszmogyorós polgármestere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!