Pénz, paripa, függetlenség kell az „erdők DNA-jának”

A jogszabályjavaslatot a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozói terjesztették márciusban a parlament elé, arra hivatkozva, hogy Romániában túl hosszú ideig elhanyagolták vagy éppenséggel tagadták a környezetszennyezéssel és klímaváltozással kapcsolatos súlyos gondokat, és a jóvátehetetlen károkat okozó, bűnös környezetrombolás megfékezéséhez a környezetvédelmi törvényeknek érvényt szerző, szigorú hatósági fellépésre van szükség.

Annak ellenére, hogy az illegális erdőirtás esetében rendszerszintű korrupciót tápláló, több százmillió eurós adózatlan bevételekről van szó, az utóbbi öt évben az erdőtörvény megsértéséért mindössze háromezer magánszemély ellen, „pitiáner falopásokért” indult eljárás, és egyetlen céget marasztalt el a bíróság, környezetvédelmi bűncselekményekért pedig 2014 és 2019 között egyetlen büntetőper sem indult – olvasható továbbá a törvény indoklásában.

A képviselőház által már korábban elfogadott törvénytervezetet ellenszavazat nélkül, az RMDSZ tartózkodása mellett szavazta meg a hét elején a szenátus. A szövetség hírlevele azt írta: az RMDSZ támogatja a törvénytelen fakivágás megelőzését és szigorú büntetését, de nem támogat olyan javaslatokat, amelyeknek csupán a bürokrácia növelése, újabb intézmények létrehozása a céljuk, és gyengítenék a meglévő ügyészségeket és a rendőrséget.

Akaratra, erőforrásokra van szükség

„Az Ecopolis nevezetű civil szervezet készített egy tanulmányt 2012-ben a falopásokról és egyéb bűnügyi tevékenységekről, és az erdők kapcsán azt állapították meg, hogy

Ha innen indulunk ki, akkor igen, szükség volt egy olyan intézményre, amely a falopásokat és az erdőkhöz kötődő bűnügyeket kiemelten kezeli. Ez azt is jelentheti, hogy végre állami szinten is nekifogunk az évtizedek alatt kialakult korrupciós struktúrák felszámolásához” – értékelt a Krónika megkeresésére Csibi Magor környezetvédelmi szakértő. Meglátása szerint ugyanakkor az is igaz, hogy eddig sem az intézmények vagy a törvények hiányoztak, hanem a határozott fellépés, a törvények alkalmazása és a valós politikai akarat a túlzott és illegális kitermelés megállítására.

Ez jelentős mértékben megnehezítheti a valós fellépéseket, mivel mind a menedzsment, mind az ellenőrző hatóságok jó része függ a politikai támogatástól is” – mutatott rá Csibi Magor.

Ő maga amúgy úgy látja, hogy egy új nyomozóhatóság megváltoztathatná ezt a helyzetet, de csak abban az esetben, „ha ez az intézmény nemcsak papíron létezik, hanem megkapja a szükséges erőforrásokat, a megfelelő embereket és valós támogatást a többi intézmény részéről”.

Fontos az, hogy végre látszódjon, a falopások nem maradnak büntetlenül, de még fontosabb, hogy azok, akik ezen rendszereket kitalálták és futtatják, érezzék a változást, és azt, hogy a 21. században az erdők értéke nem a gyors és masszív kitermelésben rejlik, és egy modern társadalom már nem tűri el azt, hogy az erdők egy maroknyi ember gyors meggazdagodását szolgálják” – összegzett a környezetvédelmi szakértő.

Csak függetlenként lehet eredményes

Egy szakmai alapon szerveződő, politikai és gazdasági érdekektől független környezetvédelmi ügyosztály tudja valóban hatékonyan ellátni a feladatát, hogy visszaszorítsa a környezetvédelmi bűncselekményeket, felszámolja a „famaffiát” – szögezte le hasonlóképpen megkeresésünkre Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Hozzátette: ellenkező esetben csak egy újabb „kirakatintézmény” létesül, amely növeli a bürokráciát és fogyasztja a közpénzt. A környezetvédő rámutatott, jelenleg valóban nem a leghatékonyabbak ezen a területen a nyomozó- és a vádhatóságok.

„A rendőrségen, az ügyészségen nincsenek a környezetvédelmi bűncselekményekre, az erdőtolvajlásokra szakosodott munkatársak, másrészt az ilyen jellegű bűncselekmények általában elvesznek a prioritások között, például az ember­élet ellen elkövetett bűncselekmények mellett háttérbe szorulnak” – osztotta meg velünk tapasztalatait a civil szervezet elnöke.

Meglátása szerint amúgy a környezetvédelem állami és politikai szinten sem élvez elsőbbséget, mert a gazdasági – mint fogalmazott, legitim vagy illegitim – érdekek háttérbe szorítják.

– véli Kovács Csongor. Azt mondja, amennyiben az új intézmény valóban független marad, akkor van esély arra, hogy ezen a téren valós eredményeket tudjon felmutatni. Ennek viszont az a feltétele, hogy új szakemberekkel, valós akarat mentén egy politikai és gazdasági érdekektől független szakmai ügyészség jöjjön létre, kiszakadva a jelenlegi intézményhálózatból és a politikai struktúrából.

„Viszont ha ezt is betagozzák a jelenlegi rendszerbe, bekerül a politikai és gazdasági befolyás alá, akkor igaza lesz az RMDSZ-nek abban, hogy csak tovább növeli a bürokráciát, és a meglevő rengeteg állami intézmény mellé létrehoznak még egyet, amit közpénzből kell finanszírozni, fenntartani” – összegzett Kovács Csongor.