Pataki Csaba: szükséges a büntető törvénykönyv módosítása

– Az utóbbi időben több törvénymódosító tervezet is született a szenátusban. Köztük az, amely oly módon változtatná meg a Btk.-t, hogy enyhítse a gyanúsítottak fogvatartási körülményeit. Az egyik módosítást – miszerint csak az erőszakos bűncselekmények gyanúsítottjait bilincselhetnék meg – épp ön nyújtotta be. Miért? Mi szükség van a módosításokra egyáltalán?

– Az én javaslatom tulajdonképpen a jogharmonizációról szól. Az a baj, hogy a médiában nincs egységes szabályozás arról, lehet-e nyilvánosan bemutatni a megbilincselt gyanúsítottakat, vagy sem. Az audiovizuális tanács egy két évvel ezelőtt hozott törvényerejű határozata szerint ugyanis nem lehet megmutatni az előzetesben lévő, megbilincselt személyeket. Ez azonban csak a televíziókra vonatkozik.

Márpedig az ártatlanság vélelme akkor nem sérül, ha a szabályozás egységes. Ezért a javaslat arra vonatkozik, hogy az előzetes letartóztatásban lévő személyeket csak akkor lehessen megbilincselni, ha önmagukra vagy a környezetre veszélyesek. Az év elején maga az államfő is szinte ugyanezt kérte, amikor arról beszélt, kevesebb bilincscsörgést szeretne a hírtelevíziókban. Ráadásul egy volt alkotmánybíró is hasonló javaslatokat fogalmazott meg egy tanulmányban. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a mostani, felfokozott hangulatban elfogadnák a javaslatot.

– Nem tart attól, hogy emiatt olyan kép alakul ki, hogy a parlament – a korrupcióellenes hatóságoktól való félelmében – védeni próbálja a politikusokat? És attól, hogy mindez ráadásul az RMDSZ-re hull vissza, olyan képet alakítva ki, hogy a korruptakat védi?

– A 22 javaslat között a kormány és az alkotmánybíróság módosító javaslatai is ott vannak. Ráadásul sok esetben maga az igazságügyi szakma kér apró módosításokat, hiszen nekik nincs törvénykezdeményezési joguk. Higgadt, szakmai vita kellene a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és az igazságügyi minisztérium szakértőinek bevonásával, és az általuk is elfogadott módosításokról kellene tárgyalni a továbbiakban. Az is gond, hogy a Btk. és az eljárásjogot szabályozó jogszabály is felelősségvállalással ment át, vagyis elmaradt a parlamenti vita. Vagyis sem a parlamenti, sem a szakmai szűrőn nem ment át, ezt pedig orvosolni kellene.

– De mi a helyzet azzal a javaslattal, amely például kivenné az érdek-összeférhetetlenség köréből azt, ha egy képviselő vagy szenátor a saját családtagjait alkalmazza az irodájában?

– Ezzel etikai problémám van. Nem a Btk.-ban kellene rögzíteni, hanem íratlan szabálynak kellene lennie, hogy a képviselők és szenátorok ne alkalmazzák saját rokonaikat. Ugyanakkor, ha megnézzük, például a nyugati országokban sem tiltja a törvény ezt a gyakorlatot.

– A szenátusban nagy port vert fel a korrupcióval gyanúsított szociáldemokrata szenátor, Dan Şova ügye. A korrupcióellenes ügyészség az előzetes letartóztatásba helyezését kérte, az erről szóló szavazást pedig az első, vitatott voksolás és egy alkotmánybírósági ítélet nyomán megismételték. Ön szerint indokolt volt második szavazást is tartani?

– Itt az volt a baj, hogy az alkotmánybíróság első ítélete, amelyben a szavazás eredményét rögzítő határozat nyilvánosságra hozatalát írta elő a szenátus számára, többféleképpen is értelmezhető volt. Ezt követte a határozat közzététele után a példa nélküli második ítélet, amelyben megállapították, hogy a szavazás menete nem alkotmányosan zajlott, de az alkotmánybíróság nem mondott semmi konkrétumot arról, hogy elég, ha az új, alkotmányos szabályok szerint újraszámoljuk az eredményt, vagy tartsunk újabb szavazást. Így a szenátus nem szegett törvényt, amikor a második szavazásról döntött.

– Jónak tartja, hogy a szenátus megakadályozta az őrizetbe vételt? Ami a média egy része szerint amúgy részben annak köszönhető, hogy Ön mint a jogi bizottság tagja, nem volt jelen a testület ülésén, emiatt ott szavazategyenlőség alakult ki, így nem tudtak dönteni arról, hogy szükséges-e a második szavazás. Miért maradt távol?

– Tény, hogy az ügy óriási port kavart, de én nem is vettem részt sem az előkészítésben, sem a szavazáson. Egy hónapokkal előre betervezett, egyhetes rehabilitációs üdülésen vettem részt, mivel két gerincműtétem is volt, és szükséges az utókezelés. A bizottsági részvételem és a második szavazás, illetve annak eredménye között azonban semmi öszszefüggés nincs, mivel a bizottság álláspontja csupán konzultatív, nem kötelező érvényű a szenátusra nézve.

– Gabriel Oprea azzal fenyegetőzött, hogy pártja, az UNPR kilép a kormányból, ha nem ésszerű módon, hanem suttyomban módosítják a Btk.-t. Gondolja, hogy ennek nyomán elvetik a tervezett módosításokat?

– Romániában a nehéz döntések elől mindenki megfutamodik. Ez populista kijelentés, hiszen hogyan dönti el, hogy melyik módosítás ésszerű, és melyik nem? Nem ajánlanám, hogy egyetlen Btk.-módosítást se fogadjanak el, hiszen számos esetben az alkotmánybíróság ítélete mondja ki az alkotmányellenesnek talált cikkelyek módosításának kötelezettségét. Ha ezeket és a többi kifogásolható részt nem módosítanánk, működésképtelen lenne a büntető törvényköny.