Problémák. A parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófa egyik legsúlyosabb következménye, hogy nehézséget okoz a vízellátás
Fotó: Csató Andrea
Az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
2025. június 17., 11:002025. június 17., 11:00
A képviselőház környezetvédelmi bizottságának ülésén Sorin Rîndașu elmondta, hogy folyamatosan ellenőrzik a Korond-patak, a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros vizének minőségét, és továbbra is magas sókoncentrációt mutatnak a mérések. Közlése szerint
Elismerte, hogy ezek a munkálatok lassan haladnak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy motoros szivattyúk bevetésével sikerült időlegesen csökkenteni a Korond-patak sótartalmát.
Kérdésre válaszolva Sorin Rîndașu elmondta, hogy a nemzetközi és hazai szakértők szerint a régi sóbánya beomlásának azonnali veszélye nem fenyeget. Jelenleg szenzorok figyelik a föld mozgását, és a műszerek bármilyen rendellenességet időben jeleznek – magyarázta az Agerpres szerint.
Csökken a Korond-patak sótartalma – közölte Luci Ervin román vízügyi igazgató. Ez annak köszönhető, hogy kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe.
Közlése szerint
Ha pedig a tárnák mennyezete beomlik, akkor nagy mennyiségű sós víz ömlik a Korond-patakba – magyarázta. Hozzátette, hogy követlen veszély nem fenyegeti a térség lakosságát, de a már kiköltöztetett családok nem térhetnek vissza az otthonaikba.
A Salrom bányavállalat és az ANAR vezetőinek meghallgatását a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu kezdeményezte.
A bizottság következtetései szerint a Salrom és a román vízügyi igazgatóság (ANAR) sem teljesítette megfelelően a feladatait, „a parajdi katasztrófát a tétlenség és a hozzá nem értés okozta” – számolt be egy közleményben az USR.
Diana Buzoianu tájékoztatása szerint a parlamenti meghallgatáson kiderült, hogy
„Ez csak néhány a számos következmény közül, amelyet egy közösség most elszenved azoknak a vállalatoknak a hozzá nem értése vagy mulasztása miatt, amelyeknek már 2007-ben lépniük kellett volna, amikor először értesültek a térségben létező valós veszélyről” – idézte a közlemény a politikust.
Az online bizottsági meghallgatáson részt vett az ANAR katasztrófavédelmi főosztályának vezetője, Sorin Rîndașu, illetve a Salrom két igazgatója, Marius Gubernat és Nicolae Șoltuz. A bányavállalat vezérigazgatója ígérete ellenére távolmaradt.
Diana Buzoianu szerint
A politikus szerint egy tapasztalatlan cég nyerte meg a parajdi munkálatokra kiírt versenytárgyalást. A többi pályázót azzal az ürüggyel utasították el, hogy túl magas árat kértek, miközben az eljárás során a bányavállalat eleve nem tette közzé a költségkeretet. Arra a kérdésre, hogy miért történt ez így, a Salrom képviselői azt válaszolták, hogy erre jogi lehetőségük volt – idézte fel a bizottság ülésén elhangzottakat Diana Buzoianu, akit leginkább a Salrom vezérigazgatójának távolmaradása háborított fel.
„Mindez elegendő ok arra, hogy a vezérigazgató többé ne töltse be ezt a tisztséget” – összegzett a környezetvédelmi bizottság elnöke.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!