Parajdi sóbánya: cáfolja a Salrom a gazdasági miniszter vádjait

amelyek becslések szerint több mint 2 milliárd eurós bevételt fognak generálni. Ezen felül a vállalat azt állítja, hogy a parajdi helyzet a Román Vízügyi Hatóság és a Conversmin Rt. ismételt tétlenségének eredménye.

„Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) határozottan elutasítja a gazdasági miniszter közelmúltbeli nyilvános kijelentéseit, amelyek a vállalatot »felelősségvállalás elmulasztásának eseteként« ábrázolják, és szükségesnek tart egy sor, objektív és ellenőrizhető adatokon alapuló pontosítást” – közölte hétfőn a Salrom egy, a News.ro hírügynökséghez eljuttatott sajtóközleményben.

A vállalat képviselői több szempontra is kitérnek, és elutasítják az összes vádat.

1. A gazdasági teljesítmény a felelősségvállalást tükrözi, nem pedig a „felelősség elkerülését”

A vállalat képviselői szerint a Salromnak az elmúlt négy évben mutatott fejlődése „szilárd gazdasági modellt és a közpénzek felelősségteljes kezelését bizonyítja”.

A vállalat közleménye szerint:

• 2021-ben a vállalat forgalma körülbelül 360 millió lej volt, nettó nyeresége pedig mintegy 60 millió lej.
• 2022-ben a bevételek közel 500 millió lejre nőttek, a nyereség pedig meghaladta a 140 millió lejt.
• 2023-ban a nyereség magas szinten maradt, körülbelül 150 millió lej körül.
• 2024-ben a Salrom továbbra is jól teljesített, több mint 450 millió lejes forgalommal és több mint 130 millió lej nyereséggel.

„Ezek az eredmények nem konjunkturálisak, hanem a pénzügyi fegyelmet és az értékteremtésre irányuló állandó vezetői képességet tükrözik. A realizált nyereség mintegy 90 százalékát folyamatosan osztották szét a román állam (51%) és a Fondul Proprietatea befektetési alap (49%) között osztalék formájában, megerősítve a Salrom szerepét a költségvetés nettó befizetőjeként” – áll a hivatkozott sajtóközleményben.

2. A parajdi természeti katasztrófa okai: a helyes és teljes körű elemzés szükségessége és az alaptalan politikai vádak között

„A Salrom kategorikusan elutasítja azt az állítást, hogy leegyszerűsített magyarázatokat adott volna. A parajdi sóbányában kialakult helyzet a Román Nemzeti Vízügyi Hatóság (ANAR) és a Conversmin Rt. (a gazdasági minisztérium felügyelete alá tartozó társaság) ismételt tétlenségének eredménye. Ebben az összefüggésben fontos megemlíteni, hogy a vízfolyásokat befolyásoló természeti tényezőket, beleértve az állatvilág beavatkozásait (például a hódkolóniákat), 2013-tól napjainkig ismételten jelezték a vízgazdálkodásért felelős hatóságok hivatalos dokumentumaiban, valamint a médiában” – állítják a vállalat vezetői.

3. A parajdi sóbányában végzett munkálatok és a valós helyzet

A Salrom azt is közli, hogy az egyetlen szervezet, amely konkrét beruházásokat hajtott végre és folytat a lelőhely biztonságossá tétele, valamint a parajdi sóbánya működésének újraindítása érdekében.

„Nincs más intézmény, amely ténylegesen, közvetlenül beavatkozott volna ezekbe a munkálatokba. A más intézmények felelősségi körébe tartozó, feltétlenül szükséges munkálatokat sem a múltban, sem a jelenben nem hajtották végre, ami ismét veszélybe sodorja a vállalat beruházásait.

– állítja a sótársaság.

4. Felelős vállalatirányítás és a jogi keret „betartása”

„Ami a »jogi eszközökre« és a vállalatvezetés felelősségére vonatkozó utalásokat illeti, a Salrom hangsúlyozza, hogy minden értékelést az alkalmazandó jogi keret szigorú betartása mellett kell elvégezni. Ebben az értelemben megjegyezzük, hogy az elmúlt 6 hónapban egymást követő változások történtek a Salrom igazgatótanácsának összetételében, beleértve olyan eseteket is, amikor olyan tagokat neveztek ki, akik nem feleltek meg a hatályos jogszabályokban előírt minimális feltételeknek” – állítják a vállalat képviselői.

Felvetik a kérdést:

„Valószínűleg az sem véletlen, hogy a Salrom is szerepel az eladásra kínált vállalatok listáján. Egyébként a Salrom több mint 1300 alkalmazottja arra számít, hogy a román állam növeli részesedését, hogy megvédje érdekeit egy stratégiai jelentőségű vállalatban” – áll a sajtóközleményben.

korábban írtuk

Parajd: újra meghosszabbították a lassan egy éve tartó vészhelyzetet

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.

Amint arról beszámoltunk, bő egy hete újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság. Mint ismeretes, a parajdi vészhelyzeti bizottság először tavaly május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a sóbányába. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.

A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.

korábban írtuk

Összeomlott a turizmus, Parajd a túlélésért küzd a sóbánya nélkül

A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.

korábban írtuk

„Vagy a régi bánya indul újra, vagy újat nyitunk”. Parajd polgármestere a katasztrófa sújtotta település jövőjéről

Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.