
Fotó: Pixabay.com
„Miért dolgozunk?” – ez volt a címe a felmérésnek, amelyet fiatalok körében készítettek a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) politikai, közigazgatási és kommunikációtudományi karán (FSPAC).
2024. május 15., 21:142024. május 15., 21:14
A felmérés eredményeiből az derült ki, hogy a munka és a magánélet egyensúlya egyre fontosabb tényezővé válik a munkahelyválasztás során, különösen a fiatalabb generáció esetében, miközben a vezetők olyan alkalmazottat szeretnének, aki hajlandó keményen dolgozni a fejlődésért – mutatott rá a politikai, közigazgatási és kommunikációtudományi kar stratégiai, vezetői és intelligens fejlesztési központja (CSLDI) által készített tanulmány. A felmérésnek a kar honlapján található összegzéséből kiderül,
Călin Emilian Hințea, a FSPAC dékánja, aki egyben a Michigan Állami Egyetem docense is, elmondta, hogy az eredmények fontos jelenségekre mutatnak rá és figyelembe kell venni ezeket a jövőben. Mint fogalmazott, fel kell tennünk a kérdést: vajon ez csak a világjárvány átmeneti hatása, vagy a fiatalok személyes identitásában bekövetkező masszív változást jelzi az, hogy a munka már nem foglalja el ugyanazt a lényeges helyet az emberek életében, mint régebben.
A válaszadók többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik: több mint a fele mesteris diplomával (53%), 95%-uk pedig egyetemi diplomával rendelkezik. Az elemzés a munkavállalók szervezethez való viszonyát, szakmai identitását, a munkával való elégedettséget és elkötelezettséget befolyásoló tényezőket vizsgálta. A válaszadók többsége olyan képesítéssel rendelkezik, amely átlagon felüli jövedelmet jelent: 40%-uk havi nettó 7000 lej feletti jövedelemmel rendelkezik, 73%-uk legalább 4 500 lejes havi jövedelemmel rendelkezik (körülbelül az országos átlagbér).
Az összegyűjtött adatokon keresztül a kutatás azonosította a munkahelyválasztást befolyásoló tényezőket, ide tartozik a munkaadóval való egészséges kapcsolat, fontosak a vezetési stílussal kapcsolatos elvárások, a szakmai és személyes fejlődéssel kapcsolatos elvárások. Szintén lényeges a munkavállalók számára, hogy biztonságos és rugalmas legyen a munkahely, és kiemelt helyen szerepel a munka és a magánélet egyensúlyának fontossága.

Állásbörzét szervezett pénteken a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökség a sepsiszentgyörgyi Value Centreben. Az esemény keretében 391 állást hirdettek meg főként építő-, vendéglátóipari és kereskedelmi munkakörökben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!