Alaposan megkéstek a vasútépítéssel Apáca és Kaca között
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură/ChimDrone/Traveler
A szerződés szerint a közeljövőben kellene elkészülni a Brassó–Segesvár-vasútvonal Apáca és Kaca közti, összesen 12 kilométer hosszú alagutakat is magában foglaló szakasz megépítésével. Ám a valóságban még azt sem lehet megállapítani, körülbelül mennyi késést halmoz fel a kevesebb mint 40 százalékban elkészült vasúti sínek lefektetése-korszerűsítése, ráadásul a finanszírozás is veszélyben forog.
2024. október 17., 19:402024. október 17., 19:40
A Brassó megyei Apáca és Kaca között épülő új vasúti sínpár (mely a jelenlegi 43 kilométeres távolságot 28 kilométerre csökkenti vonattal) munkálatainak állásáról a Pro Infrastruktúra Egyesület számolt be. A romániai közlekedési nagyberuházásokat figyelemmel követő civil szervezet szerint
Emlékeztetnek, hogy a Román Államvasutak (CFR) augusztus végén 36,6 százalékos előrehaladásról adott hírt a RailWorks csoport által kivitelezett 28 kilométeres vonalon. Az Aktor (fővállalkozó), Alstom és Arcada által alkotott társulás 2020 novemberétől dolgozik a szakaszon, áfa nélkül immár 2,94 milliárd lejért. A határidő pedig négy év, ami hamarosan lejár.
– írták a civil szakemberek, akik évek óta figyelmeztetnek az egyre csak halmozódó csúszásokra.
A Homoród térségében, Segesvár felől előkészített alagútfúrók (TBM) közelgő bevetését fontos hírnek nevezték, „reális-optimista” becslésük szerint egy-két hónap múlva állhat munkába az első „óriásvakond”, a párja 4-6 hét késéssel a rövidebb, 5 kilométeresre tervezett járatokban.
Szintén az Apáca–Kaca-nyomvonalon találhatók az ürmösi alagutak is, melyek csaknem 7 kilométeresek, ezek lesznek az eddigi leghosszabbak Romániában. Itt a görög Aktor főmérnöke szeptember végén azt állította, a TBM-ek napi 10-15 métert tesznek meg, amit a Pro Infrastruktúra – erősen kételkedve – már-már „hajókázó” sebességnek nevez. Az első fúró 500 métert haladhatott előre, a másik vonalon utat vájó társa pedig mintegy 360 métert.
Hamarosan munkára készen áll a harmadik és negyedik alagútfúró óriásgép is, amelyeket a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalon vetnek be.
Bár a két, alagutas szakasz közötti részen is lassan megy a munka, a civil szervezet szerint
A büdzsé javát ugyanis az úgynevezett Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) biztosítja, viszont ennek felhasználási határideje december 20-án lejár. „A CFR és a közlekedési minisztérium illetékesei csaknem egy éve ígérgetik, hogy biztosítják a pénzt, de azóta sincs semmi konkrétum. Rémálom lenne, ha magukra hagynának négy TBM-et, amelyeknek egyebek mellett 12 kilométer dupla alagutat kellene fúrniuk” – figyelmeztetett a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mint ismeretes, a felújítást európai uniós vissza nem térítendő támogatásból és román állami költségvetésből finanszírozzák,
A Brassó és Segesvár közötti 112 kilométeres vasúti vonal része a Románián keresztül a Kürtös–Arad–Piski–Segesvár–Brassó–Bukarest–Konstanca nyomvonalon haladó Rajna–Duna transzeurópai vasúthálózatnak.
A Brassó–Apáca és Kaca–Segesvár közötti két szélső szakasz felújítására a Román Államvasutak (CFR) 2020 márciusában írta alá a kivitelezési szerződést a francia Alstom, a görög Aktor és a román Arcada alkotta RailWorks cégtársulással. A két szakasz áfa nélkül 3,2 milliárd lejből újul meg (az eredeti tervek szerint szintén négy év alatt), hogy a vonatok elérhessék az óránként 160 kilométeres sebességet. Azonban ezeken is hasonló a helyzet: a munkálatok alig harmadát végezték el eddig az összesen 84 kilométeren.
Miközben a közlekedési minisztérium adatai szerint „dübörög” a vasútfelújítás Romániában, az új menetrend a mostaninál is hosszabb menetidőkkel számol a legfontosabb belföldi távolsági járatok esetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Miközben Kolozsvár közel 50 millió lejt oszt szét sport-, kulturális és szociális projektekre, a legnagyobb támogatást az Kolozsvári U fociklub kapja: 14 millió lejt. Ez több, mint amennyit a TIFF, a magyar napok és más kulturális események együtt kapnak.
Minden harmadik roller-balesetben gyermek is érintett – hívták fel a figyelmet a temesvári megyei kórház orvosai.
Újabb medvetámadás történt Romániában: az incidens hétfőn este történt a Transzfogarasi úton, az Argeş megyei Arefu nevű település közelében.
A Hunyad megyei törvényszék hétfőn elrendelte annak a férfinak az előzetes letartóztatását, aki egy pisztollyal négy emberre lőtt Lupényben. A bíróság döntése nem jogerős, 48 órán belül megfellebbezhető.
A NASA űrbéli mezőgazdasági kísérletei által inspirált aeroponikus, azaz talaj nélküli növénytermesztő rendszerrel kísérleteznek Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!