Alaposan megkéstek a vasútépítéssel Apáca és Kaca között
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură/ChimDrone/Traveler
A szerződés szerint a közeljövőben kellene elkészülni a Brassó–Segesvár-vasútvonal Apáca és Kaca közti, összesen 12 kilométer hosszú alagutakat is magában foglaló szakasz megépítésével. Ám a valóságban még azt sem lehet megállapítani, körülbelül mennyi késést halmoz fel a kevesebb mint 40 százalékban elkészült vasúti sínek lefektetése-korszerűsítése, ráadásul a finanszírozás is veszélyben forog.
2024. október 17., 19:402024. október 17., 19:40
A Brassó megyei Apáca és Kaca között épülő új vasúti sínpár (mely a jelenlegi 43 kilométeres távolságot 28 kilométerre csökkenti vonattal) munkálatainak állásáról a Pro Infrastruktúra Egyesület számolt be. A romániai közlekedési nagyberuházásokat figyelemmel követő civil szervezet szerint
Emlékeztetnek, hogy a Román Államvasutak (CFR) augusztus végén 36,6 százalékos előrehaladásról adott hírt a RailWorks csoport által kivitelezett 28 kilométeres vonalon. Az Aktor (fővállalkozó), Alstom és Arcada által alkotott társulás 2020 novemberétől dolgozik a szakaszon, áfa nélkül immár 2,94 milliárd lejért. A határidő pedig négy év, ami hamarosan lejár.
– írták a civil szakemberek, akik évek óta figyelmeztetnek az egyre csak halmozódó csúszásokra.
A Homoród térségében, Segesvár felől előkészített alagútfúrók (TBM) közelgő bevetését fontos hírnek nevezték, „reális-optimista” becslésük szerint egy-két hónap múlva állhat munkába az első „óriásvakond”, a párja 4-6 hét késéssel a rövidebb, 5 kilométeresre tervezett járatokban.
Szintén az Apáca–Kaca-nyomvonalon találhatók az ürmösi alagutak is, melyek csaknem 7 kilométeresek, ezek lesznek az eddigi leghosszabbak Romániában. Itt a görög Aktor főmérnöke szeptember végén azt állította, a TBM-ek napi 10-15 métert tesznek meg, amit a Pro Infrastruktúra – erősen kételkedve – már-már „hajókázó” sebességnek nevez. Az első fúró 500 métert haladhatott előre, a másik vonalon utat vájó társa pedig mintegy 360 métert.
Hamarosan munkára készen áll a harmadik és negyedik alagútfúró óriásgép is, amelyeket a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalon vetnek be.
Bár a két, alagutas szakasz közötti részen is lassan megy a munka, a civil szervezet szerint
A büdzsé javát ugyanis az úgynevezett Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) biztosítja, viszont ennek felhasználási határideje december 20-án lejár. „A CFR és a közlekedési minisztérium illetékesei csaknem egy éve ígérgetik, hogy biztosítják a pénzt, de azóta sincs semmi konkrétum. Rémálom lenne, ha magukra hagynának négy TBM-et, amelyeknek egyebek mellett 12 kilométer dupla alagutat kellene fúrniuk” – figyelmeztetett a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mint ismeretes, a felújítást európai uniós vissza nem térítendő támogatásból és román állami költségvetésből finanszírozzák,
A Brassó és Segesvár közötti 112 kilométeres vasúti vonal része a Románián keresztül a Kürtös–Arad–Piski–Segesvár–Brassó–Bukarest–Konstanca nyomvonalon haladó Rajna–Duna transzeurópai vasúthálózatnak.
A Brassó–Apáca és Kaca–Segesvár közötti két szélső szakasz felújítására a Román Államvasutak (CFR) 2020 márciusában írta alá a kivitelezési szerződést a francia Alstom, a görög Aktor és a román Arcada alkotta RailWorks cégtársulással. A két szakasz áfa nélkül 3,2 milliárd lejből újul meg (az eredeti tervek szerint szintén négy év alatt), hogy a vonatok elérhessék az óránként 160 kilométeres sebességet. Azonban ezeken is hasonló a helyzet: a munkálatok alig harmadát végezték el eddig az összesen 84 kilométeren.
Miközben a közlekedési minisztérium adatai szerint „dübörög” a vasútfelújítás Romániában, az új menetrend a mostaninál is hosszabb menetidőkkel számol a legfontosabb belföldi távolsági járatok esetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!