Beássák magukat. Hamarosan Homoródnál is beindítják az alagútfúrókat
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
Hamarosan munkára készen áll a harmadik és negyedik alagútfúró óriásgép is, amelyeket a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalon vetnek be.
2024. szeptember 05., 17:232024. szeptember 05., 17:23
Ionuț Cristian Săvoiu szállításügyi államtitkár tájékoztatása szerint a végéhez közeledik a két „óriásvakond” összeszerelése, amelyeket a Brassó megyei Homoród térségében vetnek be a két párhuzamos, egyenként 5 kilométer hosszú műtárgy megépítése érdekében. A politikus szerint az újabb alagútfúrókat „kis késéssel” fogják be ahhoz képest, mint ahogyan az első két TBM (Tunnel Borring Machine) márciusi ürmösi elindításakor helyezték kilátásba.
Amint arról beszámoltunk, a Brassó és Segesvár közötti 112 kilométeres vasúti vonal része a Románián keresztül a Kürtös–Arad–Piski–Segesvár–Brassó–Bukarest–Konstanca nyomvonalon haladó Rajna–Duna transzeurópai vasúthálózatnak. A Brassó–Apáca és Kaca–Segesvár közötti két szélső szakasz felújítására a Román Államvasutak (CFR) 2020 márciusában írta alá a kivitelezési szerződést a francia Alstom, a görög Aktor és a román Arcada alkotta RailWorks cégtársulással. A két szakasz – akkori árfolyamon – 617,6 millió euróból újul meg (az eredeti tervek szerint négy év alatt), hogy a vonatok elérhessék az óránként 160 kilométeres sebességet.
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
A vasúti vonal része az Apáca és Kaca közötti középső szakasz is, ennek felújítására 2020 szeptemberében kötöttek szerződést az Aktor–Alstom–Arcada társulással – itt a görög cég vezeti a projektet –, értéke 2 milliárd 700 millió lej (mostani árfolyamon 543 millió euró). A felújítást európai uniós vissza nem térítendő támogatásból és román állami költségvetésből finanszírozzák, a romániai vasútfelújítási tervek közül ez a legnagyobb értékű beruházás.
Hosszadalmas késések után a legnehezebb munkát jelentő alagutaknak csak idén március 5-én fogtak neki, először Ürmösnél, ahol 6,9 kilométeres föld alatti vasútjáratok épülnek. Itt két alagútfúrót vetnek be, Elenit és Varvarát. Homoródnál – négyéves késés után – nyárra várták a fúrások elkezdését, de immár biztos, hogy csak ősszel kezdik el a munkát.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Egyébként ha megépülnek az alagutak és a teljes új nyomvonal Apáca és Kaca között, a jelenlegi 43 kilométeres távolság 28 kilométerre csökken vonattal. Mindkét épülő alagút hossza megdönti a jelenlegi romániai vasúti rekordot, amelyet a Brassó–Bodzaforduló-vonalon, Keresztvár mellett található műtárgy tart 4,4 kilométerrel.
Fotó: Facebook/Ionut-Cristian Savoiu
Amint arról beszámoltunk, év elején még 2024 második negyedévére várták a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmányának elkészültét. A Cenk alatti megyeszékhely, illetve Románia legmagasabban fekvő városa közti szakasz – mely az ország leghosszabb alagútját is magában foglalja majd – az egyetlen a Kürtös–Konstanca-fővonalon, amely korszerűsítésének még nincs kivitelezője. Pedig igyekezni kellene, hiszen 2030-ra a 4-es számú páneurópai folyosó romániai részén is lehetővé kell tenni, hogy 160 kilométer/órával száguldjanak a személyszállító szerelvények.
Mindezt a közlekedési minisztérium közölte a minap egy interpellációra válaszolva. A megvalósíthatósági tanulmány elkészültét most már 2025 első felére várják, a munkálatokra hét évet szánnak, így 2033 előtt semmiképp nem készülhet el a Predeál és Azuga határától egészen Felsőtömösig húzódó, 9,8 kilométeres alagutat is magában foglaló, összesen 26 kilométeres táv.
A predeáli vasútállomás
Fotó: Mapio.net
A terep rendkívül nehéz, hiszen a Brassótól mintegy 25 kilométerre délre, a Tömösi-szorosban található üdülőváros, Predeál – mely még az Osztrák–Magyar Monarchia idején a Román Királyság fennhatósága alá került – Románia legmagasabban fekvő városa, tengerszint felett 1030–1110 méteren helyezkedik el. A földrajzi akadályok is közrejátszanak abban, hogy a Brassó–Predeál-sínpár az egyetlen olyan szakasz az úgynevezett IV. páneurópai folyosó Kürtös–Konstanca-vasútvonalán, amelynek korszerűsítése még nem történt meg, nincs folyamatban, sőt még a munkálatok kivitelezője sincs meg.
A munkálatok legkevesebb 963 millió euróba kerülhetnek az előzetes becslések szerint, de korábban 1,4 milliárd eurós összkiadást helyeztek kilátásba a hatóságok. A pénzt uniós forrásokból teremtik elő, a Közlekedési Operatív Program 2021-2027-es kiírása révén.
Megkésve, 2024 második negyedévében készülhet el a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmánya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!