Palagázfrász Biharban

„Kizárólag ott végeztünk mérést, ahová már volt érvényes engedélyünk” – szögezte le a Krónika megkeresésére Bartha Zoltán, az AGS illetékese, cáfolva a helyi sajtóban megjelent vádakat, amelyek szerint „titokban” már olyan területeken is áthaladtak, ahol arra nem volt jogosultságuk. „Állami engedélyünk megvolt, külön építészeti engedélyre pedig nincs szükségünk, mert talajmegbontás nélkül dolgozunk” – magyarázta. Állítása szerint a megyei önkormányzat is támogatja a projektet, a környezetvédelmi hivatal feltételeire viszont még valóban várnak, de még nem is értek olyan területre, ahová ez szükséges. „Nem igaz, hogy nem adtuk le a kérvényt, már júniusban megtettük, és azóta a kért kiegészítő iratok hiányát is pótoltuk. Tény, az utolsót a múlt héten küldtük el” – mondta.

Visszatérő palagáz-rémület

Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az orosz Gazprom csoporthoz tartozó szerb kőolajipari vállalat kutatásait nagyon szkeptikusan fogadták a helyiek. „Bizonyítékot kértek, hogy nem palagázt keres a megrendelő, mi ezt teljesítettük. Állami szinten több igazolást kiadtak arról, hogy konvencionális gáz- és kőolajkutatást végzünk. Azt hittem, hogy letisztáztuk, de még mindig ugyanebbe a tévhitbe ütközünk” – mondta Bartha.

Legutóbb épp a nagyváradi önkormányzat tagadta meg az engedélyt, a szakember pedig nem tudja, hogy Ilie Bolojan polgármester miért utasította el a kérvényt. Reméli, hogy egy személyes találkozó során sikerül meggyőznie a városvezetőt, mivel a megyeszékhely „üzenete” hatással lehet a további igénylések elbírálására is. „Nyilván megnehezíti a helyzetünket, mert a helyi lakosok tudatában azt erősíti meg, hogy az, amit csinálunk, káros lehet rájuk. Meg sem akarnak minket hallgatni. Mindenki fél, hogy nehogy környezetvédelmi problémák adódjanak” – magyarázta Bartha.

Ha nem palagáz, nincs baj

Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere eközben nem ellenkezik. Mint a Krónika megkeresésére leszögezte: amennyiben a vállalat bizonyítottan nem palagázkutatást akar végezni, és hajlandó megfizetni az okozott károkat, nyitottak a tárgyalásra. „Egy helyi közgyűlési határozat értelmében csak a palagázkutatás tiltott, egyéb ásványi anyagok feltérképezésétől nem zárkózunk el” – mondta. Azt viszont leszögezte, hogy a feltételeket ők diktálják, és az érintett gazdák felé is az önkormányzat közvetít majd.

Megtévesztő sajtókampány

Bartha szerint egyébként a sajtó sokszor elferdíti a tényeket, és emiatt a helyiek is elzárkóznak a kutatástól. „Nem tudom miért, és még azt sem tudom, hogyan tudjuk ezt megváltoztatni. Szerettünk volna egy bemutató mérést tartani, de az érintettek nem jöttek el” – mondta a szakember.

Rámutatott, az általuk használt vibrációs technikát a sajtóban következetesen kis földrengésekhez hasonlítják, ami megtévesztő és téves képzetet kelt az emberekben. „A gépeink által keltett kontrolált rezgések kicsik, nagyjából akkorák, mint amikor egy kamion elhalad az úttesten. Ez a vibrációs hatás is gyorsan csökken a távolsággal, körülbelül harminc méterről már csak műszerrel érzékelhető. De még hogy a látszatát is elkerüljük bárminemű károkozásnak, a gépekkel többszörös biztonsági távolságot tartunk a mérési területen található épületektől, védendő tereptárgyaktól. Éppen ezért senkinek nem kellene tartania ezektől a vibrációs tevékenységektől. A földrengések emlegetése pedig számunkra végtelenül káros és teljességgel alaptalan” – magyarázta.

Bukhat a projekt?

Az AGS egyébként tavaly épp a szomszéd megyében, Szatmárnémeti és Nagykároly környékén végzett méréseket. Bartha elmondása szerint ott nem ütköztek nehézségbe. Bihar megyében viszont már majdnem fél éve megkezdték az engedélyeztetési procedúrát, miközben máshol ennyi idő után már az adatfeldolgozási fázisnál szoktak tartani. A mérésekkel év végégig végezni akartak, ám ezt a határidőt már biztosan nem tudják tartani. „Előfordulhat, hogy a projekt befuccsol, hiszen ajtóstól nem ronthatunk a házba” – ismerte el az AGS illetékes, hiszen a kutatáshoz még sok helyi önkormányzat támogatására szükségük van.