Nagy izgalommal várták Vásárhelyen a kőből faragott, súlyos láda, majd a fémből készült kapszula felbontásának pillanatát
Fotó: Haáz Vince
Helyi és budapesti korabeli újságok, korona- és fillérérmék, a főépület rajza és egy levél az utókornak – ez került elő abból a hétfőn kinyitott időkapszulából, amelyet 1908-ban helyeztek el a marosvásárhelyi Református Kollégium alapkövében.
2021. november 22., 17:482021. november 22., 17:48
2021. november 22., 17:542021. november 22., 17:54
Magyarországi és erdélyi egyházi és világi hivatalosságok jelenlétében bontották ki hétfőn délután a marosvásárhelyi Református Kollégium szarkofágszerű alapkövét, amelyből egy 113 évvel ezelőtt elhelyezett időkapszula került elő. A kordokumentumokból már tudni lehetett, mit helyeztek el az alapkőbe a neves iskola bővítésén dolgozó elődök, mégis óriási izgalommal várta mindenki a magyarvistai kőből faragott, rendkívül súlyos láda, majd a fémből készült kapszula felbontásának a pillanatát.
Az eseményt élőben közvetítették a múzeum Facebook-oldalán. Míg a több száz kilós láda fedelének elmozdítása könnyű feladatnak bizonyult, a benne rejlő időkapszulához a kézi vasvágó nem volt elegendő. Az árammal működő géppel is jó tíz percig kínlódtak, amíg sikerült kibontani a fémhengert, amelyből aztán előkerült egy ugyanolyan alakzatú üvegtároló.
Fotó: Haáz Vince
Elsőnek a harminckettedik évfolyamnál tartó Budapest című lap 1908. szeptember 8-án megjelent 216. számát pillanthatta meg a közönség, majd rendre következett a Református Kollégium Értesítője, a Székely Lapok és más helyi újságok feltekert egy-egy példánya.
Ennél is látványosabbnak bizonyult a kollégium rajztanárának, Gulyás Károlynak a főépület homlokzatáról készült rajza, valamint az a levél, amelyben az iskola működtetői és oktatói üzentek az utókornak. A régészek és restaurátorok a legvégén néhány koronát és fillért halásztak elő az üveghengerből. Kató Béla, a Erdélyi Református Egyházkerület püspöke palackpostához hasonlította az élményt. „Olyan ez, mint amikor egy múltból érkezett levél felnyitására és tartalmának a megismerésére készülünk, ami rendkívül izgalmas feladat” – mondta, hangsúlyozva, hogy az utóbbi tíz évben Románia legtöbb feltárását végezte el az egyház. Ezért köszönetet mondott a magyar kormánynak, valamint az eseményen jelen lévő Brendus Rékának, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága főosztályvezetőjének.
Kató Béla püspök szerint az utóbbi tíz évben Románia legtöbb feltárását végezte el a református egyház
Fotó: Haáz Vince
Amint korábban beszámoltunk róla, az alapkövet tíz nappal ezelőtt a püspökség megbízásából az iskola felújításán dolgozó Hargita megyei Lukács Alpin`s Kft. munkatársai találták meg a Sáros utcai épületszárny kapusszobája mögötti falban. Az egy méter hosszú, 80 centi széles és 60 centi magas, homokkőből készült ládát a múzeum várbeli épületébe szállították. Az alapkő súlya miatt rendkívül bonyolultnak bizonyult a kiemelés, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum képviselője, Csók Zsolt, a régészeti feltárások vezetője koordinálta a marosvásárhelyi csapat szakmai felügyeletét.
Fotó: Haáz Vince
A kolozsvári szakember szerint talán nem véletlen, hogy ezt a gyönyörű és értékes tárgyat éppen most találták meg. Csók úgy értékelte, hogy a történtek jelzésértékűek: jelzés, hogy a város új polgármestere, Soós Zoltán úgy építse és fejlessze Marosvásárhelyt, mint azt bő száz évvel ezelőtt elődje, Bernády György tette. Az egyházi elöljáróság gyűléseinek jegyzőkönyvéből megtudtuk, hogy a kollégium terveit 1906 és 1907 között Baumgarten Sándor budapesti műépítész készítette. 1908. március 31-én a városi tanács is jóváhagyta az építkezést. Az alapkövet ugyanabban az évben, szeptember 10-én, egy csütörtöki napon helyezték el. Az építkezést szűk egy év alatt, 1909. augusztus 3-án fejezték be.
Fotó: Haáz Vince
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!