
Nagy izgalommal várták Vásárhelyen a kőből faragott, súlyos láda, majd a fémből készült kapszula felbontásának pillanatát
Fotó: Haáz Vince
Helyi és budapesti korabeli újságok, korona- és fillérérmék, a főépület rajza és egy levél az utókornak – ez került elő abból a hétfőn kinyitott időkapszulából, amelyet 1908-ban helyeztek el a marosvásárhelyi Református Kollégium alapkövében.
2021. november 22., 17:482021. november 22., 17:48
2021. november 22., 17:542021. november 22., 17:54
Magyarországi és erdélyi egyházi és világi hivatalosságok jelenlétében bontották ki hétfőn délután a marosvásárhelyi Református Kollégium szarkofágszerű alapkövét, amelyből egy 113 évvel ezelőtt elhelyezett időkapszula került elő. A kordokumentumokból már tudni lehetett, mit helyeztek el az alapkőbe a neves iskola bővítésén dolgozó elődök, mégis óriási izgalommal várta mindenki a magyarvistai kőből faragott, rendkívül súlyos láda, majd a fémből készült kapszula felbontásának a pillanatát.
Az eseményt élőben közvetítették a múzeum Facebook-oldalán. Míg a több száz kilós láda fedelének elmozdítása könnyű feladatnak bizonyult, a benne rejlő időkapszulához a kézi vasvágó nem volt elegendő. Az árammal működő géppel is jó tíz percig kínlódtak, amíg sikerült kibontani a fémhengert, amelyből aztán előkerült egy ugyanolyan alakzatú üvegtároló.
Fotó: Haáz Vince
Elsőnek a harminckettedik évfolyamnál tartó Budapest című lap 1908. szeptember 8-án megjelent 216. számát pillanthatta meg a közönség, majd rendre következett a Református Kollégium Értesítője, a Székely Lapok és más helyi újságok feltekert egy-egy példánya.
Ennél is látványosabbnak bizonyult a kollégium rajztanárának, Gulyás Károlynak a főépület homlokzatáról készült rajza, valamint az a levél, amelyben az iskola működtetői és oktatói üzentek az utókornak. A régészek és restaurátorok a legvégén néhány koronát és fillért halásztak elő az üveghengerből. Kató Béla, a Erdélyi Református Egyházkerület püspöke palackpostához hasonlította az élményt. „Olyan ez, mint amikor egy múltból érkezett levél felnyitására és tartalmának a megismerésére készülünk, ami rendkívül izgalmas feladat” – mondta, hangsúlyozva, hogy az utóbbi tíz évben Románia legtöbb feltárását végezte el az egyház. Ezért köszönetet mondott a magyar kormánynak, valamint az eseményen jelen lévő Brendus Rékának, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága főosztályvezetőjének.
Kató Béla püspök szerint az utóbbi tíz évben Románia legtöbb feltárását végezte el a református egyház
Fotó: Haáz Vince
Amint korábban beszámoltunk róla, az alapkövet tíz nappal ezelőtt a püspökség megbízásából az iskola felújításán dolgozó Hargita megyei Lukács Alpin`s Kft. munkatársai találták meg a Sáros utcai épületszárny kapusszobája mögötti falban. Az egy méter hosszú, 80 centi széles és 60 centi magas, homokkőből készült ládát a múzeum várbeli épületébe szállították. Az alapkő súlya miatt rendkívül bonyolultnak bizonyult a kiemelés, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum képviselője, Csók Zsolt, a régészeti feltárások vezetője koordinálta a marosvásárhelyi csapat szakmai felügyeletét.
Fotó: Haáz Vince
A kolozsvári szakember szerint talán nem véletlen, hogy ezt a gyönyörű és értékes tárgyat éppen most találták meg. Csók úgy értékelte, hogy a történtek jelzésértékűek: jelzés, hogy a város új polgármestere, Soós Zoltán úgy építse és fejlessze Marosvásárhelyt, mint azt bő száz évvel ezelőtt elődje, Bernády György tette. Az egyházi elöljáróság gyűléseinek jegyzőkönyvéből megtudtuk, hogy a kollégium terveit 1906 és 1907 között Baumgarten Sándor budapesti műépítész készítette. 1908. március 31-én a városi tanács is jóváhagyta az építkezést. Az alapkövet ugyanabban az évben, szeptember 10-én, egy csütörtöki napon helyezték el. Az építkezést szűk egy év alatt, 1909. augusztus 3-án fejezték be.
Fotó: Haáz Vince
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!