Nagy izgalommal várták Vásárhelyen a kőből faragott, súlyos láda, majd a fémből készült kapszula felbontásának pillanatát
Fotó: Haáz Vince
Helyi és budapesti korabeli újságok, korona- és fillérérmék, a főépület rajza és egy levél az utókornak – ez került elő abból a hétfőn kinyitott időkapszulából, amelyet 1908-ban helyeztek el a marosvásárhelyi Református Kollégium alapkövében.
2021. november 22., 17:482021. november 22., 17:48
2021. november 22., 17:542021. november 22., 17:54
Magyarországi és erdélyi egyházi és világi hivatalosságok jelenlétében bontották ki hétfőn délután a marosvásárhelyi Református Kollégium szarkofágszerű alapkövét, amelyből egy 113 évvel ezelőtt elhelyezett időkapszula került elő. A kordokumentumokból már tudni lehetett, mit helyeztek el az alapkőbe a neves iskola bővítésén dolgozó elődök, mégis óriási izgalommal várta mindenki a magyarvistai kőből faragott, rendkívül súlyos láda, majd a fémből készült kapszula felbontásának a pillanatát.
Az eseményt élőben közvetítették a múzeum Facebook-oldalán. Míg a több száz kilós láda fedelének elmozdítása könnyű feladatnak bizonyult, a benne rejlő időkapszulához a kézi vasvágó nem volt elegendő. Az árammal működő géppel is jó tíz percig kínlódtak, amíg sikerült kibontani a fémhengert, amelyből aztán előkerült egy ugyanolyan alakzatú üvegtároló.
Fotó: Haáz Vince
Elsőnek a harminckettedik évfolyamnál tartó Budapest című lap 1908. szeptember 8-án megjelent 216. számát pillanthatta meg a közönség, majd rendre következett a Református Kollégium Értesítője, a Székely Lapok és más helyi újságok feltekert egy-egy példánya.
Ennél is látványosabbnak bizonyult a kollégium rajztanárának, Gulyás Károlynak a főépület homlokzatáról készült rajza, valamint az a levél, amelyben az iskola működtetői és oktatói üzentek az utókornak. A régészek és restaurátorok a legvégén néhány koronát és fillért halásztak elő az üveghengerből. Kató Béla, a Erdélyi Református Egyházkerület püspöke palackpostához hasonlította az élményt. „Olyan ez, mint amikor egy múltból érkezett levél felnyitására és tartalmának a megismerésére készülünk, ami rendkívül izgalmas feladat” – mondta, hangsúlyozva, hogy az utóbbi tíz évben Románia legtöbb feltárását végezte el az egyház. Ezért köszönetet mondott a magyar kormánynak, valamint az eseményen jelen lévő Brendus Rékának, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága főosztályvezetőjének.
Kató Béla püspök szerint az utóbbi tíz évben Románia legtöbb feltárását végezte el a református egyház
Fotó: Haáz Vince
Amint korábban beszámoltunk róla, az alapkövet tíz nappal ezelőtt a püspökség megbízásából az iskola felújításán dolgozó Hargita megyei Lukács Alpin`s Kft. munkatársai találták meg a Sáros utcai épületszárny kapusszobája mögötti falban. Az egy méter hosszú, 80 centi széles és 60 centi magas, homokkőből készült ládát a múzeum várbeli épületébe szállították. Az alapkő súlya miatt rendkívül bonyolultnak bizonyult a kiemelés, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum képviselője, Csók Zsolt, a régészeti feltárások vezetője koordinálta a marosvásárhelyi csapat szakmai felügyeletét.
Fotó: Haáz Vince
A kolozsvári szakember szerint talán nem véletlen, hogy ezt a gyönyörű és értékes tárgyat éppen most találták meg. Csók úgy értékelte, hogy a történtek jelzésértékűek: jelzés, hogy a város új polgármestere, Soós Zoltán úgy építse és fejlessze Marosvásárhelyt, mint azt bő száz évvel ezelőtt elődje, Bernády György tette. Az egyházi elöljáróság gyűléseinek jegyzőkönyvéből megtudtuk, hogy a kollégium terveit 1906 és 1907 között Baumgarten Sándor budapesti műépítész készítette. 1908. március 31-én a városi tanács is jóváhagyta az építkezést. Az alapkövet ugyanabban az évben, szeptember 10-én, egy csütörtöki napon helyezték el. Az építkezést szűk egy év alatt, 1909. augusztus 3-án fejezték be.
Fotó: Haáz Vince
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!