Nagy izgalommal várták Vásárhelyen a kőből faragott, súlyos láda, majd a fémből készült kapszula felbontásának pillanatát
Fotó: Haáz Vince
Helyi és budapesti korabeli újságok, korona- és fillérérmék, a főépület rajza és egy levél az utókornak – ez került elő abból a hétfőn kinyitott időkapszulából, amelyet 1908-ban helyeztek el a marosvásárhelyi Református Kollégium alapkövében.
2021. november 22., 17:482021. november 22., 17:48
2021. november 22., 17:542021. november 22., 17:54
Magyarországi és erdélyi egyházi és világi hivatalosságok jelenlétében bontották ki hétfőn délután a marosvásárhelyi Református Kollégium szarkofágszerű alapkövét, amelyből egy 113 évvel ezelőtt elhelyezett időkapszula került elő. A kordokumentumokból már tudni lehetett, mit helyeztek el az alapkőbe a neves iskola bővítésén dolgozó elődök, mégis óriási izgalommal várta mindenki a magyarvistai kőből faragott, rendkívül súlyos láda, majd a fémből készült kapszula felbontásának a pillanatát.
Az eseményt élőben közvetítették a múzeum Facebook-oldalán. Míg a több száz kilós láda fedelének elmozdítása könnyű feladatnak bizonyult, a benne rejlő időkapszulához a kézi vasvágó nem volt elegendő. Az árammal működő géppel is jó tíz percig kínlódtak, amíg sikerült kibontani a fémhengert, amelyből aztán előkerült egy ugyanolyan alakzatú üvegtároló.
Fotó: Haáz Vince
Elsőnek a harminckettedik évfolyamnál tartó Budapest című lap 1908. szeptember 8-án megjelent 216. számát pillanthatta meg a közönség, majd rendre következett a Református Kollégium Értesítője, a Székely Lapok és más helyi újságok feltekert egy-egy példánya.
Ennél is látványosabbnak bizonyult a kollégium rajztanárának, Gulyás Károlynak a főépület homlokzatáról készült rajza, valamint az a levél, amelyben az iskola működtetői és oktatói üzentek az utókornak. A régészek és restaurátorok a legvégén néhány koronát és fillért halásztak elő az üveghengerből. Kató Béla, a Erdélyi Református Egyházkerület püspöke palackpostához hasonlította az élményt. „Olyan ez, mint amikor egy múltból érkezett levél felnyitására és tartalmának a megismerésére készülünk, ami rendkívül izgalmas feladat” – mondta, hangsúlyozva, hogy az utóbbi tíz évben Románia legtöbb feltárását végezte el az egyház. Ezért köszönetet mondott a magyar kormánynak, valamint az eseményen jelen lévő Brendus Rékának, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága főosztályvezetőjének.
Kató Béla püspök szerint az utóbbi tíz évben Románia legtöbb feltárását végezte el a református egyház
Fotó: Haáz Vince
Amint korábban beszámoltunk róla, az alapkövet tíz nappal ezelőtt a püspökség megbízásából az iskola felújításán dolgozó Hargita megyei Lukács Alpin`s Kft. munkatársai találták meg a Sáros utcai épületszárny kapusszobája mögötti falban. Az egy méter hosszú, 80 centi széles és 60 centi magas, homokkőből készült ládát a múzeum várbeli épületébe szállították. Az alapkő súlya miatt rendkívül bonyolultnak bizonyult a kiemelés, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum képviselője, Csók Zsolt, a régészeti feltárások vezetője koordinálta a marosvásárhelyi csapat szakmai felügyeletét.
Fotó: Haáz Vince
A kolozsvári szakember szerint talán nem véletlen, hogy ezt a gyönyörű és értékes tárgyat éppen most találták meg. Csók úgy értékelte, hogy a történtek jelzésértékűek: jelzés, hogy a város új polgármestere, Soós Zoltán úgy építse és fejlessze Marosvásárhelyt, mint azt bő száz évvel ezelőtt elődje, Bernády György tette. Az egyházi elöljáróság gyűléseinek jegyzőkönyvéből megtudtuk, hogy a kollégium terveit 1906 és 1907 között Baumgarten Sándor budapesti műépítész készítette. 1908. március 31-én a városi tanács is jóváhagyta az építkezést. Az alapkövet ugyanabban az évben, szeptember 10-én, egy csütörtöki napon helyezték el. Az építkezést szűk egy év alatt, 1909. augusztus 3-án fejezték be.
Fotó: Haáz Vince
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!