Az ösztöndíjpályázat részleteit Horváth Anna, a Communitas Alapítvány kuratóriumi tagja, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Fábián Gyula jogász, egyetemi oktató ismertette
Fotó: Gönczy Tamás
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe. Becslések szerint a romániai bíráknak és ügyészeknek mindössze mintegy másfél százaléka tud magyarul, holott a magyar közösség az ország lakosságának több mint hat százalékát teszi ki. Az arányos képviselethez hozzávetőleg háromszáz magyarul beszélő szakember hiányzik az igazságszolgáltatásból.
2026. szeptember 11., 14:092026. szeptember 11., 14:09
2026. szeptember 11., 14:192026. szeptember 11., 14:19
Az RMDSZ megbízásából a Communitas Alapítvány ösztöndíjprogramot indít a bírói vagy ügyészi pályára készülő fiatal magyar nyelvű jogászok támogatására. A pályázat részleteit pénteken Kolozsváron Horváth Anna, a Communitas Alapítvány kuratóriumi tagja és az RMDSZ ügyvezető alelnöke, valamint Fábián Gyula jogász, a BBTE Jogtudományi Karának egyetemi docense ismertette.
Pontos adatok azonban nincsenek, és az érintettek nemzetiségének számbavétele nem is volna célravezető: az igazságszolgáltatásban ugyanis nem az etnikai hovatartozás, hanem a magyar nyelv ismerete a lényeg.
Horváth Anna szerint a kezdeményezés végső soron az anyanyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesítését szolgálja, hiszen
A sajtótájékoztatón ismertetett becslés szerint a romániai bíráknak és ügyészeknek körülbelül 1,5 százaléka beszélhet magyarul,
A pontos helyzet feltérképezése azonban nehéz. A GDPR-szabályok miatt már az országos bíró- és ügyészképző felvételijén sem lehet tudni, hány magyar jelentkező vesz részt: a nyilvános jegyzékekben minden pályázó kód alapján szerepel. Az érintettek személye többnyire csak akkor válik ismertté, amikor az államfő kinevezi őket bíróvá vagy ügyésszé, és nevük megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Az MCC keretében jelenleg is zajlik egy kutatás, amely több forrás összevetésével próbál pontosabb képet adni a helyzetről.
Fábián Gyula saját évfolyamainak pályáját követve azt tapasztalta, hogy a több száz hallgató közül tíz-tizenötből lesz bíró, legfeljebb tízből ügyész, míg ügyvédként több tucatnyian helyezkednek el.
Korábban részletesen is foglalkoztunk azzal, hogy még a magyar többségű székelyföldi megyék bíróságain és ügyészségein is kevés a magyarul beszélő szakember.
Románia ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, az igazságszolgáltatás eljárási nyelve azonban továbbra is a román. Bizonyos beadványokat és panaszokat magyarul is be lehet nyújtani, a gyakorlatban azonban még ez is okozhat meglepetést egy-egy intézményben.
Elég ugyanakkor egyetlen résztvevőnek jeleznie, hogy nem érti megfelelően a magyar nyelvet, és máris meghiúsul az anyanyelvű kommunikáció. Fábián Gyula szerint Székelyföldön is gyakori, hogy például az ügyész nem beszél magyarul, így hiába érti egymást a tárgyalás összes többi résztvevője.
A tolmács sem jelent minden ügyben ingyenes megoldást.
Egy közlekedési bírság megtámadásakor például sokan ügyvédet sem fogadnak, hanem maguk szeretnék elmondani, mi történt. Ha nem beszélnek megfelelően románul, ehhez saját költségükön kell tolmácsot vinniük.
A fordítás óhatatlanul tompíthatja az érzelmeket, elveszíthet árnyalatokat, sőt pontatlanságok is becsúszhatnak. Ha pusztán az iratok tartalma számítana, érvelt a jogász, nem volna szükség arra sem, hogy az érintetteket személyesen meghallgassák a tárgyaláson.
A megbízásokat mégsem utasíthatják vissza sorozatosan: néhány indokolatlannak minősített visszautasítás után törölhetik őket a hivatalos névjegyzékből. Mindez tovább árnyalja azt a gyakran hangoztatott érvet, hogy a tolmácsrendszer önmagában megoldja az igazságszolgáltatásban felmerülő nyelvi nehézségeket.
Az ösztöndíjra olyan 35 év alatti, magyarul beszélő jogászok pályázhatnak, akik részt vesznek az országos bíró- és ügyészképző 2026–2027-es felvételi eljárásában.
A jelentkezőknek előbb büntetőjogból, polgári jogból, valamint büntető- és polgári eljárásjogból kell teljesíteniük egy tesztet, ezt gyakorlati esetek megoldása, pszichológiai vizsgálat és végül személyes interjú követi.
Idén mintegy 1800-an jelentkeztek a meghirdetett 240 helyre, vagyis hét és félszeres a túljelentkezés. A felvételi díj önmagában megközelíti a 2000 lejt, emellett a vizsgázóknak több alkalommal Bukarestbe kell utazniuk, ami további útiköltséggel és szállásdíjjal jár.
Horváth Anna szerint
A Communitas támogatása ebből a bizonytalan időszakból próbál átvállalni valamennyit.
A program keretében idén három pályázó részesül havi 1400 lejes támogatásban, hat hónapon keresztül, 2026 novembere és 2027 áprilisa között. Azoknak a magyarul beszélő jelentkezőknek pedig, akik sikeresen bejutnak a magisztrátusképzőbe, a felvételi díját is megtérítik akkor is, ha korábban nem kerültek be a három ösztöndíjas közé.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogász életpályák címmel külön mesterképzést is indított, amely egyebek mellett a bírói és ügyészi felvételire készíti fel a hallgatókat. A képzésre évente mintegy 15–20-an jelentkeznek, közülük azonban csak kevesen jutnak be az országos intézetbe.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az Országos Magisztrátusképző Intézetbe.
Fotó: Pixabay
Fábián Gyula szerint a magyar fiatalok alacsony száma részben a felvételi rendkívüli nehézségével magyarázható: a friss végzősök elméleti tudása erősebb, gyakorlati tapasztalatuk azonban még kevés, míg a több éve dolgozó ügyvédek vagy más jogászok már könnyebben oldanak meg gyakorlati eseteket, de nehezebben tudnak ismét felkészülni a nagy mennyiségű elméleti anyagból.
Román nyelvtudás nélkül ezen a felvételin nem lehet átjutni – hangsúlyozta. A magyar anyanyelvű pályázóknak tehát ugyanúgy magas szinten kell ismerniük a román jogi szaknyelvet, mint román társaiknak.
Példaként említette a felvételin rendszeresen feltett kérdést: milyen reformokat vezetne be a pályázó, ha bíró vagy ügyész lenne. Ha valaki konkrét elképzelésekkel áll elő, azt vethetik a szemére, hogy még nem ismeri belülről a rendszert, mégis túlzott magabiztossággal akarja megváltoztatni; ha viszont azt válaszolja, hogy pályakezdőként még nem tud reformjavaslatokat megfogalmazni, könnyen arra következtethetnek, hogy nincs közösségi felelősségérzete, és csupán a fizetés miatt választaná a pályát.
Olyan kérdés is előfordulhat, hogy ki írta a Háború és békét, majd a jelentkezőnek valamelyik szereplőről kell véleményt mondania – ilyenkor az is megmutatkozik, bevallja-e, ha nem olvasta a regényt, vagy inkább rögtönözni próbál.
A jogász tapasztalatai szerint azok a hallgatók, akik legalább bizonyos tantárgyakat anyanyelvükön is tanulhatnak, gyorsabban értik meg az összefüggéseket, és hosszabb távon jobban megőrzik a megszerzett tudást. Ez nem jelenti azt, hogy ne kellene tökéletesíteniük a román szaknyelvet, de az anyanyelven megszerzett biztos alap segíti őket ebben is.
Becslések szerint a romániai bíráknak és ügyészeknek mindössze mintegy másfél százaléka tud magyarul, holott a magyar közösség az ország lakosságának több mint hat százalékát teszi ki
Fotó: Ilusztráció
Fábián Gyula szerint hosszabb távon ezen is változtatni kellene, hiszen nem etnikai alapon kiválasztott bírákra és ügyészekre, hanem az adott térség lakosságának nyelvét ismerő szakemberekre van szükség.
Hasonló elv érvényesül ma Dél-Tirolban is, ahol az állami tisztségeket a nyelvi csoportok arányának figyelembevételével osztják el. Fábián hangsúlyozta: ott sem egyszerűen azt vizsgálják, hogy a jelentkező német vagy olasz nemzetiségű-e, hanem azt, hogy melyik nyelvet beszéli. A mostani kezdeményezésnek sem etnikai alapon kiválasztott bírák és ügyészek kinevelése a célja, hanem az, hogy elegendő magyarul beszélő szakember kerüljön az igazságszolgáltatásba.
Az ösztöndíjra azok jelentkezhetnek, akik sikeresen teljesítették az INM felvételi eljárásának október 4-ére ütemezett tesztjét. A pályázathoz
csatolni kell, amelyben a jelentkező bemutatja szakmai céljait, előképzettségét, tapasztalatait, valamint azt, miként segítené felkészülését az ösztöndíj.
A pályázatokat papíron kell benyújtani, elektronikus változatukat pedig a Communitas Alapítvány honlapjára is fel kell tölteni. A jelentkezési határidő 2026. október 26., 16 óra. A részletes kiírás és a szükséges űrlap a Communitas Alapítvány honlapjáról tölthető le.
A beérkező pályázatokat négytagú szakmai bizottság bírálja el, amelynek tagja Fábián Gyula jogászprofesszor, Varga Attila volt alkotmánybíró és egyetemi oktató, valamint Sztranyiczki Szilárd és Veress Emőd jogászprofesszor.
Az idei programot egyelőre kísérleti jelleggel, három ösztöndíjassal indítják, a kezdeményezők azonban abban bíznak, hogy a következő években fokozatosan növelhetik a támogatottak számát.
Az RMDSZ szakemberek bevonásával vizsgálja, milyen további intézkedések ösztönözhetnék a magyarul beszélő fiatalokat a bírói és ügyészi pálya választására.
A felvételi sikertelensége önmagában nem jár az ösztöndíj elvesztésével vagy visszafizetésével, amennyiben a támogatott részt vett a vizsgán, és teljesítette a vállalt felkészülési kötelezettségeket.
Romániában egy százalék körüli a magyar anyanyelvű bírók és ügyészek száma. A Bukarestben működő Országos Bíró- és Ügyészképző Intézetbe ritkán jutnak be magyarok. Bírósági szóvívővel és jogászképző szakemberrel jártuk körül a témát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
Nagyszabású közúti razziát tartottak a hétvégén Bihar megyében: több mint 2300 embert igazoltattak, 1400-nál is több járművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás miatt, és 730 bírságot szabtak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!