
Fotó: Gligor Róbert László
Megmozdult a közösség Nyárádszentlászlón, hogy a régi csorgót felújítva biztosítsa a szükséges ivóvizet a háztartások számára. Adományokból vásárolták meg a szükséges építőanyagot, majd közmunkával tették rendbe a vízforrásokat.
2016. augusztus 03., 13:012016. augusztus 03., 13:01
Senki sem tudja pontosan, mióta használják a Maros megyei település lakói a régen Pap csorgójának nevezett bő vizű forrást a papi telek végében. A falu egyik legidősebb lakója, Nagy Miklós szerint a 19. századig visszavezethető, mert a szülei idején is létezett. Ő Csongvai Lajos lelkész és Lőrinczi Miklós kántortanító nevéhez köti a forrás kialakítását. Aztán 1947-ben került a faluba Gyarmathy János és Piroska tanító házaspár, és a „tanító úr” rendben tartotta.
Később a kollektívgazdaság vette használatba, épített egy több ezer literes beton gyűjtőtartályt, majd a vizet bevezette a falu alsó részén lévő állatfarmra, később az üzletbe, állatorvosi rendelőbe és háztartásokba is eljutott szabadeséssel a kitűnő minőségű víz. A második világháborút követő aszály idején szekerekre rakott hordókkal vitték innen a vizet a lakosok, igaz, az állatállomány is jóval nagyobb volt. Mára, bár sokan használják, elhanyagolttá vált a forrás, le is zárták az egykori ösvényt, így aki abból a vízből akar inni, kerülnie kell a faluban, meséli Miklós bácsi.
Újjávarázsolták a helyszínt
„Összefogtak az emberek, hogy megvalósítsanak egy régi álmot” – összegez a kezdeményező Léta Zsolt unitárius lelkész. A gyűjtőtartályból kifogyott a víz nagy része, így nem jutott el a parókiára és abba a 13 háztartásba, amely innen szerzi az ivóvizet. Mivel a településen nincs kiépített ivóvízvezeték, az emberek kénytelenek voltak összefogni. Lehetőségük szerint pénzt adtak össze, építőanyagot vásároltak, és kilenc-tíz személy ment ki a múlt hét második felében a helyszínre dolgozni, tette hozzá a munkálatokat vezető Fekete Károly.
Kitakarították a helyet, a fából épült, gyenge támfalat lebontották, a csorgó körül betonaljzatot öntöttek és betontéglából falat építettek. A meglévő négy gyűjtőforrást és a tartályt kitakarították, új betongyűrűket helyeztek el, ahol szükséges volt, kicserélték a vezetékeket, és egy újabb gyűjtőforrást alakítottak ki. A mérések szerint ugyanis a közelben egy nagyobb víztömeg van a talaj mélyén, ezt is érdemes lenne „befogni”, véli a lelkész.
Mások is adakoztak
Néhány napja ismét van víz a tartályban és a háztartásokban, az emberek pedig terveznek. Mivel a vízforrás bőséges, azon törik a fejüket, hogy ne hagyják kárba veszni, és ha lesz pénz, egy kis tavacskát alakítanának ki a patakon.
A leglényegesebb viszont, hogy a vízkérdés megmozdította a falut, és nemcsak azok fogtak össze, akik innen kapják a vizet, hanem a többi lakos is. A munkálat nagyja befejeződött, azonban azóta újabb személyek adakoztak. Ezt felhasználva rendezik a csorgó környékét, a támfalat burkolják, padot helyeznek el, és az odavezető ösvényen járdát, lépcsőt építenek. A támfalon pedig egy táblát helyeznének el a Gyarmathy házaspár emlékére.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!