Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen

A bukaresti környezetvédelmi minisztérium előzetes kérvényezés alapján dönt a kilövési engedély megadásáról.

Az idén júliusban a parlament által döntéshozó kamaraként elfogadott jogszabály melléklete azokat a vadászegyesületeket is felsorolja, amelyek részesülnek az országos medvekilövési kvótából. Közöttük szerepel az 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület. A számukra kiosztott kvótából az udvarhelyszéki vadászegyesület az elmúlt két hónap során hat medvét lőtt ki, amit hazai és külföldi vadászok révén értékesített.

A törvény értelmében a 2026-os esztendőre a genetikai kutatások összesítése után a környezetvédelmi minisztérium határozza meg a kilőhető egyedszámot” – nyilatkozta a Krónikának Benke József, a zetelaki vadászegyesület elnöke.

Perben a környezetvédőkkel

A romániai vadászegyesületek örültek a nyáron elfogadott törvénynek, hiszen nyolc év kihagyás után ismét vadászhatóvá vált a medve. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a környezetvédő szervezetek vehemensen ellenzik a jogszabály alkalmazását, sok esetben a nagyvad által megtámadott, vagy megölt embereket téve felelőssé a medvetámadásokért.

Benke József szerint esélytelen, hogy az egyre több emberi áldozatot, illetve súlyos sérüléseket okozó, túlszaporodott medveállomány vadászatát le tudják állítani a ,,méregzöld” szervezetek, azonban a jogászaik folyamatosan próbálkoznak, miközben a vadászegyesületek ellen hangolják a közvéleményt. Példaként a hatalmasra duzzadt udvarhelyszéki medveállomány kártételeit emeli ki: az ötvenezer hektárnyi területen fellelhető 300 nagyvad messze meghaladja azt a medvelétszámot, amit természetes körülmények között el tud tartani.

„A környezetvédők részéről folyamatosan az a vád ér, hogy a vadászegyesületek által becsült vadlétszám nem reális, holott ennek épp az ellenkezője igaz. A vadászterületeinken működő 40 vadkamera felvételeinek elemzése tudományos módszerekkel állapítja meg az adott erdőrészen mozgó vadak létszámát. De ha ez a környezetvédőknek mégsem lenne elég, akkor ott van a rengeteg vadkár, amit a túlszaporodott vadállomány okoz, és ami a legsúlyosabb, hogy folyamatosan nő az emberáldozatok száma” – nyomatékosította portálunknak a székelyföldi vadgazdálkodási szakember.

Uniós szinten már vadásszák a farkast, Romániában még nem

A többi vadhoz hasonlóan – gímszarvas, őzbak, vaddisznó, róka, stb. – a vadászegyesületek a medve kilövési jogát hazai és külföldi vadászoknak egyaránt értékesítik. Benke József szerint élénk érdeklődés mutatkozik a romániai medvevadászat iránt, azonban az egyesület jól meghatározott céljainak megfelelően minden esetben maga dönt arról, hogy kinek értékesíti a vadászati jogot. Alapos trichinella-vizsgálat után az elejtett medve húsát húsfeldolgozó vállalatoknak értékesítik, a húsüzemben száraz téli szalámifajták összetételébe keverik be a vadhúst.

„Választási kampányban kizártnak tartom, hogy a kormánypártok magukra haragítsák a környezetvédőket, így valószínű, hogy valamikor 2025-ben születik döntés a farkaspopulációkat érintő vadgazdálkodásáról is” – állapította meg portálunknak Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesület elnöke.

korábban írtuk

Ősszel szervezik az első hajtóvadászatot medvére, de a szakember szerint még hosszú évek kellenek a vadkárok csökkentésére

Székelyföld egyik legnagyobb, 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületének elnöke, Benke József mérnök lobbimunkája is benne van a törvényben, amely idéntől ismét vadászhatóvá teszi Romániában a medvét.