Orbán Viktor szerint Közép-Európa népei mindig is tudták, hogy a szabadságot sosem fogják megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Magyarország készen áll arra, hogy szomszédaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombat este a temesvári forradalom kitörésének 30. évfordulója alkalmából rendezett gálaesten, a temesvári regionális kereskedelmi kamara rendezvénycsarnokában.
2019. december 14., 21:122019. december 14., 21:12
2019. december 15., 09:222019. december 15., 09:22
A kormányfő azt tűzte célul, hogy Közép-Európa a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége legyen, ahol a városokat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkások, és ahol az okoz majd fejtörést, mit kezdjenek a Nyugat-Európából érkező munkavállalókkal. „Ha együttműködünk, ez lehetségessé válik, és ez lesz az új európai realitás” – jelentette ki a miniszterelnök.
Azok közé az európai országok közé akar tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni, a legkorszerűbb technológiával akar termelni, a legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja, és a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni – sorolta Orbán Viktor, hozzátéve: azt is szeretnék, hogy a magyar emberek munkája legalább olyan értékes legyen, mint azoké, akiket nem rabolt ki és nem rabolt le a kommunizmus.
A miniszterelnök Temesváron elmondta: nagyszerű esélyt lát arra, hogy a jövőben románoknak és magyaroknak közös céljai lehessenek
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Úgy fogalmazott, hogy ezt a célkitűzést a szomszédos államokkal együtt könnyebb elérni, mint egyedül. A miniszterelnök azt mondta, nagyszerű esélyt lát arra, hogy a jövőben románoknak és magyaroknak közös céljai lehessenek. A 30 évvel ezelőtti temesvári eseményekről Orbán Viktor kifejtette: a temesváriak és Románia polgárai megüzenték a világnak, hogy a közép-európaiak, ha kell, életük árán is, de vissza fogják venni a szabadságukat. Hozzátette: 1989-ben kiderült, még az is lehetséges, hogy a szabadságért románok és magyarok képesek összefogni. Orbán Viktor kiemelte, hogy 1956-ban a lengyelek és a romániai magyarok után a románok álltak ki legnagyobb arányban a magyar forradalmárok mellett.
Közép-Európa népei mindig is tudták – folytatta –, hogy a szabadságot sosem fogják megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól. „Ha a nyugatiakra vártunk volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnénk, a Varsói Szerződés tagjai lennénk, és kommunista pártkongresszuson döntenének a jövőnkről. De mi szabad életet akartunk (...), és a hőseink vérüket is adták érte” – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László egykori temesvári lelkész a Temesvár 30 emlékhét gálaestjén
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Tőkés Lászlót méltatva Orbán Viktor úgy fogalmazott: „azért is vagyunk itt, hogy Tőkés László püspök urunk előtt tisztelegjünk, és mert úgy érezzük, tartozunk magunknak az igazság kimondásával és megbecsülésével, és tartozunk mindenek előtt olyan szereplőknek, mint Tőkés László volt”. Orbán Viktor úgy vélekedett: ha egy fiatal református lelkész nem veszi magának a bátorságot, és nem fordul szembe a hatalommal, akkor arra a szikrára, amely levegőbe repítette az egész rendszert, még sokáig kellett volna várni.
Tőkés László szerint a temesvári forradalmat nem lehet befejezettnek tekinteni, azt békésen és állhatatosan tovább kell folytatni.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által a romániai forradalom kitörésének 30. évfordulójára szervezett emlékhét egyik kiemelt programpontja volt a temesvári gálaest. Harminc éve, 1989. decemberben Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára, s forradalommá terebélyesedve elsöpörték a kommunista diktátor, Nicolae Ceaușescu uralmát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vásárhelyi Antal képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás szerda délután a Megyei Művészeti Múzeum – Nagybányai Művészeit Központ szervezésében a máramarosi megyeszékhelyen. Felsőbányán felújítják a Nagyboldogasszony-plébániatemplomot.
A Wizz Air légitársaság bejelentette, hogy bezárja bécsi bázisát, és jövő évtől felfüggeszti valamennyi járatát, beleértve a Romániába közlekedőket is.
Tanárok, diákok és szülők tiltakoztak csütörtökön Kolozsváron a Bolojan-kormány oktatási megszorításai ellen. A Krónikának megszólaló résztvevők szerint az átszervezések „feje tetejére állították” az egész oktatást.
Régi kereszteket újítanak fel a Csángóföldön, a Bákó megyei Külsőrekecsinben.
Az RMDSZ és háttérintézménye, a Pro Identitas Egyesület a történelmi magyar egyházakkal, valamint a civil szervezetekkel közösen szeptember 12. és október 6. között szervezi meg az idei aradi magyarság legnagyobb közösségi rendezvényét.
Megsérült csütörtök reggel egy 51 éves férfi, miután az általa vezetett teherjármű a kolozsvári Kajántói úton átsodródott a szemközti forgalmi sávba, összeütközött két parkoló autóval, majd nekicsapódott egy épületnek.
Szeptember 15. és 19. között behívják a tartalékosokat Szeben és Maros megyében egy mozgósítási gyakorlat részeként, amelynek célja a lakosság, a gazdaság és az ország területe védelmi felkészültségének felmérése – közölte a védelmi minisztérium.
Életét vesztette szerda este Szatmár megyében egy 57 éves kerékpáros, miután egy küldetésben levő, villogó lámpákkal közlekedő SMURD-mentőkocsi elgázolta.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön Románia nyolc megyéjére jelentős esőzésekre vonatkozó riasztást, a régiók többségére pedig figyelmeztetést adott ki rossz idő miatt.
Életét vesztette Krassó-Szörény megyében egy idős nő, akire rátámadt a család kutyája. A rendőrség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt eljárást indított a nő halálának ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!