Önállóan fejlődnének

„Sarmaságtól leválvaaz 1968-as megyésítés előtti állapotokatakarjuk visszaállítani olyan értelemben, hogySzilágylompért és Selymesilosva alkosson újbólönálló községet” – magyaráztaa Krónika érdeklődésére Szőnyi Leventereformátus lelkész, Sarmaság helyi tanácsánakszilágylompérti tagja. Hozzáfűzte, a leválásmellett szól, hogy Sarmaság költségvetésébőlkevés jut a hozzá tartozó helységeknek,de önállósulva nagyobb eséllyel hívhatnakmajd le uniós és hazai forrásokat, példáulaz infrastruktúra korszerűsítésére. Alelkész-tanácsos szerint Sarmaság esélyeiis nőnek, ha saját pályázatain nem kell majdfeltüntetnie a fejletlen infrastruktúrávalrendelkező két települést. Szőnyi kifejtette, alompérti és ilosvai I–VIII. osztályosiskolákat a tanulók alacsony létszámamiatt a megszűnés veszélye fenyegeti, ám azönállósodás után a községközpontbanlegalább egy iskolát fenn lehetne és kellenetartani.
Végh Sándor Szilágymegyei alprefektus szerint Szilágylompért ésSelymesilosva, illetve az utóbbihoz tartozó Magurahegynevű telep az év második felétől újraönálló községet alkothat. „Aközhangulat sikert sejtet, de ennek első feltétele, hogya Sarmaság községben lakó három ésfél ezer szavazónak több mint fele voksoljon, aleadott szavazatok többsége pedig az önállósulásttámogassa” – magyarázta az alprefektus. ASzatmárnémeti– Zilah útvonal menténelhelyezkedő Sarmaság község lélekszáma2002-ből származó adatok szerint 6547 fő, ebből5168-an magyarok és 1156-an románok. Szilágylompérten912-en élnek, 80 százalékban magyarok,Selymesilosva lakossága pedig 722 fő, és a nyolcmagurahegyi lakossal együtt mind magyarok.
A Hargita megyei, Gyergyóújfaluhoztartozó Tekerőpatak egyelőre csupán tervezi, hogyfüggetlen közigazgatási egységgéalakul. „Az ötlet nem új keletű, hiszen 1993-ban és1994-ben már benyújtottunk egy-egy kérésta Hargita Megyei Tanácshoz” – közölte MolnárJános, aki Tekerőpatak képviselője a gyergyóújfalusihelyi tanácsban. Hozzátette, a korábbiönállósodási kísérletek atörvénykezés hiányosságai miatthiúsultak meg. A tanácsos kifejtette, elsősorban alakosság ügyintézését szeretnékkönnyíteni a különválással,hiszen ha sikerülne a leválás, nem kellene mindeniratért a több kilométerre fekvő községközpontbautazni. Molnár úgy véli, egy kisebb közösségetkönnyebb összefogni, vezetni, jobban odafigyelhetnéneka település, a lakosok gondjaira. A legégetőbbproblémák között a csatornázáshiányát, valamint az utak siralmas állapotátemlítette a tanácsos.
Az önállósodáshozszükséges feltételek többségétteljesíti a település: rendelkezik iskolával,óvodával, kultúrotthonnal, postával,templommal és temetővel, valamint községházánakalkalmas épülettel. A leváláshoz azonbanlegalább 1500 lakóval kellene rendelkeznie atelepülésnek, ahol jelenleg 1350-en élnek. MolnárJános beszámolt arról is, hogy a nemrégönállósodott Csíkcsicsó többetfejlődött, mint azelőtt évtizedeken át.
„Gyergyóújfaluönkormányzata támogatja majd az önállósodásitörekvést, amennyiben a jogi feltételeknek elegettesznek a tekerőpatakiak” – mondta el a KrónikánakElekes Róbert alpolgármester, aki szerint a különválásegyetlen akadálya, hogy Tekerőpatak lakosságánaklétszáma nem éri el a törvényeshatárt.

Benkő Levente, Jánossy Alíz