Oltásköteles lehet az oktatás

A tervezet szerint ugyanakkor súlyos pénzbírságot rónának ki azokra a szülőkre, akik a vakcinák beadását igazoló dokumentum hiányában viszik közösségbe gyermeküket. A minisztérium a témában jártas szakemberek segítségével dolgozza ki a jogszabályt, amelyet egyrészt közvitára bocsátanak, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megvizsgálja majd.

A szaktárca illetékesei korábban úgy nyilatkoztak: a tervezet elsődleges célja nem a büntetés, hanem tudatosítani a szülőkben, hogy mennyire fontos beadatni a kötelező védőoltásokat. A minisztérium azért döntött a vonatkozó törvény kidolgozásáról, mert több szakértő is jelezte: egyre gyakrabban utasítják vissza a vakcinák beadását, ennek nyomán pedig olyan súlyos, sok esetben halálos betegségek jelenhetnek meg újra, amelyeket a védőoltásokkal sikerült visszaszorítani vagy teljesen leküzdeni. Ilyen kór például a gyermekbénulás, amely az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetése szerint ismét megjelent, miután egyre többen utasítják el a védőoltást.

„A közösségi érdek nem írható felül”

Molnár Géza kolozsvári járványtani szakember az ügyben a Krónikának úgy nyilatkozott: az oltás ugyan orvosi beavatkozás még akkor is, ha a megelőzést szolgálja, ezért kötelezővé tenni nem lehet, de a közösségi érdek figyelembevételével elvárható, hogy a gyermekeket csak úgy fogadják egy közösségbe, ha megkapták a védelmet. Hozzátette: munkavédelmi szempontból például az egészségügyi intézményekben elvárás lehet a védettséget szavatoló vakcina.

A szakember kifejtette: mindenekelőtt különbséget kell tenni az egyéni és a közösségi érdek között, ennek alapján szerinte rendkívül fontos, hogy mindenki megkapja az alapoltásokat, a többi vakcina esetében azonban elfogadható az egyéni elbírálás.

Amint lapunknak hangsúlyozta: Romániában vészesen csökken az oltási lefedettség, egyre többen utasítják vissza a vakcinákat, sok gyermek ráadásul azért nem kap védettséget, mert nem szerepel egyetlen háziorvos nyilvántartásában sem. Molnár szerint tiszteletben kell tartani a WHO irányelveit: eszerint feltétlenül folytatni kell a gyermekbénulás, a torokgyík (diftéria) és a szamárköhögés megelőzését, továbbra is biztosítani kell a kanyaró és a rózsahimlő elleni oltásokat, de főként erősíteni kell a hepatitis B elleni védekezést, hiszen utóbbi fertőzés aránya különösen magas az országban.

„Büntetni, bezárni nem lehet azokat, akik visszautasítják az oltást, de valamilyen módszerrel szabályozni kell a folyamatot, hiszen az egyéni választás nem írhatja felül a közösségi érdeket” – magyarázta a járványtani szakember.

Molnár emlékeztetett arra, hogy 28 év után újra felbukkant a torokgyík Spanyolországban és az egykori szovjet tagállamok területén, Afrikában gyermekbénulási gócok alakultak ki, és a szamárköhögés sem ritka, Európában pedig még mindig fennáll a kanyaró elterjedésének veszélye.

„Tartsák otthon a beoltatlan gyermekeket”

Hasonlóan vélekedik Lucia Şereş sepsiszentgyörgyi háziorvos, aki lapunknak elmondta: felháborítónak tartja, hogy még mindig vannak felelőtlen szülők, akik visszautasítják az alapoltásokat.

„Válogatás nélkül, összevissza olvasnak mindenfélét a világhálón, és ezek alapján döntenek, de ezzel nemcsak a saját gyereküket sodorják veszélybe, hiszen az esetleg általuk hordozott vírus elvadult változata a beoltott gyerekeket is megbetegítheti” – fogalmazott a háziorvosi szövetség Kovászna megyei elnöke. Hangsúlyozta: támogatja a minisztérium elképzelését: „Aki nem akarja beoltatni a gyermekét, ne vigye közösségbe, tartsa otthon.”

A WHO ajánlása szerint minden országban ideális esetben legalább 95 százalékos kellene hogy legyen az oltási arány. Románia azonban meg sem közelíti ezt az arányt például a diftéria, a tetanusz, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a hepatitis B betegség ellen adandó vakcinákat illetően – főként a szülők részéről történő visszautasítás miatt.

Victor Olszavsky, a WHO romániai irodájának vezetője márciusban beszélt arról, hogy tíz évvel ezelőtt az oltási lefedettség bőven meghaladta a 95 százalékot, most viszont több megyében is 68 százalék alá csökkent. A világszervezet álláspontja szerint 95 százalékos lefedettséggel garantálható a fertőző betegségek széles körű elterjedésének meggátolása.

Az Egészségügyi Világszervezet hét különböző védőoltás kötelezővé tételét javasolja: álláspontja szerint a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz, valamint a gyermekbénulás ellen kötelező beoltani a gyermekeket. Emellett az országoknak lehetőségük szerint ajánlott a járványos agyhártyagyulladást okozó baktériumok, a méhnyakrákot okozó humán papilloma vírus (HPV), a hepatitis B és a tuberkulózis ellen is vakcinát biztosítani.