Fel is út, le is út. Az oltatlan hallgatóknak rendszeresen tesztelniük kell, ha részt akarnak venni a marosvásárhelyi egyetem előadásain
Fotó: Haáz Vince
Eltérően kezelik az erdélyi felsőoktatási intézmények a járványhelyzetet, legtöbb helyen mindössze a kollégiumi helyeket és más kiegészítő szolgáltatásokat kötik a koronavírus elleni oltás meglétéhez. A Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) vezetősége viszont meglépte azt, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt rendszeresen teszteltetniük kell magukat az oltatlanoknak, ha részt akarnak venni az órákon. A diákok egy része tiltakozik.
Felháborodást váltott ki a hallgatók egy része körében, hogy a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) vezetőtanácsi döntésének értelmében a 2021–2022-es tanévben a veszélyhelyzet ideje alatt a koronavírus elleni oltással nem rendelkező diákok heti egy PCR- vagy két antigén gyorsteszt negatív eredményének bemutatásával vehetnek részt a jelenléti oktatáson. Ugyanez érvényes a felsőoktatási intézmény kollégiumaiban elszállásolt, Covid–19 elleni vakcinával be nem oltott egyetemi hallgatókra is.
Több mint 400 hallgató írta alá azt a petíciót, amelyben kérik, hogy a felsőoktatási intézmény vezetősége változtassa meg a döntését.
Vasárnap este az egyetem hivatalos tanévnyitó ünnepségén néhány diák ki is vonult a Kultúrpalota elé, hogy tiltakozását fejezze ki az egyetem döntése ellen.
A beadványban egyebek mellett azt róják fel, hogy az egyetem honlapján közzétett határozat sérti az emberi jogokat a kollégiumban történő elhelyezésük, valamint az előadásokon, szemináriumokon és laboratóriumi órákon való részvételük tekintetében.
amit Románia alkotmánya és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is szabályoz. A diákok ugyanakkor azzal is érvelnek, hogy sokan nem tudják megengedni maguknak anyagilag sem a rendszeres tesztelést.
Két hónapon át tartó koronavírus elleni oltási kampányt szerveznek a közoktatásban és az egyetemeken, az iskolákban szeptember 13-ától november 15-éig, a felsőfokú tanintézetekben október 1-jétől december 1-jéig tart az akció.
Varga László, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke lapunk megkeresésére kifejtette, nem is tudta, hogy a román hallgatói részről elindult egy ilyen tiltakozás, és nem hiszi, hogy a magyar diákság kiállna egy ilyen tüntetés mellett, lévén, hogy ők az orvosi egyetem hallgatói.
– fogalmazta meg véleményét az MMDSZ vezetője.
Andacs Zsolt, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke hétfőn a Krónika megkeresésére eközben arról számolt be, hogy felvette a kapcsolatot az MMDSZ elnökével, valamint az ottani román diákszövetség elnökével. Mindketten azt mondták,
hiszen akkor nem csak a diáktársaik életét veszélyeztetik, hanem a betegek életét is, miközben nekik az a hivatásuk, hogy a pácienseken segítsenek.
Elmondása szerint egyik megkérdezett diákszövetség sem ért egyet a kezdeményezéssel. A diákszövetség elnöke úgy véli, mindenkinek az a legjobb, ha személyes jelenléttel történik az oktatás, ez van az előnyére mind a diáknak, mind a tanárnak.
– fejtette ki álláspontját Andacs Zsolt, felhívva egyúttal a figyelmet az oltás fontosságára.
A legtöbb kollégiumi helyet koronavírus elleni oltáshoz kötik az erdélyi egyetemek
Fotó: Veres Nándor
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) úgy gondolja, hogy a biztonság kulcskérdés, elengedhetetlen, hogy valamilyen korlátozáshoz – oltáshoz, teszteléshez – kössék a jelenlétet – fogalmazta meg megkeresésünkre Hatos Attila, a kincses városban tanuló egyetemi hallgatókat tömörítő szövetség elnöke. Jelezte egyúttal, ő maga is azt tapasztalta, hogy
Ami pedig a marosvásárhelyi tiltakozást illeti, Hatos Attila aláhúzta, az orvosképzés elengedhetetlen része a személyes jelenlét és a személyes találkozás betegekkel, a bejárás kórházakba és a gyógyítás fizikai elsajátítása.
„Teljesen érthető lépés, hogy a gyógyszerészeti és orvosképzésben oltáshoz kötik az oktatást, hiszen
– fogalmazta meg a KMDSZ elnöke.
Szerinte amúgy a legideálisabb a hibrid oktatás, amelybe egyenlő félként vannak bevonva azok a diákok, akik a jelenléti oktatásban vesznek részt, és azok is, akik csak otthonról, online tudnak csatlakozni. „De ehhez, mind tudjuk, sajnos nincs reális esélyünk, annak ellenére, hogy a jelenlegi technológia lehetővé tudná tenni.
– sorolta Hatos Attila, aki szerint semmilyen alternatív megoldás nem pótolja a személyes jelenlétet az oktatásban, mindenkinek az kellene legyen az elsődleges célja, hogy mihamarabb egészségesen visszatérjen az egyetemi padokba.
Mint ismeretes, a kolozsvári székhelyű Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetősége a karokra bízta a tanévkezdés mikéntjét, azt azonban kikötötte, hogy a kollégiumi helyekre csak oltottak jogosultak.
A kolozsvári székhelyű Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa a karokra bízza a döntést, hogy jelenléti, online vagy hibrid formában kezdik meg a 2021–2022-es tanévet, de csak oltottak vagy gyógyultak kapnak kollégiumi helyet.
A BBTE-hez hasonlóan foglalt állást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is, ahol már a második oktatási hét kezdődött el hétfőn. Tonk Márton rektor elmondta: az oktatáshoz való hozzáférést nem kötik oltási igazoláshoz.
A négy egyetemi helyszín – Csíkszereda, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Kolozsvár – mindig más-más járványügyi besorolás alá esik, ezért azt mondtuk, hogy a karoknak önállóságuk van ebben a tekintetben, ők maguk hozzák meg a menzára, a kollégiumra, a könyvtárra vonatkozó döntéseket. Így Kolozsváron és Csíkszeredában már most oltáshoz kötik a kollégiumhoz való hozzáférést, Marosvásárhelyen pedig azok élveztek előnyt a bentlakások elfoglalásánál, akik oltási igazolással rendelkeznek” – tájékoztatott a Sapientia rektora.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!