A nők elleni erőszakra hívta fel a figyelmet egy sepsiszentgyörgyi kiállítás. A jogász szerint egy társadalmi problémát nem lehet bűnügyi eszközökkel felszámolni
Fotó: Tuchiluș Alex
A családon belüli erőszak a romániai társadalom egyik öröklött rákfenéje, amely sokkal mélyebben gyökerezik annál, mint hogy politikusi kirakatintézkedésekkel orvosolni lehessen. A személyzethiánnyal küszködő rendőrség valójában nem tud megbirkózni a problémával, miközben nagyon sok bántalmazott nő – főként falusi környezetben – a közösség megbélyegzése miatt nem meri a hatóságoknál jelenteni az ellene elkövetett agressziót. A Krónikának adott interjúban Kádár Hunor büntetőjogász, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója kifejti: a családon belüli erőszak olyan széles körű probléma, amelyet a bűnüldöző szervek egymagukban nem képesek felszámolni.
2025. november 27., 18:592025. november 27., 18:59
– A nők ellen, nemi alapon elkövetett gyilkosságok megelőzése és visszaszorítása érdekében többpárti kezdeményezésként benyújtott törvénytervezet az eddiginél súlyosabb, életfogytiglani börtönbüntetést helyez kilátásba. Amennyiben a román törvényhozás megszavazza, Ön szerint mennyire jelenthet hatékony védekezést a családon belüli erőszak ellen a szigorítás?
– A nők elleni erőszak nálunk nem új keletű jelenség, amelyet pusztán büntetőjogi úton meg lehetne oldani. Azzal, hogy a nők elleni gyilkosságokat külön büntetőjogi kategóriába sorolják, nem fognak lényegi változást elérni. Aki meg akarja ölni a feleségét, az élettársát, az nem fog attól elrettenni, hogy öt évvel hosszabb börtönbüntetést szab ki rá a bíróság. A jelenlegi jogszabályok alapján is kiszabható gyilkosságért életfogytig tartó szabadságvesztés. Ezek
– Sok esetben úgy tűnik, hogy a gondok a rendőrségen kezdődnek, ahol félmegoldások születnek a családon belüli erőszak ügyében tett feljelentések nyomán.
– Pontosan így van. A román rendőrségnek nincs kapacitása arra, hogy minden agresszort kövessen, aki ellen feljelentést tesznek. Ha minden agresszorra műholdas nyomkövető kerülne, akkor a mainál valószínűleg sokkal pozitívabb eredmények születnének a családon belüli erőszak megelőzése és kezelése terén. Szembe kell azonban nézni a romániai valósággal: nincs elegendő forrás arra, hogy kellő számú rendőrt alkalmazzanak, akik kizárólag ezzel a területtel foglalkozzanak.
Az év első 10 hónapjában csak 3300, családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyben kötelezték az agresszort elektronikus nyomkövető viselésére – számolt be hétfői sajtótájékoztatóján a Román Rendőrség főfelügyelő-helyettese.
– Gyakorlatilag milyen folyamat indul el azután, hogy az áldozat a rendőrségen jelenti, fizikailag bántalmazták?
– Amint megkapja a panaszt, a rendőrség megfelelő bizonyítékok alapján azonnal elrendelheti a távoltartást, amelyet az ügyész jóváhagy, majd a bíróság elé terjeszt, ahol a távoltartást akár 12 hónapra is meghosszabbíthatják. Ez idő alatt az agresszort – aki a legtöbb esetben férfi, de nők is előfordulnak – nem lehet bezárni, és ténylegesen megakadályozni abban, hogy megközelítse az áldozatát, ha erre elszánja magát.
– Milyen arányban kerül nyomkövető a feljelentett agresszorok lábára?
– Pontos statisztikai adatot nem tudok mondani, de az esetek mintegy felében kerül nyomkövető az elkövetőre. Ám ez sem akadályozza meg feltétlenül abban, hogy megközelítse az áldozatát. Előfordult már, hogy mire a rendőrség a helyszínre ért, a gyilkos megölte a nőt.
A gyanúsítottat nem lehet korlátlan időre előzetes letartóztatásban tartani. Amíg valakit egy büntetőperben jogerősen elítélnek, az évekbe telhet.
A rendőrségnek nincs kapacitása arra, hogy a büntetőügyekben szükséges nyomozást észszerű határidőn belül lefolytassa, ezért a perek rendkívül elhúzódnak.
Ilyen körülmények között nehéz elvárni, hogy a nyomkövetővel ellátott agresszorokat megfelelően felügyeljék.
Elméletileg ez komoly eszköz lehetne a tragédiák egy részének megelőzésére, de Romániának erre nincs meg a kapacitása.
Kádár Hunor jogász, egyetemi oktató szerint társadalmi összefogás kell a családon belüli erőszak megakadályozására
Fotó: Facebook/Kádár Hunor
– A büntető törvénykönyvben 2014 óta létezik a családon belüli erőszak elleni fellépés jogi lehetősége. Elsősorban kikre fókuszál a jogszabály?
– A Btk. meghatározza a családtag fogalmát, amely fel- és lemenő ágon, valamint az oldalágon negyedfokig terjed. Ebbe beletartozik a házastárs, élettárs, valamint a szülő és a gyermek közötti kapcsolat is. A családon belüli erőszak leggyakoribb áldozatai a gyengébbek: a nők és a gyermekek – ez világszerte így van.
sok helyen ma is elfogadott, hogy a férfinak „joga van” megverni a nőt és a gyermeket. Persze ma már nem olyan mértékben, mint harminc évvel ezelőtt, amikor az iskolákban a tanárok is rendszeresen bántalmazták a gyerekeket.
– A rendőrségi hírek rendszeresen tudósítanak családon belüli erőszakról szóló cselekményekről. A magas szám azt mutatja, hogy napjainkban többen jelentik ezeket az eseteket, mint tíz évvel ezelőtt?
– A kriminológiai kutatások világszerte azt mutatják, hogy a családon belüli erőszak a látens bűncselekmények közé tartozik: ténylegesen megtörténnek, de jóval kisebb arányban jutnak a hatóságok tudomására. Az áldozatok ma már gyakrabban tesznek bejelentést, ezért tűnik úgy, mintha ezek száma megszaporodott volna. A rendőrség valójában továbbra is csak az esetek kis részéről szerez tudomást, mert az áldozat fél a megtorlástól, vagy anyagilag kiszolgáltatott az elkövetővel szemben. Van egy harmadik ok is:
Sok helyen ma is elfogadott, hogy a férfinak joga van megverni az asszonyt, és ha ezt jelentik, azt nem nézik jó szemmel a faluban. Nem foglalkozom statisztikákkal – ez külön kriminológiai terület –, de harminc évvel ezelőtt sokkal rosszabb volt a helyzet, mint ma.
– A bíróság elé kerülő ügyekben, amikor az elkövetőt szembesítik a tényekkel, rendszerint hogyan fogadja?
– Nagyon változó a reakció. Van, aki végig tagad, és nem ismeri el a bűncselekményt. Van, aki beismeri és megbánja a tettét. Az esetek többségében azonban, amikor az agresszort szembesítik a bizonyítékokkal, kénytelen elismerni. A kriminológiai kutatások részletesen foglalkoznak a családon belüli erőszakkal, és statisztikák alapján megállapítható, hogy
Az esetek kisebb részében féltékenység vezet az agresszióhoz. Máskor egyszerűen az a patriarchális felfogás áll a háttérben, amely szerint a férfinak mindig igaza van. Én is Székelyföldről származom, és tudom, mi történik a falvakban. Ahol felnőttem, elfogadott tény volt, hogy a férfi irányítja a családot, a nő pedig hallgat, és azt teszi, amit a férfi mond. Sok férfi egyszerűen nem tudja elfogadni az ellentmondást, és ekkor ütni kezd.
– Meglátása szerint mi lehet erre a jelenségre a közép- és hosszú távú megoldás?
– Ez alapvetően szociológiai és társadalmi probléma, amelyet büntetőjogi eszközökkel nem lehet látványosan megváltoztatni. A valódi gond az archaikus, patriarchális szemlélet, amely a kelet-európai országokban mélyen gyökerezik, különösen az ortodox vallású térségekre jellemző. E felfogás szerint a férfi a nő felett áll, és hiába vannak jogszabályok és alkotmányos alapelvek, amelyek kimondják a nemek egyenlőségét.
Miért van az, hogy Németországban nem ölnek összevissza nőket, mint nálunk, vagy Franciaországban? Az ottani társadalmak sokkal modernebbek, és másként viszonyulnak ezekhez a kérdésekhez. Természetesen ott is történnek ilyen bűncselekmények, de nem olyan mértékben, mint nálunk.
Szigorúbb törvényi szabályozással csökkentenék a romániai hatóságok a családokon belül elharapódzó erőszakot. A Krónikának nyilatkozó ügyvéd szerint kiemelten kezelik a gyerekek bántalmazását, amit a szemtanúknak kötelező jelenteniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!