Nyelvtudás-függő honosulás

A központok ugyan nem utasíthatják el az állampolgársági igénylést, hanem azt megjegyzéssel ellátva továbbítaniuk kell a honosítás elbírálására jogosult szerveknek, a magyarul nem tudó személyeknek azonban javasolhatják nyelvtanfolyam elvégzését, így az igénylő később újra próbálkozhat.

Nagy József Barna, a nagyváradi demokrácia-központ vezetője lapunknak elmondta: senkit nem utasíthatnak el, de minden jelentkezővel közlik, hogy a törvény alapján milyen szinten kell beszélnie a magyar nyelvet. Nagy elismerte, hogy irodájukban néha jelentkeznek román anyanyelvűek, ebben az esetben személyesen elbeszélgetnek az érintettel, adott esetben pedig a kitöltendő űrlapon jelzik az elbíráló intézményeknek, hogy az illető nem tud magyarul.

Magdó: komolyan vesszük a nyelvtudást

Magdó János kolozsvári főkonzul szerint a nemleges válasz döntő szempont, ezért a magyarul nem tudót mindig megpróbálják meggyőzni arról, hogy nyelvtanfolyam elvégzése után igényelje a magyar állampolgárságot. „A kérvényt azonban iktatnunk kell, ha az illető ragaszkodik hozzá. A minimális ismeret sem elég egyébként, bizonyos társalgási szintet elvárunk. Ennek nyilván van egy szubjektív megítélése, de a tapasztalatok alapján már körvonalazódott a kritérium. A nyelvtudás hiányát a vegyes házasságban élők és a határmenti falvakba kitelepültek esetén sem nézzük el\" – magyarázta.

Bihar megyéből különben többen személyesen a határmenti városokban adják be kérvényüket. A lapunk által megkérdezett magyar ajkú család egyik tagja elmondta: a magyar nyelv ismeretére vonatkozó kérdést nekik is feltették, mi több, még másfél éves kislányuknak is, aki persze még egyáltalán nem beszél. A magyarországi iroda munkatársa be is írta a nemleges választ a rovathoz. Ezzel kapcsolatban Magdó leszögezte: ilyen kicsi gyermeknél ezt nyilvánvalóan nem veszik figyelembe.

Kolozsváron egyébként nem jellemző, hogy sok román nemzetiségű kéri a magyar állampolgárságot – tudtuk meg Soós Sándortól, a kolozsvári demokrácia-központ munkatársától. Kérdésünkre Soós elmondta: a kolozsvári főkonzulátuson nagyon komolyan veszik a magyar nyelvtudást. „Ha a kérelmező nem beszéli, csak érti a magyart, akkor azt feltüntetik a továbbküldött dossziéban\" – magyarázta. Hozzáfűzte: volt olyan eset, hogy kétnyelvű házastársak keresték meg őket, a román fél pedig nem beszélt magyarul.

„Nekik azt javasoltam, hogy iratkozzon be a feleség egy magyar nyelvtanfolyamra, hiszen az állampolgárság elnyeréséhez nem anyanyelvi szinten kell beszélnie a magyart, elég ha a hétköznapokban elboldogul vele\" – fejtette ki Soós. Hozzáfűzte: abban az esetben, ha a nyelvtudás hiánya miatt utasítják el valakinek az állampolgárság kérelmét, legközelebb egy év múlva újra próbálkozhat.

Egyelőre Sepsiszentgyörgyön sem jellemző, hogy román vagy roma nemzetiségűek kérnék a demokrácia-központ segítségét a könnyített eljárással megadott magyar állampolgárságért, mondta el lapunknak Nemes Előd. A központ vezetője hangsúlyozta: több mint 13 ezer iratcsomót állítottak már össze a sepsiszentgyörgyi irodában, ehhez viszonyítva annyira elenyésző a román vagy roma nemzetiségűek száma, hogy százalékban nem is mérhető.

Vegyes családokból ugyanakkor nagyon sokan fordultak a központhoz, de esetükben inkább az a jellemző, hogy a román fél hozzájárult, hogy gyerekei felvegyék a magyar állampolgárságot a házastársával együtt, de ő nem kérte azt. Nemes hangsúlyozta, minden alkalommal elmondják, hogy nem a demokrácia-központ munkatársai döntik el, ki kaphatja meg a magyar honpolgárságot.

EMNT: a kérvényezőkről nincs nyilvántartás

A demokrácia-központok működését felügyelő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyébként közleményben cáfolta, hogy az általa működtetett központokból információk kerültek volna nyilvánosságra a magyar állampolgárságért folyamodókat illetően. A sajtóban ezzel kapcsolatban megjelenteket „légből kapott információnak\" nevezik. „Számtalan téves, illetve légből kapott információ került nyilvánosságra az elmúlt időszakban azzal kapcsolatosan, hogy több mint tízezer román kérvényezte a magyar állampolgárságot a szatmári és máramarosi irodában\" — áll a tájékoztatóban, amelyben azt is leszögezik, hogy az EMNT irodáiban nem veszik jegyzékbe a kérvényezők adatait.

„Irodáinkban nem tartjuk nyilván, hogy kinek a honosítási kérvényét hagyták jóvá a magyar hatóságok\" – pontosít a közlemény. Fontosnak tartották továbbá hangsúlyozni, hogy a magyar állampolgárságot kérelmezők nemzetiségére vonatkozóan szintén nem vezetnek nyilvántartást, így az az információ sem tőlünk származik, hogy – amint a sajtóban megjelent – „négyezer avasi\" és „nyolcezer máramarosi\" román nemzetiségű személy nyújtotta volna be honosítási kérelmét.

A közlemény arra utal, hogy az elmúlt napokban a Transilvania Reporter című regionális napilap nyomán több lap is foglalkozott a magyar állampolgárságért folyamodó román nemzetiségűek ügyével, a nagybányai és a szatmárnémeti demokrácia-központok munkatársait idézve. A sajtó értesülései szerint igen sok avasi kért magyar állampolgárságot, jelentős hányaduk ugyanis vendégmunkásként dolgozik életvitelszerűen Angliában, és magyar állampolgárként szélesebb jogkörrel rendelkeznek.

A máramarosiak a cáfolt sajtóhírek szerint kanadai vízummentes beutazás reményében nyújtottak be kérvényt a magyar hatóságokhoz. A reklamált cikkek szerzői arról is írtak, hogy a szatmárnémeti demokrácia-központ eddigi 30 ezer kliense közül – annak ellenére, hogy ezek jelentős hányada román nemzetiségű – mindössze 30-at utasítottak el hiányos nyelvtudás miatt.

A média arról is cikkezett, hogy a Szatmár megyei tanácselnök, Adrian Ştef és a szintén szatmári illetőségű volt turisztikai miniszter, Ovidiu Silaghi is folyamodott magyar állampolgárságért, Ştef azonban ezt az információt lapunk érdeklődésére cáfolta. A magyar nemzetpolitikai államtitkárság az MTI sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a Tarnsilvania Reporterben megjelent információkat, mint hangsúlyozták, a kérelmezőkről nem adnak ki adatokat.

A magyar állampolgársági törvény alapján egyébként könnyített honosítás keretében magyar állampolgárságot igényelhet minden olyan személy, aki bizonyítani tudja, hogy ő vagy felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását. Az igénylőnek igazolnia kell magyar nyelvtudását (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi), illetve hogy a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, honosítása pedig nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.