Növénytermesztés talaj helyett levegőben: a NASA módszere megérkezett Erdélybe is

A csírázási arány elérheti a 95 százalékot. A fejlesztés a Kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvostudományi Egyetem (USAMV) kutatóival együttműködésben zajlik, jelenleg kísérleti szakaszban. A szakemberek szerint a rendszer különösen alkalmas lehet városi mezőgazdasági célokra, zárt terekben, éttermek közelében – számolt be a helyi román sajtó.
A fejlesztés célja, hogy jelentősen csökkentse a mezőgazdaság vízigényét, miközben gyorsabb és tisztább növénytermesztést tesz lehetővé.

Növénytermesztés: mi az aeroponikus módszer?

A hagyományos mezőgazdasággal és a hidroponikus (vízkultúrás) rendszerekkel szemben itt a növények nem talajban, sőt nem is vízben fejlődnek. Gyökereik szabadon lógnak a levegőben, és meghatározott időközönként finom víz- és tápanyagködöt permeteznek rájuk. A rendszer lényege, hogy a gyökerek egyszerre jutnak elegendő nedvességhez, tápanyaghoz és oxigénhez, ami kedvezőbb feltételeket teremt a növekedéshez. A projekt kezdeményezője Ștefan Arsene informatikusból lett vállalkozó és innovátor, aki aeroponikus növénytermesztési rendszereket fejleszt. A mostani kolozsvári projektet az egyetem kutatóival együttműködésben valósítja meg. A rendszer több figyelemre méltó eredményt mutat:

• a vízfogyasztás akár 98 százalékkal is alacsonyabb lehet a hagyományos mezőgazdasághoz képest;
• a csírázási arány elérheti a 95 százalékot;
• a növények akár 45 százalékkal gyorsabban fejlődhetnek;
• a termesztési környezet tisztább, és kisebb az algásodásból eredő szennyeződés veszélye.

Arsene szerint a növények gyökerei nem érintkeznek földdel, ezért a rendszer higiénikusabb, és a gyökérzóna jobban ellenőrizhető, mint a hagyományos termesztés során.

A szakemberek szerint az aeroponikus rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy zárt terekben, akár városi környezetben is telepíthetők. Ez azt jelenti, hogy a termelés közel kerülhet a fogyasztókhoz, például éttermekhez, üzletekhez vagy lakónegyedekhez. A rövidebb szállítási lánc miatt a növények frissebb állapotban juthatnak el a felhasználókhoz, miközben kevesebb erőforrást igényel a termesztésük.

A projekt résztvevői nem állítják, hogy az aeroponika rövid időn belül kiváltaná a hagyományos földművelést. Inkább egy olyan kiegészítő technológiának tekintik, amely különösen a vízhiánnyal küzdő térségekben, illetve a városi élelmiszer-termelésben nyújthat hatékony megoldást. Ha a jelenlegi kísérletek sikeresek lesznek, a következő években Romániában is megjelenhetnek olyan városi termesztőegységek, amelyek talaj nélkül, minimális vízfelhasználással állítanak elő friss zöldségeket.

korábban írtuk

Víz nélkül maradhat a mezőgazdaság, veszélyben az öntözési beruházások

Miközben Románia mezőgazdaságát egyre súlyosabban érinti az aszály, az öntözőrendszerek fejlesztése továbbra is akadozik. A szakmai szervezetek szerint a beruházások lassan haladnak, az uniós támogatások jövője bizonytalan.