2012. február 03., 08:422012. február 03., 08:42
Vass Mária, az igazgatóság vezetője szerint a legfőbb ok a szegénység, az életszínvonal csökkenése. A tapasztalat szerint általában a sokgyerekes családok vagy a nehéz anyagi helyzetben levő szülők mondanak le az újszülöttről, általában arra hivatkozva, hogy nem tudják biztosítani a csecsemő számára a megfelelő életkörülményeket.
Az intézmény vezetősége úgy értékeli, bár tavaly romlott a helyzet, 2005-höz viszonyítva 60 százalékkal csökkent a kórházban hagyott gyerekek száma. Az elmúlt hat évben a háromszéki kórházakban összesen 407 újszülöttről mondtak le a szülők, a legrosszabb helyzet 2005-ben volt, amikor 122 csecsemőt hagyott el rögtön születése után az édesanyja, azután folyamatosan csökkent az elhagyott gyerekek száma, míg tavaly újra fordult a kocka.
A gyermekvédelmi igazgatóság munkatársai az elmúlt években az esetek felében meg tudták győzni a családot, hogy fogadják vissza a gyereküket. Tavaly például a 43 kisgyerek közül 22 térhetett vissza a szüleihez, egy babát a tágabb család fogadott be, 13-an kerültek hivatásos nevelőszülőhöz, hárman bentlakásos rendszerbe, négy csecsemő esetében pedig folyamatban vannak a tárgyalások. Szász Katalin Melinda igazgatóhelyettes szerint gondot jelent az elhelyezésekre vonatkozó tilalom, hiszen a 2 évesnél kisebb gyerekeket csak hivatásos nevelőszülőkre lehet bízni. Kovászna megyében azonban nincs elég hivatásos nevelőszülő, mert nem tudják pótolni azokat, akik nyugdíjba mentek vagy kiléptek a rendszerből.
„Sajnos nem tudjuk tartani a lépést” – fogalmazott a téma kapcsán Böjte Csaba szerzetes, az árva és szegény sorsú gyerekeket felkaroló Szent Ferenc Alapítvány vezetője. A ferences szerzetes a Krónikának elmondta, tavaly Gyergyószentmiklóson és Kászonban két új gyerekotthont, Madéfalván napközi otthont indítottak be, mégis minden ágyuk foglalt, mindegyik nevelő teljes kapacitással dolgozik.
„Újabb és újabb házakat indítunk, ám a helyzet így is nehezen kezelhető. Szomorú jelenség ez: úgy látszik, megrendült a család, a közösség összetartó ereje, a házastársak elválnak, a szülők elengedik gyerekeik kezét, nem vállalják vér szerinti gyerekeiket, és nem vállalják a másét sem” – fogalmazta meg Böjte Csaba, aki szerint az lenne fontos, ha egyre többen éreznék úgy, nem téphetik szét ezeket a kötelékeket.
„Ezeket a gyermekeket Isten a népünknek, nemzetünknek adta, oda kell figyelnünk, hogy megtanulják anyanyelvüket, megismerjék őseink hitét. Az autonómia ott kezdődik, ha mindenki dolgozni kezd, és tesz valamit ezekért a fiatalokért, nem lehet mindig Bukarestre mutogatni – szögezte le Böjte Csaba. – Nekünk az a feladatunk, hogy az elhagyott gyerekek ne érezzék, hogy a család, a társadalom mostohán bánt velük.
A balesetek áldozatainak ellátására baleseti kórházakat építünk, ám ha növekszik a balesetek száma, nem az a megoldás, hogy még több kórházat építünk, hanem hogy szigorítjuk a közlekedési szabályokat, odafigyelünk a megelőzésre, és ez ebben az esetben sincs másként” – mondta a ferences. Böjte atya szerint már az iskolában tanítani kellene a gyerekeknek a konfliktuskezelést, beszélni kellene nekik a családalapítás felelősségéről, arról, hogy jó az engesztelődés, a megbocsátás.
Ezek olyan keresztény igazságok, amelyek nélkül nem működhet a társadalom, ám a gyerekek úgy nőnek fel, hogy tizenkét év alatt az iskolában erről nem hallanak egy szót sem. Böjte Csaba elmondta, a három év alatti gyerekek befogadására nincs engedélyük, de az általa létrehozott alapítványnak több mint 2500 tagja van, 65 helységben több mint kétszázötven munkatársuk oktat és nevel közel 2300 gyermeket.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.