Nőtt az elhagyott csecsemők száma

Vass Mária, az igazgatóság vezetője szerint a legfőbb ok a szegénység, az életszínvonal csökkenése. A tapasztalat szerint általában a sokgyerekes családok vagy a nehéz anyagi helyzetben levő szülők mondanak le az újszülöttről, általában arra hivatkozva, hogy nem tudják biztosítani a csecsemő számára a megfelelő életkörülményeket. 

Az intézmény vezetősége úgy értékeli, bár tavaly romlott a helyzet, 2005-höz viszonyítva 60 százalékkal csökkent a kórházban hagyott gyerekek száma. Az elmúlt hat évben a háromszéki kórházakban összesen 407 újszülöttről mondtak le a szülők, a legrosszabb helyzet 2005-ben volt, amikor 122 csecsemőt hagyott el rögtön  születése után az édesanyja, azután folyamatosan csökkent az elhagyott gyerekek száma, míg tavaly újra fordult a kocka. 

Tárgyalnak a szülőkkel

A gyermekvédelmi igazgatóság munkatársai az elmúlt években az esetek felében meg tudták győzni a családot, hogy fogadják vissza a gyereküket. Tavaly például a 43 kisgyerek közül 22 térhetett vissza a szüleihez, egy babát a tágabb család fogadott be, 13-an kerültek hivatásos nevelőszülőhöz, hárman bentlakásos rendszerbe, négy csecsemő esetében pedig folyamatban vannak a tárgyalások. Szász Katalin Melinda igazgatóhelyettes szerint gondot jelent az elhelyezésekre vonatkozó tilalom, hiszen a 2 évesnél kisebb gyerekeket csak hivatásos nevelőszülőkre lehet bízni. Kovászna megyében azonban nincs elég hivatásos nevelőszülő, mert nem tudják pótolni azokat, akik nyugdíjba mentek vagy kiléptek a rendszerből.

Felelősségtudat-krízisről
beszél Böjte

„Sajnos nem tudjuk tartani a lépést” – fogalmazott a téma kapcsán Böjte Csaba szerzetes, az árva és szegény sorsú gyerekeket felkaroló Szent Ferenc Alapítvány vezetője. A ferences szerzetes a Krónikának elmondta, tavaly Gyergyószentmiklóson és Kászonban két új gyerekotthont, Madéfalván  napközi otthont indítottak be, mégis minden ágyuk foglalt, mindegyik nevelő teljes kapacitással  dolgozik.

„Újabb és újabb házakat indítunk, ám a helyzet így is nehezen kezelhető. Szomorú jelenség ez: úgy látszik, megrendült a család, a közösség összetartó ereje, a házastársak elválnak, a szülők elengedik gyerekeik kezét, nem vállalják vér szerinti gyerekeiket, és nem vállalják a másét sem” – fogalmazta meg Böjte Csaba, aki szerint az lenne fontos, ha egyre többen éreznék úgy, nem téphetik szét ezeket a kötelékeket.

„Ezeket a gyermekeket Isten a népünknek, nemzetünknek adta, oda kell figyelnünk, hogy megtanulják anyanyelvüket, megismerjék őseink hitét. Az autonómia ott kezdődik, ha mindenki dolgozni kezd, és tesz valamit ezekért a fiatalokért, nem lehet mindig Bukarestre mutogatni – szögezte le Böjte Csaba. – Nekünk az a feladatunk, hogy az elhagyott gyerekek ne érezzék, hogy a család, a társadalom mostohán bánt velük.

A balesetek áldozatainak ellátására baleseti kórházakat építünk, ám ha növekszik a balesetek száma, nem az a megoldás, hogy még több kórházat építünk, hanem hogy szigorítjuk a közlekedési szabályokat, odafigyelünk a megelőzésre, és ez ebben az esetben sincs másként” – mondta a ferences. Böjte atya szerint már az iskolában tanítani kellene a gyerekeknek a konfliktuskezelést, beszélni kellene nekik a családalapítás felelősségéről, arról, hogy jó az engesztelődés, a megbocsátás.

Ezek olyan keresztény igazságok, amelyek nélkül nem működhet a társadalom, ám a gyerekek úgy nőnek fel, hogy tizenkét év alatt az iskolában erről nem hallanak egy szót sem. Böjte Csaba elmondta, a három év alatti gyerekek befogadására nincs engedélyük, de az általa létrehozott alapítványnak több mint 2500 tagja van, 65 helységben több mint kétszázötven munkatársuk oktat és nevel közel 2300 gyermeket.