Nem oldja meg az egészségügyben évek óta akut problémát jelentő személyzethiányt, hogy a szaktárca nemrég számos „befagyasztott" állást szabadított fel az egészségügyi intézményekben.
Amint a Krónikának nyilatkozó kórházi illetékesek rámutattak: nem segít rajtuk, hogy újabb állásokat hirdethetnek meg, hiszen egyszerűen nincs elég pénzügyi keret az új beosztottak fizetésére, így az egészségügyi minisztérium intézkedésével párhuzamosan más lépésekre is sürgősen szükség volna.
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház menedzsere lapunknak kifejtette: a rendszerben káosz uralkodik, hiszen az egyik miniszter bejelenti, hogy lehet alkalmazni, a másik pedig eközben korlátokat szab – a szakember elmondása szerint a személyzetbővítést főleg a pénzügyi források hiánya és a bürokratikus procedúrák nehezítik.
Az orvos rámutatott: a megyei önkormányzatok és a hatáskörükbe tartozó intézmények éves költségvetését a pénzügyminisztérium határozza meg, az idei büdzsé alapján pedig sem a megyei tanács, sem az ennek alárendelt hivatalok, így az általa vezetett kórház sem bővítheti az alkalmazottak számát, csak azok helyett vehetnek fel újabb munkatársat, akik felmondanak vagy nyugalomba vonulnak.
András Nagy Róbert elmondta: 82 asszisztensre és ápolóra lenne még szükség ahhoz, hogy hatékonyan le tudják fedni a 24 órás szolgálatot, ezekre akár pénzügyi fedezet is lenne, de a pénzügyi tárca korlátozása miatt semmit nem tehetnek. „Olyan osztályok is vannak, ahol ha egy alkalmazott megbetegszik, már nem tudunk minden váltásban szakembert biztosítani a páciensek mellé, azaz csak komoly átszervezéssel lehet megoldani az állandó ügyeletet\" – panaszolta a menedzser.
Hozzátette: a minőségi szolgáltatáshoz még ennél is több szakemberre lenne szükség a sepsiszentgyörgyi kórházban. A bürokratikus ügyintézésről elmondta: amennyiben az igazgatótanács eldönti, hogy új szakorvost vesznek fel, fél évbe telik, amíg meg tudják hirdetni a versenyvizsgát, ugyanis rengeteg elvi beleegyezést, jóváhagyást kell megszerezniük.
Hasonló a helyzet Csíkszeredában is, ahol ugyancsak a pénzügyi források hiánya miatt nem tudják meghirdetni a szabad helyeket. Demeter Ferenc, a megyei kórház igazgatója a Krónikának elmondta: összesen legalább 109 új alkalmazottra lenne szükségük, ezeknek a munkahelyeknek egy részét már meghirdették, de a büdzsé nem teszi lehetővé, hogy egyszerre száz fővel bővítsék a személyzetet.
„Az egészségbiztosítóval kötött szerződés korlátokat szab. Az intézmény jövedelme ugyan fokozatosan növekszik, de csak ezzel arányosan lehet emelni a munkatársak számát\" – magyarázta az orvos. Rámutatott: a megyeszékhelyen két nővérképző is működik, a Caritas is folyamatosan tanít be betegápolókat, utánpótlás tehát lenne, csak a pénzalap szűkös. Demeter Ferenc azt is elmondta: szakorvosi állásokat körültekintően, általában csak akkor hirdetnek meg, ha bizonyos, hogy valaki be is tölti azt.
Szatmárnémetiben valamivel jobb a helyzet: a megyei kórházban nemrég 160 munkahelyre írtak ki versenyvizsgát, ezekre pedig összesen több mint 200-an jelentkeztek – tudtuk meg az egészségügyi intézmény szóvivőjétől. Constatin Demian kifejtette: négy – egészségügyi asszisztensi, segédápolói, betegszállítói és számítógépes adatbevivői – munkakörre kerestek utánpótlást. A szóvivő egyelőre nem tudott arról beszélni, hogy a meghirdetett állások közül végül hányat töltenek be, az utolsó vizsgát ugyanis csütörtökön tartották.
Amint arról beszámoltunk, Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter múlt héten jelentette be, hogy befagyasztott állásokat szabadít fel a tárca. Rámutatott: a rendszerben körülbelül 30 ezer új alkalmazottra lenne szükség, a személyzethiányt pedig szerinte három-négy éven belül sikerül pótolni.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!