A nevelők igyekeznek közösségépítő, a lehető legcsaládiasabb környezetet biztosítani az árva, rászoruló gyerekek számára
Fotó: Facebook/Kis Szent Teréz Gyermekotthon
Hónapokig vagy akár több évig is eltarthat a rászoruló gyerekek állami gondozásba helyezése. Bár a Hargita megyei gyermekvédelmi központ igazgatója azt nyilatkozta, hogy az ilyen jellegű engedélyeket rövid időn belül kibocsátják, a Fehér megyei Torockón található Szent Teréz-gyermekotthon vezetője szerint hosszú ideig elhúzódhat egy-egy ügy.
2019. január 31., 17:212019. január 31., 17:21
Leginkább a szükséges iratok beszerzése nehezíti meg, hogy új lakókat fogadjanak be a Fehér megyei Torockón működő Kis Szent Teréz Gyermekotthonba. „Nyilván olyan gyerekek számára kérjük az engedélyt az állami gondozásba helyezéshez, akiknek szükségük volna erre, rossz körülmények között élnek, és a szülők, közeli hozzátartozók nem tudják nevelni őket. Viszont az utóbbi időben mindenféle indokkal visszautasítják a kérésünket, olykor hónapokon át zajlik ez a folyamat. Olyan gyerek is volt, aki nyolc év alatt kapta meg az engedélyt, és olyan esettel is szembesültünk, hogy három testvér nálunk van, és a negyediket már nem engedik hozzánk, pedig sírnak egymás után” – mondta el a Krónikának Karczagi Iringó, a Fehér megyei gyermekotthon vezetője, egyik nevelője.
A visszautasításkor különböző érveket hoznak fel a hatóságok. Egy Kolozs megyei gyerek esetében például arra hivatkoztak, hogy ne menjen Fehér megyébe, pedig a testvérei Torockón voltak; máskor pedig olyan indokkal helyezték volna át a kicsiket egy Hargita megyei gyermekotthonba, hogy együtt legyenek a testvérek.
– részletezte az otthon vezetője. „Sokszor elsiklanak a valóság fölött. És annak ellenére, hogy vannak sürgős esetek, bármeddig eltarthat a gyermek elhelyezése” – hangsúlyozta Karczagi Iringó.
Elekes Zoltán, a Hargita megyei gyermekvédelmi központ igazgatója ugyanakkor megkeresésünkre azt nyilatkozta, ha a szülő kéri a kicsi elhelyezését, és a gyermekvédelmi igazgatóságon keresztül történik a döntés, maximum két hétbe telik, de mindig az adott esettől függ. „Ha egy gyerek veszélyeztetett helyzetben van, akkor sürgősségi határozatot bocsáthatunk ki, így azonnali hatállyal elhelyezhető. Ha pedig ebbe a szülők nem egyeznek bele, akkor törvényszéki – egy-két napos – eljárás során a gyermeket kiemeljük a családból a szülők ellenkezése ellenére is” – magyarázta az igazgató. Hozzátette, mindenképpen arra törekednek, hogy a gyerekek biztonságos, egészséges környezetben nőjenek fel, és kevesebb negatív impulzus érje őket, mintha családban maradtak volna.
Az otthonban jelenleg 16, állami gondozásban levő kiskorú él, akik főként Kolozsvárról, Tordaszentlászlóról, Apahidáról, Hargita és Szilágy megyéből érkeztek. Van köztük teljesen árva gondozott is, de a legtöbbjüknek a szülők nem tudták biztosítani a neveléshez, oktatáshoz szükséges anyagi hátteret. A torockói intézményben négy nevelő, szakácsnő, pszichológus, szociális munkás dolgozik, és önkéntesek is besegítenek. A gyerekek a helyi iskolába járnak, a délutáni programban pedig a tanuláson kívül néptáncoktatás, furulya- és citerakurzus is szerepel.
Karczagi Iringó szerint sokan lelkileg összetörve érkeztek az otthonba, a passzivitás, a minden iránt való közöny, a reménytelenség volt jellemző rájuk. „Időbe telt, amíg megtanulták és megszokták, hogy vannak dolgok, amelyeket nem szabad csinálni, és hogy a tanulás érték, a tudás jó. Úgy érzem, hogy ezt mindenkivel sikerült megértetni” – részletezte a nevelő. Hozzátette, próbálják azt közvetíteni a gyerekek felé, hogy a legfontosabb értékek nem az anyagiakban, pénzben, karrierben keresendők, bár nyilván ezek is fontosak.
„Ezzel a céllal hoztunk létre egy kis gazdaságot, ahol a gyerekek segítenek a földművelésben, az állatok gondozásában, a házimunkában, részt vesznek a mindennapi teendőkben. Meg akarjuk őket tanítani arra, hogyan gondoskodjanak valamiről, illetve önmagukról” – részletezte Karczagi Iringó, aki közel tizenegy éve dolgozik az állami finanszírozású, magánszemélyek által is támogatott otthonban.
Arról is beszámolt, hogy Torockóról hamarabb elmennek a gyerekek, mert nincs középiskola, de az alapítvány a tizennyolcadik életévük betöltése után is támogatja őket. Kolozsváron és Marosvásárhelyen is van egyetemista-bentlakásuk, de ha dolgozni vagy családot alapítani szeretne a fiatal, a kezdeti nehézségekben is segítenek.
Közel 20 ezer gyerek él nevelőotthonban
A munkaügyi minisztérium honlapján közzétett, 2018 júniusában készített országos statisztika szerint 17 718 gyermek él nevelőotthonban Romániában, ebből 14 033 állami intézményekben, 3685 magánintézményben. Továbbá 36 754 gyermeket helyeztek el valamiféle családi környezetben, közülük 18 250 gyereket hivatásos nevelő szülőknél, a többit rokonoknál, ismerősöknél, olyan személyeknél, akikhez a kicsi kötődik.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
szóljon hozzá!