Népszámlálás: 1,26 milióan vallják anyanyelvüknek a magyart

A februárban közölt előzetes adatok szerint – amelyek továbbra is érvényesek – az országban 1 millió 238 ezer magyar nemzetiségű él, 194 ezerrel kevesebb, mint tíz éve. Ugyanakkor nem változott lényegesen sem a magyar nemzetiségűek, sem a magyar anyanyelvűek aránya az összlakosság körében.

A magyar anyanyelvűek aránya jelenleg 6,7 százalék a tíz évvel ezelőtti 6,6 százalékhoz képest, a magyar nemzetiségűeké pedig 6,5 százalék a tíz évvel ezelőtti 6,6 százalékhoz képest.

A statisztikai hivatal felekezeti felbontásban is közölte az első eredményeket. Ezek szerint Románia lakosságának mintegy 86 százaléka ortodox vallású, a második legnagyobb felekezetnek a római katolikus számít 4,6 százalékkal, a reformátusok a harmadikok 3,2 százalékkal. Abszolút értékben kifejezve a római katolikusok száma – a román nemzetiségű római katolikusokéval együtt – eléri a 870 ezer főt, a reformátusok pedig 600 ezren vannak.

Románia állandó lakosainak száma 19 043 767, 2 637 207-tel kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. A román anyanyelvűek és nemzetiségűek a népesség mintegy 90 százalékát teszik ki. A magyar kisebbség után a második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik a lakosság 3,2 százalékát teszik ki. Számuk 619 ezer, ami növekedést jelent a tíz évvel ezelőtti 535 140-hez képest.

Székely: nem kell nemzethalált vizionálni

Nem szabad a népszámlálási adatokból „nemzethalált vizionálni”, bár kétségtelen, hogy a statisztikák szerint Erdélyben, a Vajdaságban és a Felvidéken is fogy a magyar, egyre kevesebben vállalják magyar identitásukat, vallják magukat magyar nemzetiségűnek – jelentette ki a népszámlálási adatok kapcsán Székely István, az RMDSZ főtitkárhelyettese Kőszegen, a Tranzit – Fesztivál a határon című közéleti találkozón. Elmondta, a tavalyi népszámlálási kampány során az RMDSZ megpróbált a negatívumok helyett tudatosan azokra a pozitív folyamatokra fókuszálni és ráerősíteni, amelyek az erdélyi magyarság körében fellelhetők. Példaként Kolozsvárt említette, rámutatva: a kincses város főterén az elmúlt vasárnap a tűzijáték előtt 18 ezren énekelték a magyar himnuszt, a magyar közösség érezhetően magára talál, miközben a statisztikák szerint Kolozsváron a népszámlálás adatai szerint a korábbi 60 ezerrel szemben csupán csak 53 ezren vallották magukat magyarnak.

Jelentős fogyás Felvidéken és a Vajdaságban

Badis Róbert szociológus, a vajdasági Identitás Kisebbségkutató Műhely munkatársa viszont úgy vélte, attól függetlenül, hogy magára talál egy közösség, nagyon is számít a számaránya. Szerbiában egyre több az olyan település, ahol a kisebbség létszáma miatt egyszerűen már nem alakul ki a magyar öntudat, alig tarthatók az identitást meghatározó hagyományok, mondta. Közölte: a Vajdaságban 2002-ben 209 ezer magyart számoltak össze, becslések szerint a népesség évente háromezerrel csökken, a migráció és az asszimiláció miatt további évi ezerötszáz fő a veszteség, ha tehát ezt összeadjuk, évente 4500, tíz év alatt 45 ezer emberrel csökken a magyarok száma.

Gyurgyík László szociológus, a felvidéki Selye János Egyetem oktatója szerint a szlovákiai magyarság szempontjából a magyarság számának alakulása meghatározó, hiszen tíz éve 520 ezer magyart számláltak, kérdés volt, hogy félmillió alá csökken-e a számuk. A kisebbség létszáma Szlovákiában azért is lényeges, mert köztudott, hogy egy-egy településen vagy közigazgatási egységben a 20 százalékos arány megszabja a nyelvhasználati lehetőségeket, és befolyásolja a kultúrára szánt támogatásokat is, tette hozzá. Elmondta: Szlovákiában 2001-ben 520 ezer magyart számoltak össze, az azt megelőző évtizedben 47 ezer fős volt a fogyás. A legutóbbi népszámláláskor 458 ezer magyart mutattak ki, a statisztika szerint 65 ezer fős volt a fogyás, de a válaszadók 7 százalékának ismeretlen a nemzetiségi hovatartozása.